Kiterjesztett szárnnyal, egyetlen szárnycsapás nélkül, szinte végtelen hosszan vitorláznak a szélben. Hónapokig nem teszik lábukat a szárazföldre, hiszen a tengerból - halakkal táplálkozva - tartják fenn magukat. Mindössze akkor szállnak le a déli tengerek Antarktisz körüli szigeteire, amikor eljárják bonyolult násztáncukat, és kiköltik egyetlen fiókájukat. Egy szem csemetéjük azután hosszú hónapokig cseperedik, mire ő is szárnyra kelhet. Ezeket a madarakat hajdanán a tengerészek meghalt társaik lelkének gondolták, és mélyen tisztelték őket, elpusztításuk tilos volt. Ma azonban komoly veszély fenyegeti a tengerek vándorait. A modern halásztechnikák eszközei - a sok-sok kilométer hosszú vonóhálók, és a rengeteg, felcsalizott horgokkal felszerelt horgászzsinórok - nagyon sok példány pusztulását okozzák, és az albatroszokat a kihalás szélére sodorták. Vajon lehet-e tenni valamit annak érdekében, hogy megmentsük őket?