Film

V. Henrik

/Henry V/
angol filmdráma, 132 perc, 1989 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

Értékelés:

53 szavazatból
Szerinted?

V. Henrik (Kenneth Branagh), az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

Stáblista:

Alkotók

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések:


Vélemény:

2018 jún. 10. - 08:57:31
2018 jún. 10. - 08:57:31
a Döris szinkris filmcsi?
2011 szept. 26. - 20:35:33
2011 szept. 26. - 20:35:33
Én láttam mindhárommal, szerintem a 2. a legjobb, vagyis a Döris szinkron.
szavazat: 10/10 2011 szept. 26. - 20:28:40
2011 szept. 26. - 20:28:40
Én az 1. szerint láttam.
szavazat: 10/10 2011 szept. 26. - 19:53:16
2011 szept. 26. - 19:53:16
Háromféle szinkron is készült a filmhez.... :O
Amit pár éve én láttam, azzal a magam részérõl elégedett voltam. Csak tudnám, melyik lehetett??
http://iszdb.hu/?film=727
szavazat: 10/10 2011 szept. 26. - 19:28:16
2011 szept. 26. - 19:28:16
A film remek. Kenneth Branagh ért ehhez igazán. A szinkronnal szerintem semmi baj nincs.
2011 aug. 12. - 22:31:45
2011 aug. 12. - 22:31:45
Nekem megvan a film a gyûjteményemben.
szavazat: 10/10 2011 márc. 24. - 10:54:01
2011 márc. 24. - 10:54:01
Miért mindig csak hajnalban adják???
Ki néz 4 óra körül egy ilyen filmet???
Aki meg szeretné nézni, az biztosan nem ilyenkor tv-zik. Szeretném "emberi" idõben látni.
2011 jan. 05. - 07:01:58
2011 jan. 05. - 07:01:58
Ez egy igazán nagyon jó film, de csak angolul. Sajnos a magyar szinkron hihetetlenül rossz. Fõként az V. Henrik szinkronra gondolok. Teljességgel élvezhetetlenné tette a filmet. A király harc elõtti beszéde olyan erõteljes, hogy a legyengült, kissebbségben lévõ angol csapat nyerni tudott. Magyarul viszont erõtlen, így nem is érthetõ mi tette lehetõvé a gyõzelmet.
ENNYIRE ROSSZ SZINKRONNAL MÉG SOSEM TALÁLKOZTAM, EZ AZ EGÉSZ FILMET ELRONTOTTA.

Ki volt V.Henrik szinkronja?
2010 aug. 26. - 19:26:05
2010 aug. 26. - 19:26:05
Navaho ,hogy te milyen hülye vagy!!Én például íjászkodom és volt a kezemben eredeti angol íj.Képtelen voltam lõni vele egy rendeset.A német srác lazán átlõtte vele a 100 méterre lévõ kemény fából készült céltábla tönköt!Különben nem legenda ,hogy átlõtte a páncélt.Eleve acélból készült a vesszõk hegye te szobatudós!És a genya angolok csata elõtt lótrágyába és egyéb ürülékbe mártogatták bele a hegyeket.Tutira mentek egy kis fertõzésért!A farncia lovagokkal kapcsolatban meg nagyon el vagy tévedve!Egyáltalán nem alkottak fegyelmezett haderõt!Sõt,nem egyszer legázolták a saját gyalogosaikat is.A Szentföldi keresztes hadjáratok során nem egy csata a francia lovagok baklövései miatt fulladt kudarcba!Hiteles irodalmat bõven találsz róluk.Az angolok jobbak voltak.Ez van!
2010 febr. 07. - 20:46:19
2010 febr. 07. - 20:46:19
Elmondanám h az ún.long bow nem tudta átütni a vastag vértezetet, nem is beszélve arról h alatta páncélinget is viseltek, így komoly sérülést nem tudtak okozni. A jelenleg legvalószínûbbnek tartott álláspont az h ebben a korban a lovagok hazaszeretet mellett pénzt keresni jártak el csatázni, mégpedig úgy h elfogták az ellenfél lovagjait akiket a címereik(heraldika) alapján ítéltek meg h mennyi váltságdíjat kapnak értük. Szval a lovagok a kulcsszereplõk 1 csatában és ha õk nem tartják a hadmenetet akkor összeomlik a hadsereg. Márpedig amikor a francia lovagok meglátták mekkora túlerõvel rendelkeznek akkor egyszerûen önállósodtak és megpróbáltak minél nagyobb haszonra szert tenni. Mindezt kihasználva a harcedzett,tapasztalt angol sereg(az íjászok segítségével) döntõ vereséget mért rájuk. Egy csatánál elengedhetetlen fontosságú a kedvezõ környezet, az ellenség hibái, és a tapasztalt haderõ na és persze a létszám. 1-2 példa ami igazolja az elméletet: thermopülai szoros(spárta vs perzsa), africa korps (rommel vs montgomery)
Remélem kielégítõ mindenkinek a válasz és nem kell többet egy filmes oldalon törirõl beszélgetni.
2010 jan. 24. - 01:30:02
2010 jan. 24. - 01:30:02
Aranyos film, jól meg van csinálva...nekem mondjuk fõleg a szerelmi szál tetszett, az kifejezetten bájos volt (hú, a fiatal Emma Thompson és Kenneth Branagh, írtó édesek voltak) de a többi is lekötött...kellemes és szép darab hõsiességrõl, bátorságról, kitartásról, összetartásról. Sajnos jó rég láttam már, ennyi maradt meg belõle.
szavazat: 10/10 2010 jan. 24. - 00:56:34
2010 jan. 24. - 00:56:34 OFFTOPIC
Tudom ajánlani az angol wiki vonatkozó részét.
Igen részletes és érdekes leírás a csatáról.
http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Agincourt
2010 jan. 23. - 20:19:52
2010 jan. 23. - 20:19:52
De a lovagi páncélokat is átlõtték? Mert mondjuk egy talpas láncingét még oké, de nem tudom elképzelni, hogy a tetõtõl-talpig konzervdobozok ellen is hatásos volt. Bár ha az illesztékeknél volt a találat (a nyaknál, és a karoknál), akkor lehetséges, viszont ahhoz vagy nagyon szerencsésnek kellett lenni, hogy messzirõl is eltalálták, vagy pedig mesterlövésznek.
2010 jan. 23. - 13:25:08
2010 jan. 23. - 13:25:08
Pontosan lehet tudni, miért gyõztek az angolok.
Mindkét döntõ csatájukat a 4-5 ezer íjász nyerte meg a híres angol hoszzúíjjal. Egy jól képzett harcos percenként 10-20 lövést is le tudott adni. Ezek a nyílveszõk a korabeli páncélokat simán átütötték 150-200 méter távolságból. Na, így gyõztek.
2009 jún. 06. - 11:21:41
2009 jún. 06. - 11:21:41
Lehetséges, hogy használhatták. A franciák korábban használták már Aquitánia tartomány megtámadásánál, az egyik ostromot miattuk is nyerték meg, de érdekes módon nem azért, mert akkora kárt tettek volna, hanem mert olyan hangosak voltak, és a városka lakói nem bírták a napi többszöri égzengést.:) Ezeknek a bombardáknak a szerepe ekkoriban szerintem még elég pici volt, de mutatta a technikai fejlõdést.
szavazat: 10/10 2009 jún. 06. - 10:53:11
2009 jún. 06. - 10:53:11
Igaz, nincs rá egzakt bizonyíték, de egyes források szerint az angolok bevetettek kezdetleges ágyúkat, ún. "bombardákat". Hogy ennek (ha igaz is) milyen szerepe lehetett, azt nem lehet tudni. Ami viszont ismert: A túlerõben lévõ franciáknál a személyes lovagi virtus volt az elsõdleges, egységes hadvezetésrõl, haditervrõl nem is beszélhetünk. Crécynél egy korszerû és egy elavult hadviselési stílus állt szemben egymással.
2008 okt. 03. - 21:53:00
2008 okt. 03. - 21:53:00
"igaz, korábban a crécy-i csata is hasonló véget ért a páncélos lovagok számára"

Hmm, hmm, fûzzük hozzá a pánikot is, mert a francia lovagok a saját seregük felét, a gyalogosokat gázolták halálra.:) II. (Jó) János a Fekete Herceg elleni csatája pont Crécy ellentétje volt. Úgy gondolta, hogy a lovasok csak a bajt okozzák, ezért gyalogosan támadták meg az angol herceg egy dombon védekezõ 2000 emberét (a franciák kb 30 ezren voltak). A vége katasztrófális vereség lett, mert az angol sereg egy része lóra szállt, és legázolták a francia talpasokat.:D Jánost elfogták, az ország kétharmada az angolok kezére esett a csata után.
2008 okt. 03. - 21:48:06
2008 okt. 03. - 21:48:06
Jó film. Nagyon tetszett, fõképpen mert ez az egyik kedvenc idõszakom (2. százéves háború). Kenneth Branagh valami elképesztõen jó volt benne, Robbie Coltraine is, meg úgy mindenki. Sajnos nem tudni ma sem, hogy hogyan gyõztek az angolok az Agincourt-i csatában... Valószínûleg már soha nem fogjuk megtudni.

Ha az ember jobban megnézi a történelmi hátterét, nem valami dicsõ. Háborúzni jött az ifjú király (nem hódító háború, lásd száli törvény), és erre hatalmas mázlival épphogy meg tudott megmenekülni. Az már a franciákat minõsíti, hogy 20 (?) ezer emberrel nem tudtak gyõzni, de hát ez már csak így történik. Egyetlen szembeszökõ hibája volt a filmnek hadászatilag, mégpedig az, hogy az íjászok a kézitusázók közé lõttek, ami nem egy egészséges dolog.:)
2008 aug. 12. - 20:47:01
2008 aug. 12. - 20:47:01
egyébként azon gondolkodtam, h magyar színészek közül ki játszhatna el egy királyt? egy ilyen királyt.
2008 aug. 12. - 20:43:13
2008 aug. 12. - 20:43:13 OFFTOPIC
igen,de egyébként itt nem mutatnak totált okosan. a többit köré lehet képzelni. lehet, h csak egy kis csapatot látunk.
míg a magyar filmeknél mindig mutatnak totált.
de ez a film nem a csatáról szól, hanem az észrõl, kultúráról, mûvészetrõl.
Összes hozzászólás