Film

Tegnap

magyar játékfilm, 83 perc, 1959

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

1956 októbere. A kisváros laktanyája körül egyre nagyobb csoportban hangoskodik a "csőcselék". Fegyvert követelnek. A laktanya parancsnoka azonban nem ad tűzparancsot.

Stáblista:

Alkotók


Vélemény:

2010 febr. 04. - 20:41:12
2010 febr. 04. - 20:41:12 OFFTOPIC
Kedves Balazsele!



...Hú, csak úgy forrt bennem a düh.

Azt hiszem, jobb, ha nem azonosulok teljesen a két évvel ezelõtti hozzászólásommal annyiban, hogy talán túlzottan is sok haraggal írtam.

Ez nem jó.

A harag nem jó.

Hálistennek azóta higgadtabb ember lettem, ma már finomabban fogalmaznék, kevésbé a dolgok hatása alatt vergõdvén.

Azt most is tartom, hogy Dobozy középszerû, túlhype-olt író volt, Keleti pedig elsõsorban azért jelentõs, mert mindig a lehetõ legjobb szakembereket és színészeket kapta a filmjeihez.

És ez az a profizmus, ami mûködtette a filmjeit.



Nos tehát:

"Érdekes amit írtál, nem foglalok állást, de kiegészíteném: szerintem a Hattyúdal és A tizedes meg a többiek sem egy nagy alkotás, elõbbibõl a két dalt (Villa Negra, Tamburás dala) utóbbiból talán a legendás mondatot (Az oroszok már a spájzban vannak) õrizzük. Egyik filmet sem néztem még végig, nem is érdekel."

Hát, akkor nem értünk egyet...

Ha megnézed az elemzést, amit anno a Hattyúdal topicjában írtam, akkor megállapíthatod, hogy alapvetõen sokkal inkább az üzenetét tartom hibásnak, mint magát a filmet, ami szerintem gyönyörû.

Nem lehet nem észrevenni azt a sok szépséget, amely megbújik a karakterek lelkében, Páger és Sztankay figuráinak drámája sztem nagyon hiteles és erõteljes...

A Tizedes meg a többiek ideológiai hülyeséggel enyhén terhelt film, de ezt tökéletesen feledteti az, hogy elképesztõen zseniális a humora, a színészi alakításokról nem is beszélve.

Ha van legjobb magyar szatírikus vígjáték (és miért ne lenne, hiszen sok jó is van), akkor ez biztosan az.

Meg talán még a Tanu...

És ha Bacsó, akkor talán még a Forró vizet a kopaszra is...



"A Butaságom története kifejezetten jó, Ruttkai Éva felejthetetlen. Ugyanígy a Tanulmány a nõkrõl és a Nem ér a nevem."

Egyetértek, de ez Keleti érdeme lenne?

Másrészt: Keleti késõbbi rendezõi idõszakából valóban nem említettem filmeket, de hát nem ez az elemzésem legnagyobb hibája...



"A Két vallomás címû filmet betiltották - úgy tudom. Csakúgy mint A selejt bosszúja, Péntek 13, Képzelt beteg kisfilmeket."

A képzelt beteg gondolom a Moliére drámából készült - nem is ismertem eleddig - a többit valóban betiltották '56 után, a politikai üzenete miatt.

Akkor ugyanis a hatalom semmilyen politikai témájú filmet nem engedett vetíteni - részben a Kádár-korszak még tisztázatlan, kidolgozatlan ideológiai háttere miatt.



"A Te csak pipálj...-t se nagyon ismerik. Nem említetted a Toroczkói menyasszonyt, ami szintén nem túl ismert (talán most a Menyasszonytánc c. operett ismertebb - ugyanaz az írójuk, témájuk). Szóval 45 elõtt nem alkotott annyira ismert alkotásokat."

Más, hogy ma nem ismerik, és más, hogy akkor ismerték.

A "Te csak pipálj..." nem a legismeretlenebb háború elõtti film manapság sem, de a korban nagyon népszerû volt - és itt ezt kell nézni.

A Toroczkói mennyasszonyra ez szintén igaz.



"A Tanítónõ címû filmje viszont nagyon jó. Fõként Szörényi Éva miatt."

És Bródy Sándor miatt is.



"Nem említetted az Ifjú szívvel és a Kiskrajcár címû sematikus darabokat, amelyek viszont szerintem jók. Soós Imre miatt legalábbis felejthetetlenek. A Fel a fejjel meg Latabár Kálmán miatt."

Soós Imre valóban nagyon jó, de a filmek már kevésbé.

Sajnos.



"A Dalolva szép az élet címû filmrõl meg nem is beszélve... amikor már állt Recsk és a kényszermunkatáborok, amikor éjjelente százakat vertek össze, amikor boldog Meszlényi Zoltánt kivégezték, amikor felrobbantották a Regnum Marianum templomot, akkor énekeltették, hogy dalolva szép az élet és tapsoltatták, hogy éljen... persze ez a rendszert minõsíti. Vagy nem?"

Nagyon szépen körülírtad a lényeget - de nem, nem a rendszert minõsíti.

Akkor nem, hogy ha Keleti egyike volt azon 6 rendezõnek, akik rendezhetnek a legsötétebb Rákosi-korszakban.

Ettõl függetlenül a Dalolva szép... akár jó film is lehetne.

De sajnos - hiába a zseniális színészek, többek között szegény Balázs Samu, aki nagyon nem szolgált rá, hogy úgy megalázzák, mint ebben a filmben - nem lett az.
2010 febr. 01. - 17:57:50
2010 febr. 01. - 17:57:50
Valakinek megvan ez a film vagy a Virrad, Két vallomás, Az élet hídja, Különös ismertetõjel c. filmek? Fontos lenne!

Kedves Vinogradov!
Érdekes amit írtál, nem foglalok állást, de kiegészíteném: szerintem a Hattyúdal és A tizedes meg a többiek sem egy nagy alkotás, elõbbibõl a két dalt (Villa Negra, Tamburás dala) utóbbiból talán a legendás mondatot (Az oroszok már a spájzban vannak) õrizzük. Egyik filmet sem néztem még végig, nem is érdekel.
A Butaságom története kifejezetten jó, Ruttkai Éva felejthetetlen. Ugyanígy a Tanulmány a nõkrõl és a Nem ér a nevem. Szerintem ezeknek sokkal nagyobb sikere van, mint a fent említett Hattyúdalnak és a Tizedesnek. És nem csak a filmdalok miatt (Szeretni bolondulásig, Például Te).
A Két vallomás címû filmet betiltották - úgy tudom. Csakúgy mint A selejt bosszúja, Péntek 13, Képzelt beteg kisfilmeket. A Te csak pipálj...-t se nagyon ismerik. Nem említetted a Toroczkói menyasszonyt, ami szintén nem túl ismert (talán most a Menyasszonytánc c. operett ismertebb - ugyanaz az írójuk, témájuk). Szóval 45 elõtt nem alkotott annyira ismert alkotásokat. Úgy tudom, származása miatt nem készíthetett sok filmet. A Tanítónõ címû filmje viszont nagyon jó. Fõként Szörényi Éva miatt. Nem említetted az Ifjú szívvel és a Kiskrajcár címû sematikus darabokat, amelyek viszont szerintem jók. Soós Imre miatt legalábbis felejthetetlenek. A Fel a fejjel meg Latabár Kálmán miatt. A Dalolva szép az élet címû filmrõl meg nem is beszélve... amikor már állt Recsk és a kényszermunkatáborok, amikor éjjelente százakat vertek össze, amikor boldog Meszlényi Zoltánt kivégezték, amikor felrobbantották a Regnum Marianum templomot, akkor énekeltették, hogy dalolva szép az élet és tapsoltatták, hogy éljen... persze ez a rendszert minõsíti. Vagy nem?
2008 nov. 18. - 00:49:54
2008 nov. 18. - 00:49:54
Aki látta a filmet, annak nyilvánvaló, hogy ez a film egyáltalán nem foglal állást, s legfõképpen nem ellenforradalomnak állítja be 56-ot! S 1959-ben egy ilyen filmet bemutatni...
Kiváncsi lennék, hogy ehhez hasonló filmet vajon a keleti blokkon belül melyik országban mertek volna bemutatni.
2008 okt. 23. - 13:40:20
2008 okt. 23. - 13:40:20
Nos, már hétfõn felfedeztem ezt a topicot, de szerettem volna kellõképp stílusos lenni, és ha már egyszer írok ehhez a filmhez vmit, akkor azt október 23-án teszem.

Dobozi elvtárssal, e film írójával, hál' istennek már csak rendkívül fiatal koromnál fogva sem találkoztam soha. Lett volna alkalmam rá, ha mondjuk húsz évvel korábban születek, ugyanis, mikor 1979-ben jó atyám egy évig a fiatal írók titkára volt, Dobozi pedig még vastagon elnöke az Írószövetségnek, túl sok idõt voltak kénytelenek együtt tölteni. Mindenki tudta, aki ismerte: nem túlságosan nagy tehetséggel megáldott, protekciós, de munkabíró, elõtérbe tolt, de pozíciójáért szívósan küzdõ író volt, elvtársi õskövület. Emellett emberileg tökéletesen elviselhetetlen, nárcisztikus személyiség, sértõdékeny, gyenge humorú.
Apám mind a mai napig fel szokta emlegetni, hogy nagy része van abban, hogy lemondott errõl az egy évig viselhetõ posztról már fél év múlva...

