Film

Viridiana

mexikói-spanyol filmdráma, 90 perc, 1961

Értékelés:

20 szavazatból
Szerinted?

A szép apácanövendék meglátogatja özvegy nagybátyját, mielőtt végleg kolostorba vonulna. A nagybácsinak viszont más tervei vannak a lánnyal.

Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Kapcsolódó cikkek:

Díjak és jelölések:

  • Cannes-i fesztivál (1961) - Arany Pálma: Luis Bunuel

Vélemény:

2016 ápr. 05. - 21:50:36
2016 ápr. 05. - 21:50:36
2016. április 12-én 19 h-tól vetítjük az Esernyõsben (Bp. III. Fõ tér 2.) Mindenkit szeretettel várunk!!!
2011 ápr. 04. - 00:48:22
2011 ápr. 04. - 00:48:22
Jók az imádkozás közé bevágott, munkát ábrázoló jelenetek. Amúgy elég unalmas a film.
2009 júl. 26. - 13:38:45
2009 júl. 26. - 13:38:45
Bunuel egyik nagy remekmûvének tartják, szerintem nem az, bár én is nagyra tartom. Leginkább a végétõl, az utolsó vacsorától válik elementáris erejûvé a film, a sejtelmes befejezéssel megkoronázva.
2009 jan. 17. - 02:25:46
2009 jan. 17. - 02:25:46
Jó kis fricska ez a vallásnak az egyszer biztos! Hát még amikor a trágár mulatozók az Utolsó vacsora festményeként jelennek meg! Na abban aztán benne van minden - egyetlen képben foglalja össze az egész film mondanivalóját! Szuper! :) :D
2008 jún. 23. - 00:08:07
2008 jún. 23. - 00:08:07
Akkor egyelõre hiába erõlködtünk...)))
2008 jún. 22. - 22:02:05
2008 jún. 22. - 22:02:05
Nagyon köszi a segítséget, de kb 30 éve láttam és cavintont csak rec-re adnak.
2008 jún. 19. - 00:49:47
2008 jún. 19. - 00:49:47
Az bizonyára 'Az elhagyottak' címû korszakalkotó Bunuel film volt. Az ágyakon kívül ott még a kakasok/tyúkok, botok/kövek illetve egy jókora darab hús is igen fontos szerepet játszanak.
Újra meg fogom nézni, s az adott film topikjában majd folytatom.
2008 jún. 14. - 20:08:23
2008 jún. 14. - 20:08:23
Kérlek segítsetek! Mikor anno kinyilt a csipám a mûvészfilmekre, láttam egy Buòuel filmet talán mexikóban jáccódott egy szegény negyedben /sajnos a címére nem emléxem ??/...kifinomult jell.ábr. pl.az ágyaknak milyen komoly státusza volt + egy gátlástalan gyermek gyilkosság...nagyon megviselt.
2008 jún. 11. - 11:18:27
2008 jún. 11. - 11:18:27 OFFTOPIC
OFF: Az Aranykor is néma? Mert én úgy tudtam, az már hangosfilm. Még nem láttam, sajnos, de érdekel persze az is.
Legjobban egyik tanárom jellemezte Dalí-Bunuel kapcsolatát, mikor azt mondta, hogy hasonló volt, mint Resnais és Robbe-Grillet-é. A Tavaly Marienbadban után Resnais soha többet nem készített olyan típusú filmet, ahogy Bunuel sem nagyon csinált "andalúziaikutyásat" a késõbbiekben.
Mondom, nekem tetszett az is a maga beteg módján, ha ez a Dalí-féle mûvészet annyira nem is jön be máshol. Fõleg az elemzése az izgalmas, ha elkezdi az ember felfejteni az esetlegesen benne rejlõ pszichoanalitikus értelmet. Na, az szórakoztató dolog!
2008 jún. 11. - 08:26:39
2008 jún. 11. - 08:26:39
Bunuelnek bármelyik filmjét megnézném (sokadszorra is) kivéve a két elsõ (néma)filmjét. Dali világa (nihilizmus, közönségesség, exhibicionizmus) nagyon ellenszenves nekem. Ezzel szemben Bunuelt, szinte valamennyi késõbbi filmje alapján, a misztikumot nagyon következetesen képviselõ, intellektuális de soha sem egoista MÛVÉSZnek tartom.
2008 jún. 11. - 02:20:13
2008 jún. 11. - 02:20:13
Félig OFF: Most hirtelen nem tudnék példát mondani, de mintha élne emlékeimben olyan tömegfilm, ami kivétel 8D. De való igaz, hogy manapság a zene az nagyon visszaalakult azzá, ami a némafilmes korszakban volt: mikiegérzenévé. Aláfesteni a jelenetet, ezzel is megmagyarázni a szerintük gondolkodásra képtelen nézõnek, hogy mi is folyik a vásznon. Pedig legtöbbször a csendnek van nagy szerepe. Most hirtelen a Volt egyszer egy vadnyugat jut eszembe, ami ugye egy tömegfilm, western, de pl. ott szerintem mesterien bánnak ezzel a részével is a filmnek. Pl. mikor az elején csak a zajokat, zörejeket halljuk egy ideig, semmi beszéd, vagy zene. Vagy, mikor a fõhõs elkezd szájharmonikázni, és ugye jellemzõ módon ez a filmen belüli "zene" átúszik egy filmen "kívüli" zenébe. Szóval vannak azért, akik e téren is tudnak bánni a zenével.

