Film

Számvetés

magyar dokumentumfilm sorozat, 2005 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?

A film hőse, Perczel Tamás a szocializmusban pszichológus, a kapitalizmusban befektetési tanácsadó volt. Korunk hőse, akinek életútja bepillantást enged a rendszerváltozás utáni amorf világ titkaiba. A kép, amit a politikai elitről, a politikai és gazdasági hatalom újrafelosztásáról rajzol, lehangoló, de nem csak ezért érdekes. Mélyebbre megy, mint a pletykalapok vagy az elbulvárosodott napisajtó, de természetesen nem éri el - nem is érheti - a szociológia mélységeit. Ahol mélyebbre ás: az az egyéni létezés.
A betegséggel, a rákkal küzd egy ember a kamera előtt, s a harc még csak nem is kétesélyes. Perczel tudja, hogy rövid időn belül meg fog halni, csak egy kis időt kér. A végén már csak öt hetet, hogy találkozhasson még bátyjával, hogy eladja az erdejét. S szeretné magát tisztázni a sajtóban megjelent privatizációs vádakkal szemben. Ükapját, Tisza Kálmánt idézi: "Ha sarat fröccsentenek rád, ne próbáld letörölni, várd meg, míg megszárad!" De neki már nincs ideje. Nem kevesebbel vádolják, mint hogy ellopta a KISZ-vagyon néhány milliárdját. Ül a kórházi ágyon, csontsoványan, és azt kérdezi: "Hogy magyarázzam meg a tanítványaimnak, hogy nem vagyok tolvaj? Beszéljek egyenként mindenkivel? Hogy magyarázzam meg nyolcszáz pszichológusnak - az érdekvédelmi egyesületük elnöke vagyok -, hogy az elnökötök nem tolvaj? 1991 óta nem beszéljük ki, hogy mi is történt a KISZ-vagyonnal. S engem most összemosnak azokkal, akik 1966 és 2002 között tényleg ellopták az utolsó szögig." S Perczel elmondja, hogyan látja ő, akinek már nincs miért hazudnia. S elmondja vélelmeit a Fenyő-gyilkosságról is, hiszen belelátott a média-cézár ügyeibe, mivel tanácsadója volt. S elmond még sok-sok mindent az új-oligarchiáról például, amelyről nincs túl jó véleménnyel.
Perczel hiú és narcisztikus ember volt. Nem a legvonzóbb tulajdonságok - s mégis, talán mert vállalja ezeket, közel kerül a nézőkhöz. Közel kerül hozzánk, mert ahogy a Kosztolányi-vers, a Halotti beszéd mondja: "Nem volt nagy és kiváló, /csak szív, a szívünkhöz közelálló." Ahogy közeledik a halál, úgy hull le róla a gőg, a keménység. Talán csak a tárgyilagos racionalitás marad végig. Szinte restelli, hogy olykor elérzékenyül, nosztalgikus hangulatba kerül. Már nem fél a haláltól. "Inkább attól félek, hogy túl messze van" - mondja. Szeretné elkerülni azt a lét széli vergődést, amikor már csak a sejtek harcolnak. Tárgyilagosan, már-már cinikusan latolgatja az öngyilkosságot, de elveti, mint számára való lehetőséget.
A film rendező-operatőre, Tóth Péter Pál és Brády Zoltán riporter tapintatosan, empátiával oldják meg nem könnyű feladatukat. Mindvégig szinte lábujjhegyen járnak, ahogy nagy beteg körül szokás. Nem kérdéses, hogy ezen a forgatáson Perczel a főrendező. Annyit mutat meg magából és úgy, ahogy ő szeretné. Olykor ez nem válik a film javára, mégis el kell fogadjuk.

Egyéb epizódok:

Stáblista:

Alkotók


Vélemény:

2013 okt. 20. - 23:17:43
2013 okt. 20. - 23:17:43
http://mno.hu/jegyzet/apak_es_fiuk-217516

