A portréfilm a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe helyezve a színháztörténeti momentumokat.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
elemelem
2020 okt. 27. - 22:03:47
10/10
78 évesen idézi fel az életét. Hibátlan, kerek mondatokban (igaz, egy kicsit már selypítve), döccenő nélkül, természetesen, nem megjátszva a "nagy művésznőt", nem sértetten - igazi csoda. Pedig amit elmondott, az egy valódi magyar kálvária, megaláztatások és tragédiák sorozata. Mikor én színházba kezdtem járni, ő már nyugdíjas volt, rádióban meg a tévében hallhattam tőle egy-egy áriát (a Cso-cso-szánét pl., amit a filmben is bejátszanak), egy első generációs francia operettben láttam a teljes alakítását, Hervé: Nebáncsvirág, ötvenes évekbeli megfakult, fekete-fehér felvétel, nagyon szerethető.
És megismétlem: eltérve a színészinterjúk töretlen hagyományától, teljesen póztalan és őszinte volt minden szava, minden gesztusa, minden meghatottsága és elcsuklása.
Persze nyilván nem vágatlan felvétel, Makk Károly rendezte, neki is sok érdeme lehet ebben.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások