Távol a világ zajától

Bakancslistához adom
Far from the Madding Crowd
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai-angol filmdráma, 119 perc, 2015

Értékelés:

140 szavazatból
Szerinted?

Batsheba (Carey Mulligan) független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között.
Először Gabrielt (Matthias Schoenaerts), a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is (Michael Sheen). A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester (Tom Sturridge) tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.
Bemutató dátuma: 2015. június 11. Forgalmazó: InterCom

Stáblista:

Szereplők

Bathsheba Everdene
William Boldwood
Fanny Robin
Joseph Poorgrass

Hozzászólások

Szerinted?
petersson8 szept. 22. 12:50:05 Előzmény ko.ga
Én úgy nézek. Mikor házasodunk?
offtopic
picipc 2018 dec. 30. - 11:13:43 Előzmény trudy
MINDIG először a film, utána a könyv.
A könyvben MINDIG több van, tehát a film utána - ritka kivételtől eltekintve csalódás. Mert azt a többletet és azt az eredetiséget nem kapjuk meg, amit a könyv ad.
Ellenben ha a filmet nézzük meg először, akkor az újszerűség erejével hat, elvárás nélkül. Majd a könyvet a film után elolvasva kibomolhat az író zsenialitása, illetve ráébredhetünk a film készítés nagyszerűségére (hol sűrített és miért) is. Vagy gondolhatjuk azt, hogy ezt vagy azt másként kellett volna illusztrálni, illetve a képi világra alkalmazni. Illetve sűríteni.
Ez csak egy tanács, használja ki-ki belátása szerint. Nekem bevált.
ko.ga 2018 aug. 22. - 00:42:43
Nincs az a juhaszkutya, ami ok nelkul szakadekba terel egy nyajat.
Nincs az a no, aki nem tudja, melyik templomban van az eskuvoje.
Nincs az a ferfi, aki ha ugy nez, mint Matthias Schoenaerts, ne mennek hozza azonnal.
biffco 2018 aug. 21. - 20:56:50
ezt a filmet is utálod biztosan:D
Edmond Dantes 2018 jún. 05. - 21:52:54
Thomas Hardy annyira angol, hogy Szerb Antal szerint Anglián kívül soha sehol nem is vált igazán népszerűvé. (Hacsak Szerb Antal óta nem.) Ez a film is nagyon angol, nekem tetszett a viktoriánus kor Makrancos Katája és a vele és körülötte zajló események...kivéve a történet végét. Viszont Hardy tényleg úgy fejezi be regényét, ahogyan a film is végződik. Hogy végződik? Tessék megnézni a filmet és/de ne az itt fent látható plakátot :-)
10/10
csomolungma 2018 jan. 28. - 14:43:09 10/10
Ez egy gyonyoru film, csodalatos fenyek, tajak. Bar tobb ilyen szuletne. A festoi fenykepezes mellett a zene is elbuvolo!!! Nekem a katonan kivul mindket ferfi szimpatikus volt, az idosebb is. Jo lelku volt mindketto, de orulok, hogy jol valasztott :)
6/10
Atis88 2017 okt. 29. - 19:54:04 6/10
Ez egész jó film. Jó színészi játékokkal. A sztori is egész türhetõ. De kicsit sok volt a csaj. Maga sem tudta mit akar. Pedig elsõ perctõl adott volt hogy mi lesz a vége. 6/10.
