Bodrogi Antal, a tehetséges keramikus, de lehet, hogy szobrásznak is kitűnő művész, fazékgyártással keresi meg kenyerét, ám mind erkölcsi, mind anyagi csőd szélén áll. Gazdag, de öreg menyasszony, vagy pedig egy bájos szegény lány és megújuló művészi alkotó munka: erről szól a nagy író mulatságos népi- filozofikus játéka, melynek vége: inkább szegényen, de önmagához hűségesen kell élni a művészeknek s mindenkinek.