Keleti Márton, a film rendezõje, feleannyira sem volt tehetséges rendezõ, amennyire azt az általa jegyzett filmek egy jelentõs része jelzi.

Pályafutása elején, a harmincas években általában elég sikeres filmeket jegyzett.
Ennek oka elsõsorban két legfõbb forgatókönyvírójának, Nóty Károlynak és Békeffy Istvánnak sziporkázó tehetsége, a nagyszerû színészek soráról Rózsahegyi Kálmántól Rajnay Gáboron át egészen Bársony Rózsiig már nem is beszélve. És, ha ez még nem lett volna elég, két filmje az öt 1945 elõtt készültbõl már azelõtt befutott, népszerû színdarab (ünnepelt szerzõ mûve mindkettõ), vagyis Csathó Kálmán "Te csak pipálj Ladányi!"-ja és Bródy Sándor "Tanítónõ"-je várva várt adaptációja volt.

Persze Keleti '45 után is életben akart maradni.

S hogy milyen fáradhatatlan volt a nyelve, ha nyalásról volt szó, az köztudomású volt kollégák és barátok körében egyaránt.

'51-re "felnyalta" magát a közé a bizonyos 6 hivatásos filmgyári rendezõ közé, akik a filmek hetvenöt százalékát jegyezték 1953-ig (ráadásul közülük egy, a "felfelé buktatott" Szõts István nem volt hajlandó egy megbízást sem elfogadni).

Keleti, az unalmas, erõltetett, gyenge Mágnás Miska (és ebbõl nem engedek - én nem szeretem a Mágnás Miskát) és az idétlen Janika, valamint a vígjátéknak közepes, termelési filmnek elsõ, de filmnek utolsórendû "Dalolva szép az élet" után megcsinálta minden idõk legszánalmasabb és legundorítóbb magyar irodalmi adaptációját, az '51-es "Különös házasság"-ot, amelyben állandóan túlerõltetett antiklerikalizmusával és szánalmas urrakpappokjával, valamint giccses befejezésével, hogy úgy mondjam szétb*szta Mikszáth remekmûvét.

1951 és 1956 között Keleti további hat nagyjátékfilmet készít. Ebbõl kiemelhetõ a nézhetõ "Civil a pályán", az elsõsorban Békeffy István és persze Pécsi Sándor zsenialitásának köszönhetõen kitûnõ "Erkel" c. életrajzi dráma és a "Csodacsatár" némely jelenete.
A többi szemétrevaló termelésssi film.

'56 után Keleti kezébe vett pár remek projectet is (ha nem lenne olyan mocskosan didaktikus - és, bár meglepõen látensen (1957-ben!) '56 hõseit fikázó - egész jó film lenne az Õze Lajost elõször szerepeltetõ "Két vallomás". A Tatai Sándor regényébõl készült "Puskák és galambok" c. film viszont remek adaptáció, szintén a kitûnõ irodalmi alapanyagnak köszönhetõen, és az '59-es francia-magyar koprodukciós "Fekete szem éjszakája", egy a jó színészek és a francia rutin miatt kifejezetten élvezhetõ melodráma), de ekkor készíti el élete legmocskosabb, legundorítóbb filmjeit is.

És most, mielõtt rátérnénk az általam csak "Keleti-Dobozi trilógiának" csúfolt mocsokra, még egy-két szót Keleti munkamódszerérõl.
Már említettem, hogy Keleti nem volt jó rendezõ. Ha valami mégis bejött neki - és sokszor bejött - az elsõsorban a remek segérdrendezõknek, dramaturgoknak (pl.: Bacsónak, Szász Péternek stb.) vagy a nagyszerû, klasszikus színészi alakításoknak, és annak a ténynek köszönhetõ, hogy nagyon sok sikergyanús projektet az õ kezébe adott rendszere (illetõleg itt most kifejezetten az Államszocializmusra gondolok, hiszen Keleti mûködésének 85 %-a ezt az idõszakot jelenti). Mert az õ rendezési módszere többnyire az volt, hogy bement hetente háromszor a forgatásra, leüvöltött mindenkit, leszidta az utolsó világosítót is, hogy miér' nem világít rendesen, aztán hazament, mint aki jól végezte Olgát...


EZ a Keleti Márton és EZ a Dobozi Imre tehát öt filmen dolgozott együtt. Ebbõl kettõ kifejezetten zseniális: a "Hattyúdal" és a "Tizedes meg a többiek". Mindkettõ sokkal inkább Dobozit dícséri, mint sem Keleti Mártont, bár leginkább a színészi alakításokat, amelyek szinte az egész film súlyos terhét hátukon kellett cipeljék.