Bunuel-nek amúgy én sajnos még csak ezt a filmjét láttam jó sokszor (elõször egy egyetemi filmvetítésen), meg az Andalúziai kutyát, illetve a Nap szépének az elejét, úgyhogy van még mit bepótolni... De már e filmje miatt is megszerettem a rendezõt. Az Andalúziai kutya meg kész 8D. Bár az igazából Dalí hatását jobban érezteti, a késõbbi Bunuel filmeken látszik a különbség, hogy azért mi is az õ stílusa (legalábbis úgy tudom, filmrészletek alapján, hogy ilyen durvaságokig azért nem fog elmenni a késõbb, mint a zongora+halott szamár+papok 8D).
2008 jún. 09. - 10:12:52
2008 jún. 09. - 10:12:52
Csatlakozom az elõttem szólóhoz. Az igényes filmek hangzó része is izgalmas. Amit pedig a zene hiányáról írsz, az nagyon találó.
Vannak rendezõk, akik a már hallható zenét hirtelen lekeverik (elnémítják), hogy a párbeszéd egy adott pontján egy-egy rövid mondat, néhány szó különös hangsúlyt kapjon. Ez is remek filmes eszköz.
2008 jún. 09. - 10:02:10
2008 jún. 09. - 10:02:10
Ez így igaz, de én azért óva intenék attól, hogy egy legyintéssel elintézzük a filmzene jelentõségét! A film, lényegébõl és a hangosfilm megjelenése óta "gesamtkunst" tehát összmûvészeti ág, mûfaj, akármi. Így a hangzó oldalának legalább olyan fontos szerepe van, mint a vizuálisnak, legyen szó zörejekrõl, a színészek hangjáról, vagy éppen a kísérõ, aláfestõ, ellenpontozó stb. ZENÉRÕL. Arról nem is szólva, hogy a zene HIÁNYA is zene, ebben a közegben is, például.
2008 jún. 09. - 08:38:28
2008 jún. 09. - 08:38:28
Jó, hogy felfigyeltél a zene szerepére Bunuel filmjeiben.
Azt hiszem, egyetlen filmjében sem használt háttérzenét, kivéve amikor valaki hangszeren játszik, énekel vagy feltesznek egy zenét a lemezjátszóra. Képzeljünk el egy mai (hollywoodi) filmet aláfestõ zene nélkül. Ki látott már ilyet? A zenével nagyon jól lehet manipulálni, érzelmeket sugallni, gerjeszteni a nézõ számára. Bunuel soha nem élt ezzel az eszközzel, és nem véletlenül!
2008 jún. 09. - 00:36:01
2008 jún. 09. - 00:36:01
Örömmel látom hogy ilyen sokan megnézték, de ez talán a Filmmúzeumnak köszönhetõ. Látszik, hogy lenne igény a jó filmekre, de inkább hülyeségeket vetitenek a magyar adók (tiszt. a kiv.-nek) Ha arra várnék, hogy a Tv adja le azokat a Bunueleket, amiket láttam, hát még sokáig várhatnék
Egyébként a Viridiana a kései korszak kezdõfilmjének takinthetõ, ahol újból visszatalál a szürrealizmushoz, és a mexikói évek jó de nem zseniális (pár azért nagyon ott van) filmjei után életmûvének leghatalmasabb opuszait alkotta, és ezen ékességek mögül is ragyog a Viridiana. Bunuelt mindenkinek! :)
2008 jún. 08. - 08:18:58
2008 jún. 08. - 08:18:58
Nagyon gazdag szimbolikájú film, meghökkentõ jelentekkel. A hálátlan koldusok egy rövid ideig úgy ülnek az asztalnál, mint az apostolok az Utolsó Vacsoránál. Közben már javában lerészegedtek és kiélvezik azt a ritka lehetõséget, hogy egy jó lélek olyan úri házba invitálta õket, ahol semmi keresnivalójuk nincsen. A nemes segítségnyújtás 'meghálálása' Viridiana-t végleg visszalöki a rideg valóságba, oly távol az eredetileg választott apáca élettõl a zárdában.
2008 máj. 14. - 23:56:54
2008 máj. 14. - 23:56:54
Szerintem arról szól a film is, és a vége is azt sugallja, amit sok Bunnuel film: a vallás egy hülyeség, legalábbis a fanatikus formája, mely csak gátolja az embert az egészséges kapcsolatteremtésben. Pl. az Andalúziai kutyában is átjön ez, s valamennyire a Nap szépében is, véleményem szerint.
Nálam ez az "áááh, kedvenc unokahugom is leül végre velem kártyázni" egyfajta megvilágosulási folyamatként érzõdött. SPOILER: A csaj levetette az apácaruhát, kibontotta a haját, jazz-t hallgat végre, és kártyázni fog, ráadásul egy másik nõ társaságában is egy férfival. SPOILER
Nálam egyértelmûen lelki és szexuális felszabadulásként jött le ez az egész utolsó jelenet.
A hálátlan koldusok meg egyértelmû fricskák a korra, ahol nem tartják tiszteletben már a segítõ kezet sem. Így egyfelõl szerintem vallást is kritizál, de mindenképp egy mikrotársadalmi modell is megjelenik, ami szépen össze is omlik azzal, hogy Viridiana jóindulatával visszaélnek.
2008 ápr. 19. - 10:45:09
2008 ápr. 19. - 10:45:09
Tetszett a film, de a végét nem értettem igazából. Mit akart mondani?
KB arról mesél a film, hogy nem érdemes "jó" - nak lenni? Ugye a koldusok milyen "hálásak" voltak?
Mire rászánta magát...a pasiról is lecsúszott?
2008 márc. 26. - 23:30:55
2008 márc. 26. - 23:30:55
Lui' elég laza :)
2008 jan. 09. - 01:04:06
2008 jan. 09. - 01:04:06
Jujj, de jó film! A rohadt életbe!
Elõször egyetemen láttam, vetítésen. Szerelmem, Hiroshima utáni volt, így kissé féltem, hogy mi lesz. Illetve én elõtte a mestertõl, Bunuel-tõl, csak az Andalúziai kutyát láttam (illetve A nap szépébõl részletet - az meg is gyõzött, hogy azért van potenciál Bunuel-ben), s az, bár tetszett, de irtó betegnek tartottam.
Nos, ebben nagyon kellemesen csalódtam! Nemcsak, hogy gyönyörû formai szempontból, de még a története is érdekfeszítõ, izgalmas. Már, ha az ember a felszínnél tovább tud hatolni.
Vallási és szexuális kérdések találkoznak itt és csapnak össze. Tulajdonképpen az egész egy esszé, a vallás és a szexualitás kölcsönhatásáról.
S valóban: látva Viridiana-t, és szépségét, valamint azt, hogy ez a csaj a vallási tézisek miatt akarja ezt elvetni és ítéli természetesnek, felháborítja az embert. Bár ott a kérdés: a nagybátyája vajon a vallás vagy a szexuális ösztön miatt jutott oda, ahova jutott?
Ezért isteni ez a film: nyitva hagy egy csomó kérdést, melyen el kell gondolkodni, és meg kell válaszolni.

Ami nagyon tetszett még benne, az a zene aktív használata. Aktívon azt értem, hogy nemcsak hangulati, hanem fontos szimbolikai elem. Az, hogy komolyzene szól a film végéig a lejátszóból, s a végén, mikor Viridiana leül kártáyzni, jazz-be vált, igencsak fontos a jellemfejlõdés, a véleményalkotás szempontjából.
10/10! Véleményem szerint jó bizonyítéka a film annak, hogy igen is lehet mûvészfilmet valóban szórakoztatóvá is tenni, s nem kell feltétlenül olyan mértékû destrukcióig elmenni a mûvészi hatás érdekében, mint pl. a Tavaly Marienbad-ban. Én legalábbis szeretem, ha egy film fenntartja az érdeklõdésemet, és nem alszok el rajta (a Marienbad-on ez megtörtént XD).
Összes hozzászólás