Vörös sivatag

Bakancslistához adom
Il deserto rosso
olasz-francia filmdráma, 113 perc, 1964

Értékelés:

22 szavazatból
Szerinted?

A férjével és kisfiával biztos polgári jómódban élő "háztartásbeli" Giuliana, akinek labilis idegrendszerét megviselte egy autóbaleset, reménytelenül keresi saját magát, élete értelmét, a megfelelő közösséget, s közben feltárul, mennyire kihat a sivár-pusztító ipari táj az egyre jobban elembertelenedő emberekre. Nincs semmi, amiben vagy akiben megkapaszkodhatna. Ahogy ő maga megfogalmazza: a tettek elváltak tőle...

Antonioni első színes filmje.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
LexH 2015 jún. 02. - 06:34:16 Előzmény Coleman
Én is a különleges képi világ kialakításában látom a film elsõdleges értékét. Antonioini és Carlo Di Palma operatõr (aki késõbb Jancsóval is dolgozott) olyan színes filmet készítettek, amely késõbb mintául szolgált azoknak a nagy rendezõknek, akik korábban csak a fekete-fehér technikában bíztak, mert féltek a vásznon önálló életre kelt színektõl. A film leggyengébb eleme Monica Vitti, aki nem a szenvedõ embert, hanem csak a "polgári jómódban élõ" asszony szenvelgését tudja megjeleníteni.
Figyelemre méltó, hogy Antonioni következõ filmje, a Nagyítás mennyivel egységesebb mélyebb és csiszoltabb alkotás lesz.
6/10
Sadenal 2015 febr. 06. - 17:48:03 6/10
Pont ugyanolyan vontatottnak találtam mint a Napfogyatkozást, amit pár órája néztem meg. Egyszerûen nem jött át, de azért érdekel még miket rendezett. :)


6/10
8/10
toshiba321 2010 aug. 21. - 15:45:50 8/10
nálam 10/8
Coleman 2009 júl. 25. - 14:28:57
Mikor a fiáról kérdezik Giulianat és õ azt válaszolja, hogy „már nincs szüksége rám, nekem van szükségem rá”, ez egy húsbavágó momentum.
Antonioni elsõ színes filmje volt a Vörös sivatag és ez meglátszik, hihetetlenül domináns a színek szerepe. Az operatõri munka félelmetesen jó. Nagyon tetszettek az iparvidékek és a szubjektív nézõpont is. Végeredményben talán ez Antonioni leginkább nyomasztó, kínzó, gyötrõ filmje. A hanggal és a színekkel sikerült egy nem mindennapi atmoszférát alkotnia.
verdeleth 2008 jún. 22. - 13:19:55
Felül kell bírálnom önmagam, az éjszaka, a kalnd megnézése és a Vörös sivatag újranézése után kezdem nagyon megszeretni Antonionit, és már nemcsak elismerem. Fantasztikus rendezõ, fantasztikus filmekke. Nem hat elsõre, de ha megpróbálod még1x megérint Antonioni világa
*Bátorszív* 2007 aug. 12. - 13:30:34
... (Akkor) ezt a magistrale filmet is kérnénk ha lehet...! :)
verdeleth 2007 ápr. 05. - 02:16:25
nem sértettél meg és nem is oktattál ki szoval nincs harag fõleg ha szereted Bunuelt Kár hogy nehezen tudok szerezni tõle filmeket Amit tudtam megnéztem Örülök hogy szereti még sok ember
verdeleth 2007 ápr. 05. - 02:14:55
engem nem zavar a sok idegen szó az egyetemen megszoktam
Redfield 2007 ápr. 04. - 22:18:16
Oh. Valaki férfiereje teljében van, hallod ezt? :))) Mindenesetre már tudom, hogy kinél van a lexikonom. :)
verdeleth 2007 ápr. 04. - 20:30:21
Azt hisezm leirtam, hogy értékelem Antonioni munkásságát, mégha engem nem is fog meg.Személyes izlésemnek nem felel meg.Ez van.Attól még nem szaroztam le.Tudok sok mindent Antonioniról, de attól még nem szeretem a filmjeit.Aki igen,annak is biztosan jó
verdeleth 2007 ápr. 04. - 11:42:05
Számomra ebben a filmben a képek voltak érdekesek és lenyûgözõek A történet már kevésbé Fárasztó De a képekért megéri