A másik három film a "Keleti-Dobozi" trilógia darabja. Az elsõ a Tegnap (1959), a másik kettõ 1960-as: a "Zápor" és a "Virrad".

A "Zápor"-ról szólnék elõször, mert az szorosan véve nem kapcsolódik a "trilógia" másik két témájához. Amiért mégis ide sorolom, hogy lényegét tekintve igazán az utolsó termelési filmmel van dolgunk. Hiába melodramatikus, mondhatni "romantikus realista" a film célkitûzése, s hiába a zseniális Bessenyei és a nem kevésbé zseniális Bara Margit, a film egy közel elviselhetetlenül gyenge termelési film. Rákosi után négy évvel!

A másik két alkotás (??) tematikájában jobban összefügg. Sajnos a "Virrad"-ból csak részleteket láttam, de az pont elég volt.
Hihetetlenül mocskos film, mintegy azt heroizálva, amit Kádár és pribékjei '56-57-ben tisztogatás címén mûveltek.
Undorító, hányingerkeltõ darab ez, aligha nem még a "Tegnap"-nál is sz*rabb.

De, és itt VÉGRE errõl a filmrõl beszélhetünk, valószínûleg a "Tegnap" sokkal sokkolóbb lehetett a kor mozinézõje számára. Elõször azért, mert ez az elsõ olyan játékfilm, amely abszolút és fõ szálon, nem csak utalás szintjén, 56-tal foglalkozik, másodszor is azért, mert egyszerûen nem lehet egyhuzamban végignézni.

Másfél óra gyomorforgató, pokoli sz*rfolyam, ami bizony olyan hatásos is tud lenni, hogy a végén még elkezdesz rajta gondolkodni, hogy "nem-e tényleg mocskos ellenforadalmákok voltak ezekek?"

Számomra a legszörnyûbb érzés mégis az, hogy kitûnõ magyar színészek (Ungváry László, Pécsi Sándor, Bitskey Tibor, Páger Antal (sosem láttam még ilyen szerencsétlennek, egy szerepben sem - akkor jött haza Argentínából és minden szerepet el kellett vállalnia - majd megszakadt a szívem, ahogy néztem), Szabó Gyula, a stáblistán fel sem tüntetett Mády-Szabó Gábor is) nevét kellett adni ehhez a demagóg szeméthez...

Ez önmagában olyan sokkoló és fájdalmas, ami lehetetlenné teszi számomra a "Tegnap" értékelését.

Persze, abszolút korrekt, klasszikus történetvezetés, kitûnõ fényképezés, ez ellen kifogás nem lehet.
Hogy is lehetne.
A profi szakemberek mindig is garanciát jelentettek a profi munkára.
A baj az, hogy a filmnek semmi más erénye nincs.
Kétségbeejtõen semmi.

+ még aljasságában sem következetes, ott üti-veri '56 szellemét, ahol éri...

10/0?
Létezik ilyesmi?
Merthogy más osztályzatot erre a szemétre nem adhatok - a tizes skálán nincsenek negatív számok.

De, ha jobban belegondolok, a film valóban egy nagy nulla: nihil, semmi...
Szerintem kb. ennyi is marad meg az emberben a megtekintése után...
Mondom, ha egyáltalán képes végignézni...
2008 szept. 02. - 23:36:52
2008 szept. 02. - 23:36:52
inkább idézek ehhez a gusztustalan filmhez:

Keleti Mártonról egy cikk:A Kádár-rendszerben hamar megtalálta a helyét. Még egy mélypont: a politika szája íze szerint, Dobozy Imre hathatós közremûködésével celebrálta a Tegnap(1959) és a Virrad (1960) címû társadalmi hazugságokat. Ezekben 1956-ot ellenforradalomnak, a szocializmus szent ügye elleni támadásnak láttatta. Nem kényszerítették arra, hogy megtegye - ami önmagában is bizonyíték arra, hogy a parancsok mellett belsõ meggyõzõdés is hevítette. (V.J)
2008 aug. 28. - 18:44:17
2008 aug. 28. - 18:44:17
és érdekes ilyenkor megézni, 59-es film, sikerült-e átverni a kádárékat? akarták-e átverni õket egyáltalán?
szerintem akarták. a mûvészt nem lehet megvenni.
és így még nagyobb teljesítmény (lehet) a film.
2008 aug. 28. - 18:42:15
2008 aug. 28. - 18:42:15
http://www.youtube.com/watch?v=jsTIDFzsinE
rendkívül erõteljes jelenet.
megnézném szívesen ezt a filmet.