10/10
wolfat 2017 jan. 15. - 08:17:22 10/10
Útbaigazításként megnéztem a filmrõl eddig itt, a port.hu-n olvasható véleményeket. Megjelent elõttem a kritikus, aki - képletesen szólva - már éppen a nyolcadik finom csokitortát próbálja magába gyömöszölni, és arról értekezik, hogy lehet, hogy valaki nem utálja a csokitortát, (itt nem csak a hivatásos kritikusokra gondolok, hanem egy attitûdre, ami sok kritikusra jellemzõ, profikra és amatõrökre egyaránt), valamint egy másik nézõtípus, aki a kilõtt golyók és az elfolyt vér mennyisége alapján méri egy-egy film minõségét. Mint minden kifinomult eszközöket felvonultató mûalkotás, ez a film nem nekik szól! Olvastam olyan véleményeket is, hogy ami a szereplõket illeti, az még rendben volt, de a forgatókönyv, a történések megjelenítése, meg a képi világ, az valami borzalmas -, meg ennek éppen az ellenkezõjét is!
Számomra ez a film nagyszerû, egyenesen csodálatos! Ebbõl következõen, kivált az ilyenkor szokásos keretekben nem tudom jól elmondani, hogy miért az; különben is, amikor egy mûalkotás lenyûgöz bennünket, azt eleve nagyon nehéz elmondani és megindokolni. "Három lúzer kerget egy feministát" - így az egyik profi kritikus rövid és velõs véleménye egy mondatba sûrítve. Feminista? Mintha a feminizmus elõtt nem lettek volna igazi, önmagukért kiálló nagy nõi egyéniségek! Kis túlzással teli van velük a történelem. (Képletesen szólva, az elõzõ hasonlatommal: itt már nagyon nehéz lehetett a kritikusnak lenyelni a csokitortát, amikor a feminizmus jutott eszébe.) Nézzük meg, hogy ki is ez a három lúzer? A hozományával nõsülni akaró gentleman, aztán a szívtipró macsó, végül a harmadik, akit a sors rendelésének is lehet nevezni. Vagyis az a három alaptípus, egyben választási lehetõség, akivel egy fiatal nõ általában találkozik, amikor párt választ. (Ez a "szereposztás" ma is nagyon gyakori, még ha a körülmények, a kosztümök egészen mások is, mint voltak a 19. századi Angliában -, meg valószínûleg lesz még a jövõben is!) Valamely adott környezetben szinte minden fiatal számára megjelenik az a másik, akivel összeillenek, ezt nevezem a sors rendelésének. Nem véletlenül tartja egy indiai bölcsesség, hogy párt abból a faluból, értsd: közösségbõl kell választani, amelyikbe tartozik valaki. "Sors rendelése" azonban elsõre - amikor és ahogy megkéri - túl konvencionálisnak hat egy álomvilágban élõ, nagyon szép, és nagyon életrevaló fiatal nõ számára, meg aztán a társadalmi ranglétrán is lehetne feljebb -, amikor tönkremegy, akkor meg végképp. A gazdag gentleman, mint férfi, természetesen érdektelen számára, legfeljebb arra jó, hogy játszadozzon vele. Ellenben amikor megjelenik a színen az igazi macsó, egybõl mûködésbe lép benne a biológia..., vagy szebben kifejezve az ösztönösség, persze nem direkt módon, elvégre a történet