Programkereső

Ünnepnapok

Bakancslistához adom
magyar filmdráma, 76 perc, 1967

Értékelés:

19 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás
Kardos Ferenc első filmjének főhőse Mihály, a nyugdíjas kohász. Az idős ember becsületes, kemény munkával töltötte nélkülözésektől sem mentes éveit. Rendkívül büszke fiaira, akikből nagy áldozatok árán orvost, mérnököt és tanárt nevelt. Gyermekeivel mindig szigorú volt, nem így félárva unokájával, akit elkényeztetett. A kis Misit csak a motor és a bulizás érdekli, ráadásul állandóan bajba keveredik. Az idős ember egyre nagyobb keserűséggel, idegenkedéssel szemléli a körülötte lévő világot.

Stáblista:

Szereplők

Görbe János profilképe Görbe János
Kovács Mihály
Horváth Teri profilképe Horváth Teri
Annus
Koncz Gábor profilképe Koncz Gábor
Kovács Misi
Kovács Kati profilképe Kovács Kati
Takács Katalin
Avar István profilképe Avar István
Gyula
Bánki Zsuzsa profilképe Bánki Zsuzsa
Gyula felesége
Kállai Ferenc profilképe Kállai Ferenc
Feri
Őze Lajos profilképe Őze Lajos
Józsi
Szirtes Ádám profilképe Szirtes Ádám Tyll Attila profilképe Tyll Attila
Nyomozó
Mensáros László profilképe Mensáros László
Bíró

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
luci87 2017 ápr. 08. - 13:50:18
Mi volt az a dal,mit a temetesen jatszottak,olyan dzomoru indulo fele...ismeros volt de nem jut eszembe a cime.Meg valamit nem ertek.A Misinek akkor ki volt az apja? mert en azt hittem o a legkisebb fia,Kallaiek mellett.Ok eleg oregnek tuntek,higy a fiai legyenek a foszereplonek...es ki volt akkor a felesege?
Válasz
perry 2012 nov. 04. - 10:41:07
"Kardos 1937. december 4-én született a szlovákiai Galántán. Villamosipari technikumi érettségi után a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola rendezõi szakán a legendás Máriássy Félix-osztály tagjaként végzett. Fényes karriert jósoltak neki, de pályája baljós elõjelekkel indult: ejtõernyõs témájú diplomafilmjének forgatása tragédiával végzõdött - az ugró késõn nyitotta ki ernyõjét, és filmkamerával a kezében szörnyethalt.

Egyik alapítója, majd vezetõségi tagja volt a Balázs Béla Filmstúdiónak, amelynek keretei között egymás munkáját segítették az egykori osztálytársak, Kardos Ferenc, Rózsa János, Szabó István. Kardost a francia újhullám játékossága és szellemessége vonzotta, 1965-ben Rózsa Jánossal készített Gyermekbetegségek címû vígjátéka is a Zazie a metróban hatását tükrözi. A sajátos hangvételével és ábrázolásmódjával feltûnést keltõ filmet - amelybe a burleszk elemeit is beemelték - a kritika fanyalogva fogadta, ugyanakkor Cannes-ban dicséretet kapott. 1967-ben a generációs problémákkal foglalkozó Ünnepnapok címû "ellen-munkásfilmje" a mannheimi filmfesztivál a legjobb elsõ filmért járó különdíját kapta. A rendezõ ekkor dolgozott elõször a hagyományos értelemben vett színészekkel realista történetben.

Az Egy õrült éjszaka (1969), a korabeli magyar valóság ironikus és szatirikus kistükre a kulturális élet vezetõinek rosszallását váltotta ki, mûvét néhány elutasító kritika után elsüllyesztették. A formabontó és kísérleti jellegû Petõfi ,73 (1972) egyfajta "forradalmi passiójáték", amelyben több száz diák eleveníti meg Petõfi sorsán keresztül az 1848-as forradalmat. Bocskai korában játszódó történelmi kalandfilmje, a Hajdúk (1974) teremtette meg "a magyar westernt".
Legnagyobb szabású vállalkozása az 1983-ban készült Mennyei seregek volt. A Zrínyi Miklós életének végét, a nevezetes vadkan-epizódot feldolgozó film nem lett sikeres, a csalódott rendezõ ezután már csak két filmet forgatott.

A szelíd humánum hangján megszólaló Iskolakerülõk (1989) egy vidéki nevelõotthonban játszódik. Az 1997-es A világ legkisebb alapítványában két olyan asszony alapít kutyamenhelyet, akiknek férje a politika áldozatául esett (alakjukat Andrássy Katinka és Rajk Júlia sorsa ihlette). Akárcsak elsõ, utolsó filmjénél is közbeszólt a halál: a forgatás kezdete elõtti napon hunyt el a fõszerepre felkért Perczel Zita.

Nevéhez fûzõdik a Cimbora címû tévés gyermekmagazin, amely az ifjúság igényes és sokoldalú nevelését és szórakoztatását tûzte célul. Forgatókönyvíróként és producerként is sikeres volt, 1992-tõl igazgatta a Budapest Filmstúdiót, ahol ebben az idõszakban készült egyebek közt Mészáros Márta A magzat, Szász János Wittman fiúk, Janisch Attila Hosszú alkony címû alkotása.

Kardos Ferenc mûvészi munkáját 1980-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1990-ben érdemes mûvészi címet kapott. 1999. március 5-én Budapesten halt meg."
Válasz