Az aktuális rész ismertetője: A filmben három háziasított kutya, valamint közös ősük, a szürke farkas méhen belüli kifejlődését követjük nyomon a megtermékenyüléstől egészen a megszületésükig. A vizsgált ebek mind külső megjelenésükben, mind az ember által nekik szánt feladatkörük tekintetében jelentősen különbözőek egymástól. Ezek alapján jogos a kérdés: vajon mennyiben tekinthető még rokonnak egy hatalmas nápolyi mastiff - melynek ősei a római császárokat védték -, egy apró mexikói chihuahua - a gazdagok és híresek kedvenc ölebe -, és a mind népszerűbb vadászkutya, a golden retriever? A választ az izgalmas film szakértői a kutyák magzati fejlődésmenete alapján igyekeznek megadni.

A műsor ismertetése: Mielőtt az újszülött először felsír, egy hosszú és izgalmas utazáson vesz részt. A film azt a csodálatra méltó átalakulást mutatja be, mely során egy apró sejtből egy élő, lélegző kisbaba válik. A hagyományos fekete-fehér ultrahangos felvételek - gyenge felbontásuk és technikai akadályok miatt - csak korlátozott bepillantást tesznek lehetővé a fejlődőfélben lévő magzat életébe. A számítógépes technológia rohamos fejlődésével azonban mára gyökeresen megváltozott a helyzet, és az elmosódott, homályos kétdimenziós képek életszerű, háromdimenziós felvételeknek adták át a helyüket, melyek segítségével az orvosok a kibontakozó új élet valamennyi rezdülését tökéletesen nyomon követhetik.

De az Élet az anyaméhben készítői még ennél is tovább mentek: egy, a negyedik dimenzióként a múló időt is figyelembe vevő technológia segítségével most hétről-hétre, valamennyi fontos mozzanatra kitérve mutatják be a magzat fejlődését a megtermékenyüléstől egészen az első szívdobbanásig, az érzékszervek munkába állásáig és a gyermek világra jöveteléig.
A történet elején a blasztocita (magyarul hólyagcsíra) - az igen kezdeti stádiumban levő embrió - végigvándorol a petevezetéken és beágyazódik a méhnyálkahártyába, majd néhány héttel később elkezd kifejlődni az agy és a gerincvelő. Ezt követően pedig kialakul a szív is, melynek sejtjei egy nyugalmi periódus után egy hirtelen összehúzódással kezdik meg egy élethosszon át tartó szakadatlan munkájukat.
A lenyűgöző, eddig kevesek által látott felvételeken figyelemmel kísérhetjük, amint az embrió 11-12 hetes korában kinyújtja a lábát és "rugdosni" kezd, ami a reflexes járás megfelelője. A 24. hét környékén nyitogatni kezdi a szemét, grimaszokat vág, és - egyelőre az orvosok számára is ismeretlen okból - újra és újra kiölti a nyelvét.

A terhesség utolsó harmadában készült képsorokon keresztül megbizonyosodhatunk róla, hogy a külvilág zajai - így a zene és a hangosan skandált gyerekmondókák - az anya testén keresztül is eljutnak a magzatig, és hogy az álmodást kísérő gyors szemmozgás is felfedezhető nála.
Évente világszerte mintegy 130 millió nő éli át a terhesség izgalmakkal teli, varázslatos kilenc hónapját. A legújabb kutatási eredmények azt igazolják, hogy az emberi magzat sokkal gyorsabban fejlődik és sokkal nagyobb tempóban készül az önálló életre, mint ahogy azt egészen mostanáig gondoltuk. Hogy ez valóban így van-e, korunk legmodernebb képalkotó eljárásai segítségével ön is megtudhatja, ha részt vesz egy csodálatos utazáson az emberi anyaméhbe.