a 19. században játszódik, de mégiscsak. (Jó párszor találkoztam már különösen fiatal nõknél ezzel az ösztönösséggel, és máig nem gyõzöm csodálni, hogy az ösztönös kódok milyen jól mûködnek, hiába a teljesen változó "kosztümök", a lényeg alapjában véve ugyanaz, ami mindig is volt.) A film lényegében azt mutatja be, milyen utat jár be ez a fiatal nõ, amíg különbözõ viszontagságok után végül visszatalál "sors rendeléséhez." Külön figyeltem, ezért visszajátszottam a filmet, hogy megnézzem, a nõ hogyan viszonyul ehhez a két férfihoz. Elképesztõ átéléssel és hitelességgel! (Csupán zárójelben: a többi szereplõ is abszolút hiteles, a "legutolsó", legjelentéktelenebb statisztáig bezárólag - ez is a visszajátszás során erõsödött meg bennem.) A macsó katonatiszt ugyan magvával ragadja, de csak rövid ideig, és akkor is, mintha érezné, hogy ez nem az "igazi", miközben a társadalmi hierarchiában jóval lentebb található "sors rendeléséhez" ekkor is, és mindig azzal a titkos nõi ösztönösséggel viszonyul, (érosz és agapé együttes jelenlétére gondolok elsõsorban), ami ilyen szinten csak a nõk sajátja, mert a "sors rendelését" õk mindig elsõre fel szokták ismerni -, más kérdés, hogy amikor aránytalan különbségek vannak a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyzetükben, akkor mondhatni így is, kompromisszumokat kötnek -, ebben a filmben is ez adja az alapkonfliktust.
Abban van igazság, hogy a film retusál a regényhez képest, de mi ebben a meglepõ, amikor ez szinte a két mûfaj sajátosságaiból adódik? Amikor a gentleman lelövi a macsót, szerintem is ez az egyik legkevésbé árnyalt fordulat, mármint ami a film cselekményszövését illeti, ugyanakkor logikailag nagyon is koherens, hogy ez a két típus taszítja, szinte kizárja egymást. Arany János után: "költõ hazudj, csak rajt ne fogjanak", a "költõ" itt, és néhányszor úgy "hazudik", hogy rajta lehet fogni, de ettõl még a történet egészét véve nagyon is koherens módon adódik ez a fordulat is.
Ami az egyéb filmes eszközöket illeti...-, ezen a ponton úgy döntöttem, idegen tollakkal ékeskedem, ami - ha megadom a forrásokat -, gondolom tolerálható: "Thomas Vinterberg érett tehetséggel teremti meg a csodálatos atmoszférát, avatottan kerülve el a bulvár-giccs csapdáit.
De az izgalmakon túl, micsoda képi káprázat tart fogva két órán át! Az operatõr Charlotte
Bruus Christensen ködben, párában lebegõ tájai, a varázsos enteriõrök, a rengeteg érdekes
karakter. Mikor a dülõúton lódobogás jelzi az érkezõt, mikor az utolsóórás kismama a
lelencház elõtt esik össze halva, mikor a vihartépte boglyákat az úrnõ együtt menti kétkezi
alkalmazottjával..." - írja FElepHánt. "...a képi világa, a színészek és a betétdalok bestiálisan jók voltak! Gyönyörû a táj, a képek, a vágás, a fények és a zene..." - ez pedig LilyDawnson véleménye.