"(...)ugyanúgy a Számvetés szerencsétlen hõsérõl, a „rossz korban” született nemesi sarjról is bizton állítható, az õ sorsát is erõsen befolyásolta, hogy Perczelnek született. Olyan apa fiának, aki gyermekét igazából soha nem szerette, s aki, mert pszichológusként szakmai riválisa lett, az ördögnél is feketébbre szerette volna festeni õt, holtában is. Errõl – természetesen – már nem Tóth Péter Pál filmjébõl értesülhet a nézõ, a Svájcban élõ idõsebb Perczel reakcióit a Számvetésrõl írt soraim után a Magyar Nemzethez küldött ajánlatai õrzik, amelyeknek aztán nem lett folytatásuk.
Nyomtatásban nem jelent meg az a személyiségrajz, amelyet halott fiáról az apa akart megírni, s amelynek az állítólagos megfogalmazásában az aggastyánt „Nagy Sándor és Lucifer életrajza segítette” volna. Hogy annyi év után, a Számvetés címû dokumentumsorozat újrajátszása alkalmával miért hozakodom elõ ennek a – talán asztalfiókba zárt, talán soha el sem készült – tanulmánynak a fölidézésével? Mert az Istentõl egyre inkább elszakadó 19–21. század históriájához ez is hozzátartozik: az apa-fiú viszony válsága, az egymást követõ nemzedékek krízise egyaránt."

Lõcsei Gabriellától idéztem pár sort, azért elgondolkodtató, milyen viszony is volt ez valójában apa és fia közt, és milyennek kell lenni, hogy "az apa az ördögnél is feketébbnek" lássa saját fiát. Már ha igaz persze a történet.
2013 márc. 21. - 07:43:26
2013 márc. 21. - 07:43:26
Újranéztem a Számvetés nagy részét, majd nyolc éve láttam elõször. Írtam már ide, és írtam azt is, ambivalens érzéseim vannak a film kapcsán. "Halottról jót vagy semmit" - tartja a mondás, mégis úgy érzem, ez csak arra jó, hogy az ember áthazudja a múltat mássá.
Miért kell kegyesnek lenni egy halottal, ha õ nem volt az életében?

Mert ez a film hazugság, hazug önfényezés. Egy maszk, ahogy valaki látni, láttatni szerette volna magát, de sose volt ilyen. Pláne így belenyúlni holtan a jövõbe, olyan képet hagyni, ami egy szép, de torz - a valóságot meghamisító - tükrön készült. Ha valaki ilyennek ismerte, látta ezt az embert, az örüljön. Szeretném azt hinni, hogy ismervén léte korlátait, megváltozott, de nem tudom azt hinni, hisz nem sokkal elõtte láttam mást belõle. Lehet más jobban ismerte nálam, és tisztelem ezt a véleményét, és nagyon szeretném, ha tévednék, és nem arra az önzõ, végletekig hiú, csak a saját érdekeit nézõ, mindenki másét leszaró (ha az nem egyezik az övével), akár hazugságtól se visszariadó manipulatív emberre emlékeznék. Ismerte valaki ezt az embert?.. Beállította magáról a hûvös pszichológus docens és a jól menõ üzletember képét, hogy õ milyen sikeres és tárgyilagos, közben meg munkát benne valami szörnyû emberietlen hatalomvágy, ami mindenekfelett fontos volt. Nem mondom, hogy nem volt pozitív oldala, de ezt rögtön felülírta adott esetben a hatalomvágy, így ebbõl adott esetben nem sok látszott.

Azt sem tudom, hogy ez az ember tudott-e valakit szeretni saját magán kívül. Szerintem nem tudott. Ha ez változott az utolsó két évében, akkor oké, a haldoklás segíthetett ebben, de félek, ez sem, akkor is csak "használta" az úgymond szeretteit. Azért voltak fontosak, hogy ne maradjon egyedül, kiszolgálják az utolsó percig, erre rá is volt utalva. De a filmben még haldoklása biztos tudatával is cinikusan beszélt feleségérõl, mintha szégyellné hogy megnõsült, és azt is, hogy egy "rangon aluli" nõt vett el. Hangoztatta, hogy ez nem volt probléma, de ha nem lett volna, eszébe se jutott volna errõl beszélni. És a gyerek is csak azért hiányzott az életébõl, mert az az ország felé "kötelesség" lett volna részérõl, egy ilyen fényes pedigréjû nagy elmétõl, nem mert teljesebbé vált volna az élete.
Egy ismerõsöm figyelte egy darabig, és azt mondta róla, hogy olyan érzése van, mintha "ez az ember Zeusszal küzdene a trónért". Akkor még mosolyogtam ezen, hogy akkor kinek is szurkoljak?... De ha valaki egy istennel küzd a trónért, elõbb próbáljon meg igazán embernek lenni.

Sajnálom, hogy ilyeneket írok, mert nem kellene, de ha valaki sokórányi filmet hagy hátra az életérõl és gondolatairól, az felruházza a nézõket a véleményalkotás szabadságával egyúttal. Úgyhogy ha életében nem is szerette megadni ezt a szabadságot, legalább most élek vele.
2012 ápr. 11. - 00:59:44
2012 ápr. 11. - 00:59:44
A film a Kapu szerkesztõségében megvásárolható DVD-n, én náluk vettem meg anno (1086 Budapest, VIII. kerület, Karácsony Sándor utca 24.), igaz már sok-sok évvel ezelõtt, de szinte biztos kapható még. Ajánlom mindenkinek, egy érdekes, értékes emberrõl készült.

Felemás érzésekkel néztem a filmet, mert ismertem Perczel Tamást, és a filmet nézve úgy éreztem, hogy egyes megnyilvánulásai a szerepjátszás, önfényezés jegyében keletkeztek még a halálhoz közeledve is. Nagyon sokat ad a film, talán az én hibám, hogy még többet vártam. A leforgatott, de kimaradt részek jobban érdekelnének, az a sokórányi ki nem adott anyag, valószínûleg egyedül vagyok azzal, hogy nem a politikai-gazdasági-Fenyõ háttérinfók keltik fel a figyelmemet, hanem az ember. A múltja, a miértek, a filmbeli jelene, az elmúlás feldolgozása (feldolgozható igazából?... kétségeim vannak, szerintem neki se sikerült). Hogy amit én láttam, ismertem, gondoltam, gondolok, annak mennyi köze volt a valósághoz. Néha utóbbi ütközött a látottakkal, filmbeli élményekkel, de hát a valóság sokdimenziós, és attól függ, honnan nézzük, és ki nézi.
szavazat: 10/10 2011 okt. 30. - 02:15:30
2011 okt. 30. - 02:15:30
Kevés olyan "egyszereplõs,, dokumentumfilm létezik amelyet teljes egészében végig tudok nézni de ez azok közé tartozik a hosszúsága ellenére is. Perczel Tamás elõadásmódja, múltjának és családjának története, betegségével kapcsolatos küzdelme és annak elfogadása kifejezetten érdekessé teszi ezt az interjút ahol sok-sok dologról kitárulkozik és megmutatja nárcisztikus énjét is. Nem is értem miért nem kap ez nagyobb visszhangot-illetve valahol értem de.... A film végén egy kicsit magamba szálltam és elgondolkodtam bizonyos dolgokról.
10/10
2011 júl. 10. - 18:34:08
2011 júl. 10. - 18:34:08
:)

köszi, de ezt én raktam fel :)
2011 júl. 08. - 13:40:18
2011 júl. 08. - 13:40:18
Googleba beírni: Perczel Tamás
A videók megtalálhatók részenként a Brády:Perczel-Számvetés-KKBK címnél
2010 nov. 27. - 10:51:18
2010 nov. 27. - 10:51:18
nem tudod leszedni?
vagy linket adni? vagy meghívót?
nagyon fontos lenne
és nagyon megköszönném
2010 nov. 25. - 12:07:41
2010 nov. 25. - 12:07:41
Ncore-on fenn van.
2010 nov. 22. - 20:58:34
2010 nov. 22. - 20:58:34
nem nézte meg vki? nem rögzítettétek? torrent?
2010 szept. 17. - 22:45:09
2010 szept. 17. - 22:45:09
Rendkívül érdekes vállalkozás, egyszer láttam egy holland dok-filmet egy fazonról, aki kérte magának az euthanáziát, az volt ebnnyire megrendítõ.
Mint kordokumentumnak, nem tulajdonítok neki túl nagy jelentõséget, igazából különösebb újdonságot nem tudtam meg belõle, az pedig, hogy a véleményeiben igaza lenne, az egyáltalán nem következik semmibõl, abból hogy õ meghalt végképp nem.
2010 szept. 12. - 22:51:32
2010 szept. 12. - 22:51:32
Az elsõ három részt nem láttam. Felvette valaki? Szívesen megnézném utólag.
2010 szept. 10. - 07:38:23
2010 szept. 10. - 07:38:23
nem rakná fel vki a netre???
szavazat: 10/10 2010 szept. 07. - 17:54:25
2010 szept. 07. - 17:54:25
Ezt a filmet nem meri senki sem fõ mûsoridõben leadni. Biztosan megvan az oka. Annak kell örülni, hogy egyáltalán leadja valaki. Érdemes megnézni, mert elgondolkodtató és tanulságos dokumentunfilm. Ez nem mese. Ez megtörtént. Mi is (szenvedõ) részesei voltunk.