Ki ne hallott volna már a Darwin-díjról, melyet több, mint tíz éve alapított meg néhány pihent agyú fiatal. A "díjat" azoknak ítélik oda az interneten, akik utolsó cselekedetükkel igazolták Charles Darwin evolúciós elméletét, amely szerint az ember bizony a majomtól származik. A legkülönbözőbb, de mindenképpen abszurd halált halt szerencsétlenek a díj alapítói szerint azért érdemelték ki a poszthumusz elismerést, mert életük legtöbbször indirekt feláldozásával segítenek megőrizni az emberiség hasznos genetikai állományát. Halálukkal ugyanis hozzájárulnak az emberi faj hosszú távú túlélési esélyeinek javításához, azáltal, hogy megszűntetik saját génállományuk terjedésének veszélyét.

A való életben is előfordulhat, hogy az egyébként évekig teljesen normálisan, a civilizáció elvárásainak megfelelő életmódot folytató egyén egyszer csak érthetetlen módon felrúgja a társadalmi normákat és az ösztönei által vezérelve bődületes dolgot tesz. Hülyeséget. Halálos hülyeséget. Ostoba és értelmetlen halálok ezek, melyekből azonban kellő iróniával szemlélve akár okulhatunk is.

A sorozatban megismerhetjük az alföldi tanyavilág alkoholista munkanélkülijét, de a lökött fiatalok sorába beáll egy ijesztgető-művész, két fanatikus death metal rajongó és három egymással versengő tini is. Felbukkan egy titkosügynök, egy paranoiás vegyészmérnök, de a dán miniszter-jelölt és egy közutálatnak örvendő öreg képviselő is bizonyítja: mindegy hány éves vagy, mivel foglalkozol, a hülyeség bárkit bármikor a vesztébe sodorhat.