10/10
Babeti85 2016 dec. 11. - 21:10:00 10/10
Nekem nagyon tetszett a film!!
Lehet,hogy a könyvhöz képest kevesebbet mondott el!De a hangulata és a képi világ Nekem kellemes filmezést nyújtott!!:)
Máté Zimonyi 2016 okt. 20. - 22:08:50
Vinterberg gyenge volt. Nagyon. Csalódás.
2/10
trudy 2015 nov. 18. - 19:37:06 2/10
A film elõzetesét olvasva úgy éreztem, el kell olvasnom a könyvet és amúgy is szeretem Thomas Hardyt. Tegnap fejeztem be a könyvet és ma néztem meg a filmet. Nos... hiába két órás a film, ennyi idõ alatt egyszerûen nem lehet feldolgozni egy ilyen mozgalmas regényt, legalábbis ezúttal nem sikerült. A Tess címû, 2008-as, szintén Hardy-regény alapján készült háromrészes film élvezhetõ volt, mert ott volt idõ arra, hogy rendesen átadják az érzéseket és a mondanivalót. Itt annyira gyorsan pörögnek az események, hogy nemhogy a hangulatot átvenni nincs idõ, de szerintem aki nem vagy már régen olvasta a könyvet, az követni sem bírja a sztorit. Szerintem ez egy annyira klasszikus, elgondolkodtató és megérintõ történet, hogy megérdemelt volna egy méltó feldolgozást, ha már filmforgatásra adják néhányan a fejüket. Ha viszont csak 2 órájuk volt, akkor csak egy nyomokban Hardy regényén alapuló, de kissé eltérõ és egyszerûbb forgatókönyvet kellett volna megfilmesíteni, igenám, de akkor valakinek gondolkodnia és dolgoznia kellett volna egy átdolgozáson, így meg csak ki kellett ragadni katonásan a regény fõbb mozzanatait és gyorsan filmszalagra darálni. Az eredménynek pedig pontosan annyi élvezeti értéke van, mint a kötelezõ olvasmányok rövidítéseinek. Mégis azt mondom, hogy nem volt annyira rossz, mint ha a regény ismerete nélkül néztem volna meg, mert így el tudtam vonatkoztatni a film kidolgozatlan részeitõl és valamelyest szórakoztató volt kritikus szemmel nézni. Viszont aki nem ismeri a regényt, az biztosan nem ért pár dolgot. Carey Mulligan bár nem rossz színésznõ, egyáltalán nem illik Bathsheba szerepére, mert annyira nem szép és már nem is annyira fiatal. Bathsheba legfõbb ismertetõjegye a hiúsága és az önfejûsége, amibõl egy fájdalmas jellemfejlõdésen keresztül érik érett nõvé. Ez egyáltalán nem jön át a filmbõl. Oak és Troy szerepére külsõre szerintem passzoló színészeket választottak, de és igazából Tom Sturridge szerintem jól játszott, sajnálom, hogy nem kapott több idõt arra, hogy jobban megismerjük a karakterét, mert Hardy egy igen tipikus férfijellemet ábrázolt benne. Az Oak-ot játszó számomra ismeretlen színész szakmailag elég gyenge, nem kedvez neki és a nézõnek sem, hogy sokszor csak úgy mutatja õt a kamera beszéd nélküli jelenetekben. A Boldwood-ot játszó Michael Sheen szintén jó színész, de talán kicsit túl idõs és kevésbé jóképû, mint amilyennek a regény szerint lennie kellene, illetve az õ esetében is egy nagyon komoly jellemtorzulásnak lehetünk a tanúi a regényben, ami itt egyáltalán nincs bemutatva. Ezen kívül pedig gyengének érzem az operatõri munkát és a filmes kelléktárak használata igen szegényes, a film nemcsak történetileg, de látványilag is elkapkodottra sikerült.
5/10
Kallimachos 2015 nov. 16. - 15:29:39 5/10
A film végére rommá röhögtük magunkat! Nekem Woody Allen jutott az eszembe, amikor megkérdezték tõle, hogy a Háború és béke mirõl szól; mire õ: az oroszokról. Kb. ennyire koherens a film.
Végül egy kérdés: mi a bánatnak akart minden fickó a nõnek egy zongorát venni?! :-) Tiszta agyrém! :-)
Zsu14 2015 okt. 12. - 04:37:25
Nekem nagyon tetszett! :)
Szívesen elolvasnám. Jól láttam hogy nincs a könyvbõl magyar fordítás?!
1/10
benvenuto1 2015 okt. 01. - 02:25:33 1/10
Ez az Oak oly esetlen volt, hogy rossz volt nézni, a kapitány alakításáról jobb nem beszélni. Csak a képek tetszettek. Egyébként miért kergette a kutya a nyájat a szakadékba?
proklima 2015 szept. 24. - 19:58:23
Bár a film a Far from the Madding Crowd, 1874 ("Távol a zajgó tömegtõl"), c. regényre épül, nyilvánvalóan itt sem kérhetjük számon a regény szoros cselekménykövetését.
Aki viszont szereti Thomas Hardy (az angol irodalom kiemelkedõ prózaírójának) regényeit, s olvasta pl. egyik legismertebb mûvét-Egy tiszta nõ (Tess of the d'Urbervilles, 1891)-annak nem okoz csalódást a film.
Nekem kimondottan tetszett.
A 10-es skálán 10 pont.
5/10
pihes 2015 szept. 21. - 15:19:57 5/10
Õszintén szólva, sokkal többet vártam ettõl a filmtõl.

Nem volt olyan szintû, ahogyan azt értékelték.
9/10
Halember 2015 júl. 28. - 10:02:18 9/10
Szép film festõi tájakkal, és a gyönyörû Carey Mulligan-el.
8/10
NADALFAN 2015 júl. 27. - 22:48:55 8/10
Huh ez a hsz. szép volt. Ezt a filmet egyébként csak Vinterberg miatt néztem meg, kíváncsi voltam mit hoz ki egy kosztümös történetbõl. Tulajdonképpen nem csalódtam egy ,nézhetõ a film és ez legalább nem erõsíti az ember depresszív hajlamát gondolok itt a Submarinora, vagy a Születésnapra.Mutatja rendezõi nagyságát hogy egy ilyet is tud rendezni megfelelõen. De azért legközelebb térjen vissza a megszokotthoz:)
8/10
10/10
FElepHánt 2015 júl. 27. - 12:42:10 10/10
Thomas Hardy romantikus fordulatai semmivel sem szélsõségesebbek a mai zsánerfilmek
kimódot sakk-dramaturgiájánál . A földbirtokot öröklõ Bathsheba pedig eleve öntörvényû
vadóc, az önálló nõ elõképe, érzelmileg fojtott, vulkanikusan kitörõ reakciókban robban,
gyönyörûséges emberpéldány. Carey Mulligan lenyûgözõ szuggesztivitása hatványozza a
figurát, órákig tudnánk ámulva figyelni ezerarcú mimikáját.
Az eredeti szépség kapálás, juh-fürösztés közben is decens ruházatokban ringatja karcsú
derekát, kegyeiért vállvetve verseng a dúsgazdag szomszéd és az állóképes béreslegény.
A gyõzte sa büszke bajszú Troy kapitány lesz, ki bizarr kard-pantomimmel hódít. A furcsa
udvarlás villogó plánjainak vágása mestermunka, Tom Sturridge bravúros kardforgatásán
csak hõsnõnk bátorsága tesz túl. A hitvány hozományvadász, kinek elõzõ kapcsolata gyer-
mekáldással kecsegtet, megszégyenülten a tengernek szalad, az özvegy majdnem szabad
utat enged a férfiasan szenvedve epedõ, nagyszerû színész Matthias Schoenaerts-nek.
Ám sokkal csalafintább a Victor Hugo-i cselekményszövés, betoppan a hullámokból kimen-
tett, pirosdolmányú huszárkapitány, mit lehet itt tenni? Hála az égnek, a nagybirtolos ké-
rõ végre lelövi, börtönbe kerül: a titkon szerelmes házi munkaerõ William Boldwood je-
lenti a boldog véget. Thomas Vinterberg érett tehetséggel teremti meg a csodálatos
atmoszférát, avatottan kerülve el a bulvár-giccs csapdáit.
De az izgalmakon túl, micsoda képi káprázat tart fogva két órán át! Az operatõr Charlotte
Bruus Christensen ködben, párában lebegõ tájai, a varázsos enteriõrök, a rengeteg érde-
kes karakter. Mikor a dülõúton lódobogás jelzi az érkezõt, mikor az utolsóórás kismama a
lelencház elõtt esik össze halva, mikor a vihartépte boglyákat az úrnõ együtt menti kétke-
zi alkalmazottjával...
Mikor a vájtszemû art-fan hisztérikus könnyeket sír és kitámolyogva szózatot intéz a két-
dõkhöz: Art-kukacok! Ez is kell!!! Az áradó érzelmesség, a zabolátlan vágy, a csodák hihe-
tetlen lehetõsége és a végén az unalmas békét elindító bûbájos happy end!
Pluto69 2015 júl. 25. - 00:03:11 Előzmény LilyDawnson
Szerintem ez volt a gond :)
"Rettenetesen vártam ezt a filmet."
Összes hozzászólás
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás