Személy

Clint Eastwood

színész, rendező, producer
Született: 1930. május 31. (88 éves) (Amerikai Egyesült Államok, San Francisco, Kalifornia)

Értékelés:

564 szavazatból
Szerinted?

Clint Eastwood Kaliforniában született, ott érettségizett le egy műszaki középiskolában, majd a hadseregben szolgált. Leszerelése után kezdődött filmes karrierje, színészként kezdett dolgozni. A hírnevet Sergio Leone westerntrilógiája és a titokzatos névtelen ember főszerepe hozta meg számára. Szinte minden műfajban kipróbálta magát, a kemény szerepek és a humoros alakítások egyaránt jellemzik színészi pályáját. Később a rendezéssel is megpróbálkozott, első igazi direktori sikere a Bird - Charlie Parker élete című film volt. Az olyan kitűnő rendezésű, de borúlátó drámáiról lett ismert, mint a Nincs bocsánat, a Titokzatos folyó, a Millió dolláros bébi, A dicsőség zászlaja, és a Levelek Ivo Dzsimáról. Eddigi pályafutása során öt Oscar és több mint száz más díjat nyert el.


Vélemény:

2015 aug. 13. - 02:26:26
szavazat: 10/10 2015 jan. 04. - 23:39:02
2015 jan. 04. - 23:39:02
Na õ már valaki!!!
2013 febr. 08. - 16:55:42
2013 jan. 21. - 18:27:26
2013 jan. 21. - 18:27:26
Istenem micsoda filmes!Minden tud amit érdemes tudni...Elképesztõ nagy alakja a filmmûvészetnek és a cserzett arcbõr mögött igazi gondolkodó lélek és érzelem mester található.Annyi rosszat írtam már annyi rossz félmûvészrõl,hogy olyan jól esik rajongani egy kicsit.
szavazat: 10/10 2012 nov. 02. - 17:38:43
2012 nov. 02. - 17:38:43
Fantasztikus színész! Kitûnõ alkotásai vannak.
10/10
2012 máj. 13. - 22:21:22
2012 máj. 13. - 22:21:22
Úristen milyen filmek vannak itt!! Minõség arsenal!! Fantasztikus ez az ember!! Hihetetlen..
2012 máj. 13. - 22:18:27
2012 máj. 13. - 22:18:27
szerintem halhatatlan .Hatalmas tehetség van benne ,ezt nem hiszem,hogy újdonság nektek.
Legenda már most!
szavazat: 10/10 2012 ápr. 22. - 18:16:24
2012 ápr. 22. - 18:16:24
Édesanyám kedvence " A szív hídjai " címû filmje.
Magam is hatalmas embernek tartom Õt, a szó minden fajta értelmében.
2012 febr. 05. - 10:11:18
2012 febr. 05. - 10:11:18
Clint Eastwood színészként,és rendezõként is legenda.Gran Torinoban meg sok más filmben egyszerûen felejthetetlen alakítást nyújtott.
szavazat: 10/10 2011 dec. 11. - 00:30:16
2011 dec. 11. - 00:30:16
Azt meghiszem :)
szavazat: 10/10 2011 dec. 10. - 14:24:00
2011 dec. 10. - 14:24:00 OFFTOPIC
na ez az ember aztán a remek színész :)
2011 okt. 31. - 09:14:47
2011 okt. 31. - 09:14:47
Clint eastwood nagyon jó srác! személy szerint a kedvencem a titokzatos folyó und nincs bocsánat. rendezõként isten, színészként csak ember.
szavazat: 10/10 2011 júl. 02. - 20:10:53
2011 júl. 02. - 20:10:53
Actor:

2008 Gran Torino
Walt Kowalski

2004 Millió dolláros bébi
Frankie Dunn

2002 Véres munka
Terry McCaleb

2000 Ûrcowboyok
Frank Corvin

1999 Az igazság napja
Steve Everett

1997 Államérdek
Luther Whitney

1995 A szív hídjai
Robert Kincaid

1993 Tökéletes világ
Chief Red Garnett

1993 Célkeresztben
Frank Horrigan

1992 Nincs bocsánat
Bill Munny

1990 A zöldfülû
Nick Pulovski

1990 Az elefántvadász
John Wilson

1989 Rózsaszín Cadillac
Tommy Nowak

1988 Holtbiztos tipp
Insp. 'Dirty' Harry Callahan

1986 Halálhágó
Sergeant Thomas Highway

1985 Fakó lovas
Preacher

1984 Párbaj a városban
Lieutenant Speer

1984 Kötéltánc
Wes Block

1983 Az igazság útja
Harry Callahan

1982 Lebujzenész
Red Stovall

1982 Tûzróka
Mitchell Gant

1980 Bármi áron
Philo Beddoe

1980 Bronco Billy
Bronco Billy

1979 Szökés Alcatrazból
Frank Morris

1978 Mindenáron vesztes
Philo Beddoe

1977 A vesszõfutás
Ben Shockley

1976/I Az igazságosztó
Harry Callahan

1976 A törvényenkívüli Josey Wales
Josey Wales

1975 Bosszú az Eiger csúcsán
Dr. Jonathan Hemlock

1974 Villám és Fürgeláb
Thunderbolt

1973 A Magnum ereje
Insp. 'Dirty' Harry Callahan

1973 Szerelem korhatár nélkül
Man at Marina (uncredited)

1973 Fennsíkok csavargója
The Stranger

1972 Joe Kidd
Joe Kidd

1971 Piszkos Harry
Police Inspector Harry Callahan

1971 Játszd le nekem a Mistyt!
Dave

1971 A tizedes háreme
John McBurney

1970 Kelly hõsei
Pvt. Kelly

1970 Két öszvér Sara nõvérnek
Hogan

1969 Fesd át a kocsid!
Pardner

1968 Kémek a sasfészekben
Lt. Morris Schaffer

1968 Szökevények nyomában
Coogan

1968 Akasszátok õket magasra
Marshal Jed Cooper

1967 Boszorkányok
Carlo (Segment "Sera Come Le Altre, Una")

1966 A jó, a rossz és a csúf
Blondie

1965 Pár dollárral többért
Monco

1959-1965 Rawhide (TV series)
Rowdy Yates
– Crossing at White Feather (1965) … Rowdy Yates
– The Testing Post (1965) … Rowdy Yates
– Brush War at Buford (1965) … Rowdy Yates
– Duel at Daybreak (1965) … Rowdy Yates
– The Pursuit (1965) … Rowdy Yates
See all 217 episodes »

1964 Egy maréknyi dollárért
Joe

1959 Maverick (TV series)
Red Hardigan
– Duel at Sundown (1959) … Red Hardigan

1958 Lafayette Escadrille
George Moseley

1958 Ambush at Cimarron Pass
Keith Williams

1958 Navy Log (TV series)
Burns
– The Lonely Watch (1958) … Burns

1957 Alattunk az ellenség
Seaman (uncredited)

1957 Escapade in Japan
Dumbo Pilot (uncredited)

1957 West Point (TV series)
– White Fury (1957)

1956 Death Valley Days (TV series)
John Lucas
– The Last Letter (1956) … John Lucas

1956 The First Traveling Saleslady
Lt. Jack Rice

1956 Away All Boats
Marine (Medic) (uncredited)

1956 Star in the Dust
Tom - Ranch Hand (uncredited)

1956 Highway Patrol (TV series)
Joe Keeley
– Motorcycle A (1956) … Joe Keeley

1956 Never Say Goodbye
Will (uncredited)

1955 Tarantula
Jet Squadron Leader (uncredited)

1955 Lady Godiva of Coventry
First Saxon (uncredited)

1955 Francis in the Navy
Jonesey

1955 Allen in Movieland (TV movie)
Orderly

1955 Revenge of the Creature
Jennings - Lab Technician (uncredited)

Director:

J. Edgar (post-production)

2010 Azután

2009 Invictus - A legyözhetetlen

2008 Gran Torino

2008 Elcserélt életek

2006 Levelek Ivo Dzsimáról

2006 A dicsöség zászlaja

2004 Millió dolláros bébi

2003 A blues (TV series documentary)
– Piano Blues (2003)

2003 Titokzatos folyó

2002 Véres munka

2000 Ûrcowboyok

1999 Az igazság napja

1997 Éjfél a jó és a rossz kertjében

1997 Államérdek

1995 A szív hídjai

1993 Tökéletes világ

1992 Nincs bocsánat

1990 A zöldfülû

1990 Az elefántvadász

1988 Bird - Charlie Parker élete

1986 Halálhágó

1985 Amazing Stories (TV series)
– Vanessa in the Garden (1985)

1985 Fakó lovas

1983 Az igazság útja

1982 Lebujzenész

1982 Tûzróka

1980 Bronco Billy

1977 A vesszõfutás

1976 A törvényenkívüli Josey Wales

1975 Bosszú az Eiger csúcsán

1973 Szerelem korhatár nélkül

1973 Fennsíkok csavargója

1971 Játszd le nekem a Mistyt!

1971 The Beguiled: The Storyteller (documentary short)

Producer:

J. Edgar (producer) (post-production)

2010 Dave Brubeck: In His Own Sweet Way (TV documentary) (executive producer, producer)

2010 Azután (producer)

2009 Invictus - A legyözhetetlen (producer)

2009 Johnny Mercer: The Dream's on Me (TV documentary) (executive producer)

2008 Gran Torino (producer)

2008 You Must Remember This: The Warner Bros. Story (video documentary) (executive producer)

2008 Elcserélt életek (producer)

2007 Tony Bennett: The Music Never Ends (TV documentary) (producer)

2006 Levelek Ivo Dzsimáról (producer)

2006 A dicsöség zászlaja (producer)

2005 Budd Boetticher: An American Original (video documentary) (executive producer)

2005 Budd Boetticher: A Man Can Do That (TV documentary) (executive producer)

2004 Millió dolláros bébi (producer)

2003 Titokzatos folyó (producer)

2002 Véres munka (producer)

2000 Ûrcowboyok (producer)

1999 Az igazság napja (producer)

1998 Monterey Jazz Festival: 40 Legendary Years (video documentary) (executive producer)

1997 Éjfél a jó és a rossz kertjében (producer)

1997 Államérdek (producer)

1995 Henrietta csillaga (producer)

1995 A szív hídjai (producer)

1993 Tökéletes világ (producer)

1992 Nincs bocsánat (producer)

1990 Az elefántvadász (producer)

1988 Thelonious Monk: Straight, No Chaser (documentary) (executive producer)

1988 Bird - Charlie Parker élete (producer)

1986 Halálhágó (producer)

1985 Fakó lovas (producer)

1984 Kötéltánc (producer)

1983 Az igazság útja (producer)

1982 Lebujzenész (producer)

1982 Tûzróka (producer)

Composer:

Azután

2010 The Writers' Block (TV series)
– Coffin Maker (2010)

2008 Elcserélt életek

2007 Grace nélkül az élet

2006 A dicsöség zászlaja

2004 Millió dolláros bébi

2003 Titokzatos folyó

Soundtrack:

2009 Qwerty (TV series)
– Episode #3.26 (2009) (writer: "Gran Torino")

2008 Gran Torino (writer: "Gran Torino")

2007 The Tonight Show with Jay Leno (TV series)
– Episode dated 5 February 2007 (2007) (performer: "Don't Fence Me In")

2007 Grace nélkül az élet (music: "Grace Is Gone")

2006 A dicsöség zászlaja (writer: "Flags of Our Fathers")

2006 Drót (TV series)
– Alliances (2006) (performer: "Another One Bites the Dust")

2004 Millió dolláros bébi ("Blue Morgan")

2003 Titokzatos folyó ("Mystic River")

2000 Ûrcowboyok (writer: "ESPACIO")

1999 Az igazság napja (writer: "Why Should I Care")

1997 Államérdek ("Power Waltz", "Kate's Theme")

1997 Qui (short) ("Claudia's Theme")

1995 A szív hídjai ("Doe Eyes Love Theme from 'The Bridges Of Madison County'")

1993 Tökéletes világ ("Big Fran's Baby")

1986 Halálhágó (writer: "How Much I Care")

1986 All-Star Party for Clint Eastwood (TV movie) (writer: "How Much I Care")

1984 Párbaj a városban ("Montage Blues")

1982 Lebujzenész (performer: "When I Sing About You", "No Sweeter Cheater Than You")

1980 Bármi áron (performer: "Beers To You")

1980 Bronco Billy (performer: "Barroom Buddies")

1969 Fesd át a kocsid! (performer: "I Still See Elisa", "I Talk To The Trees", "Best Things", "Gold Fever")
szavazat: 10/10 2011 júl. 02. - 20:03:35
2011 júl. 02. - 20:03:35
Diszkográfia (hanglemezjegyzék)

* Grace elment (filmzene, 2007)
* Out of Shawdos (nagylemez, 2001)
* Eastwood After Hours (nagylemez, 1997)
* Make My Day (kislemez, 1984, T.G. Sheppard-del közösen)
* Cowboy in a Three Piece Suit (kislemez, 1981)
* Barrom Buddies (kislemez, 1980)
* Kelly hõsei (filmzene, 1970)
* Fesd át a kocsidat (filmzene, 1969)
* Unknown Girl (kislemez, 1961)
* Rawhide’s Clint Eastwood Sings Cowboy Favourites (nagylemez)
* For you, For Me, For Evermore (nagylemez)
* Rowdy (kislemez)
szavazat: 10/10 2011 júl. 02. - 20:02:54
2011 júl. 02. - 20:02:54
Eastwoodot 1986-ban megválasztották a kaliforniai Carmel-by-the-Sea (amely egy gazdag, kicsi város és mûvész közösség a Monterey félszigeten 4000 lakossal) polgármesterének. Frusztrálta a carmeli politikusok között tapasztalt bürokrácia, ezért egy kis költségvetésû, a lakossági és az üzleti közösség közötti rokon kapcsolatokat kihangsúlyozó kampánnyal az utolsó pillanatban elindulva a választáson, a szavazatok 72,5%-át megszerezve két évre elnyerte a havi 200 dolláros fizetéssel járó tisztséget.

Eastwood regisztrált republikánus Kaliforniában. Támogatta Richard Nixon 1968-as kampányát. Õ magát libertariánusnak vallja, filozófiája: „Mindenki hagyja békén a másikat.” („Everyone leaves everyone else alone”).

* Édesanyja – Margaret Ruth Runner – 2006-ban, 97 éves korában halt meg.
* Nevének egyik anagrammája: "Old West Action".
* Visszatérõ híresztelés, hogy Eastwood az angol komikus Stan Laurel fia. Ez nem igaz, bár arcvonásaik és hajviseletük felületes hasonlósága, és a tény, hogy Eastwood egy napon született Laurel fiával, biztosítja, hogy ez a legenda felbukkanjon.[18]

* A Vissza a jövõbe III. címû filmben a fõszereplõ, Marty McFly a Clint Eastwood nevet veszi fel a régi vadnyugaton játszódó filmben. Sõt, Marty egy vasdarabot használ golyóvédõ mellényként, amikor Buforddal párbajozik (a második rész alapján ez már elõre sejthetõ, akkor ugyanis Biff fürdõzés közben az Egy maréknyi dollárért címû filmet nézi).
* Stephen King több interjúban is elmondta, valamint a A Setét Torony könyvek elõ- és utószavaiban is leírta, hogy a népszerû fantasy/sci-fi/western-ciklus fõhõsét (Roland Deschain, más néven Gileádi Roland, a Harcos) többek között Clint Eastwood ihlette. Azt is elmondta, hogy Rolanddal egy olyan karakán, búskomor férfit szándékozott megtestesíteni, mint az Eastwood névtelen embere a A jó, a rossz és a csúf címû filmben.
* A legendás reggae-dobos, Lee Perry 1969-ben készített egy dalt, melynek a Clint Eastwood címet adta.
* A Gorillaz virtuális együttesnek két kapcsolódó dala is van: a Gorillaz albumon a Clint Eastwood, a Demon Days albumon pedig a Dirty Harry címû.
* Eastwood – bár kibernetikus formában – a fõ karaktere (sofõr) a Nitro elnevezésû számítógépes játéknak, melyet a Psygnosis adott ki 1990-ben Commodore, Amiga és Atari-ST számítógépekre.
* Egy 1980-as évek beli svéd heavy metal együttes utána nevezte el magát: The Clint Eastwood Experience (A Clint Eastwood Élmény???).
* A Command & Conquer: Yuri's Revenge elnevezésû számítógépes játékban a második szövetségi küldetésben (ami Hollywoodban zajlik) résztvevõ egyik karaktert Flint Westwood-nak hívják. (A karakter neve a játékot kiadó Westwood Studios nevével is összekapcsolódik.)
* A Serious Sam: The Second Encounter számítógépes játékban szintén egy névferdítés jelenik meg: „East Clintwood Intézet, melyet egy híres filmcsillagról neveztek el”.
* A Fallout 2 számítógépes játékban a nagyfõnököt Frank Horrigan-nek hívják, amely Eastwood karakterének a neve a Célkeresztben címû filmben.
* A népszerû reggae zenész és lemezlovas, D.J. Robert Brammer is használta a Clint Eastwood nevet.
* Eastwood volt az alapvetõ ihletõje a Marvel Comics képregénykiadónak dolgozó Stan Lee-nek, amikor megalkotta a híres X-men csapat tagját egyik mutáns karakterét, a Rozsomák-ot, mely a magyar fordításban a kissé félrevezetõ Farkas nevet kapta.
* A Counter-Strike népszerû lövöldözõs játékban a gyakorlott térképész készíthet egy de_westwood elnevezésû térképet, amely a A jó, a rossz és a csúf zenéjét játssza minden kör elején.
szavazat: 10/10 2011 júl. 02. - 20:01:43
2011 júl. 02. - 20:01:43
Eastwood bejelentette, hogy a Universal Pictures-szel közös produkcióban megrendezi az Elcserélt életek (The Changeling) címû, megtörtént eseményeken alapuló thrillert, amely egy az 1920-as években megesett kusza emberrablás történetét meséli el. (A forgatókönyvíró J. Michael Straczynski, a producer Ron Howard és Brian Grazer, a nõi fõszerepelõ pedig Angelina Jolie lesz, a forgatás megkezdését 2007 végére tervezik.)

Eastwood és a Warner Bros. megvásárolták a James Hansen által írt First Man: The Life of Neil A. Armstrong címû könyv megfilmesítési jogát.

2007 elején Eastwood bejelentette, hogy õ lesz a producere a Dave Brubeck legendás dzsessz-zongoristáról és zeneszerzõrõl szóló, Bruce Ricker által rendezendõ dokumentumfilmnek. A film munkacíme: Dave Brubeck – In His Own Sweet Way, és Brubeck legutolsó szerzeményének (Cannery Row Suite) létrejöttét fogja nyomon követni. (Ez a mû a Monterey Jazz Festival megbízásából készült, és 2006-ban ott is mutatták be elõször.) Eastwood már dolgozott együtt Bruce Rickerrel, közösen készítették a Thelonius Monk – Straight No Chaser és a The Last Of The Blue Devils filmeket is (ez utóbbi arról a koncertrõl szól, melyet 1974-ben Kansasban adtak Count Basie, Jay McShann, Big Joe Turner és más, a város zenei életében szerepet játszó zenészek). A páros jelenleg is dolgozik egy dokumentumfilmen The Music Never Ends címmel, melynek hõse a híres énekes: Tony Bennett.

Eastwood kétszer nõsült, öt lánya és két fia van öt különbözõ asszonytól (1976 és 1988 között Sondra Locke színésznõvel élt együtt, gyermekük nem született). Jelenleg két unokája van: Clinton (1984, Kimber fia) és Graylen (1994, Kyle lánya).

Kapcsolatai:

Roxanne Tunis (Eastwood elsõ felesége)
1964. Kimber
1968. Kyle
Maggie Johnson
1972. Alison
Barrett Stone
1986. Scott
1988. Kathryn
Frances Fisher
1993. Francesca Ruth
Dina Ruiz (Eastwood jelenlegi felesége)
1996. Morgan

Eastwood a mai napig is szexszimbólum. Ahogy egyszer mondta: „Szeretek azzal viccelõdni, hogy amíg a gyerekeim nem ajándékoztak meg unokákkal, addig volt nekem két saját. Fantasztikus érzés apának lenni az én koromban. Nagyon szerencsés vagyok. Tisztában vagyok azzal, hogy mennyire igazságtalan dolog, hogy egy férfinak sokkal idõsebb korában is születhet gyereke, mint egy nõnek.”

Eastwood a tulajdonosa a Mission Ranch Szállodának és az elõkelõ Tehama Golf Clubnak a Monterey félszigeten található Carmelben. A klubba csak meghívásos alapon lehet bejutni, tagjainak száma 300 körül mozog, a belépési díj pedig fél millió dollár.

Eastwood mindemellett nagy zenerajongó, audiophile, szerelmes a dzsessz-zenébe. Egy terjedelmes és átfogó hanglemezgyûjtemény tulajdonosa, amelyeket egy Rockport lemezjátszón szokott meghallgatni. Zene iránti érdeklõdését fia, Kyle is örökölte, aki sikeres dzsessz-zenész lett.
szavazat: 10/10 2011 júl. 02. - 19:59:27
2011 júl. 02. - 19:59:27
Oscar-díj:

* 2007 jelölés: legjobb rendezõ (Levelek Iwo Dzsimából)
* 2007 jelölés: legjobb film (Levelek Iwo Dzsimából)
* 2005 díj: legjobb rendezõ (Millió dolláros bébi)
* 2005 díj: legjobb film (Millió dolláros bébi)
* 2005 jelölés: legjobb férfi fõszereplõ (Millió dolláros bébi)
* 2004 jelölés: legjobb rendezõ (Levelek Iwo Dzsimából)
* 2004 jelölés: legjobb film (Levelek Iwo Dzsimából)
* 1995 díj: Irving G. Thalberg emlékdíj
* 1993 díj: legjobb rendezõ (Nincs bocsánat)
* 1993 díj: legjobb film (Nincs bocsánat)
* 1993 jelölés: legjobb férfi fõszereplõ (Nincs bocsánat)

BAFTA-díj:

* 2009 jelölés: legjobb rendezõ (Elcserélt életek)
* 1993 díj: legjobb rendezõ (Nincs bocsánat)
* 1993 díj: legjobb film (Nincs bocsánat)

BAFTA/LA:

* 2006 díj: Britannia-díj

Cannes-i fesztivál:

* 2008 díj: Special Award (Elcserélt életek)
* 2008 jelölés: Arany Pálma (Elcserélt életek)
* 2003 díj: Arany Hintó (Titokzatos folyó)
* 2003 jelölés: Arany Pálma (Titokzatos folyó)
* 1990 jelölés: Arany Pálma (White Hunter Black Heart (1990)
* 1988 jelölés: Arany Pálma (Bird – Charlie Parker élete)
* 1985 jelölés: Arany Pálma (Fakó lovas)

Golden Globe-díj:

* 2010 jelölés: legjobb rendezõ (Invictus – A legyözhetetlen)
* 2009 jelölés: legjobb filmzene (Elcserélt életek)
* 2009 jelölés: legjobb betétdal (Gran Torino)
* 2008 jelölés: legjobb filmzene (Grace is Gone)
* 2009 jelölés: legjobb betétdal (Grace is Gone)
* 2007 jelölés: legjobb rendezõ (Dicsõség zászlaja)
* 2007 jelölés: legjobb rendezõ (Levelek Iwo Dzsimából)
* 2005 díj: legjobb rendezõ (Millió dolláros bébi)
* 2005 jelölés: legjobb film (Millió dolláros bébi)
* 2004 jelölés: legjobb rendezõ (Titokzatos folyó)
* 1993 díj: legjobb rendezõ (Nincs bocsánat)
* 1989 díj: legjobb rendezõ (Bird – Charlie Parker élete)
* 1988 díj: Cecil B. DeMille életmûdíj
* 1971 díj: Henrietta-díj

Grammy-díj

* 2006 jelölés: legjobb filmzenei album (Millió dolláros bébi)

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

* 2002 díj: Future Film Festival Digital Award (Véres munka)
* 2000 díj: Arany Oroszlán életmûdíj
szavazat: 10/10 2011 júl. 02. - 19:58:02
2011 júl. 02. - 19:58:02
Kaliforniában született. A családja gyermekkorában sokat költözött, mivel apja különféle munkákat végzett a nyugati parton. Tinédzser korában a családja a kaliforniai Oaklandben telepedett le, az ottani mûszaki középiskolában érettségizett 1949-ben. Ezután a hadseregben szolgált.

Leszerelése után kezdõdött Estwood filmes karrierje. Színészként kezdett dolgozni, kis szerepeket kapott olyan B-kategóriás filmekben, mint az A Fekete Lagúna rémének bosszúja (Revenge of the Creature), Tarantula és Francis in the Navy. 1959-ben lehetõséget kapott a Marhabõr (Rawhide) címû sokrészes televíziós sorozatban: Rowdy Yates szerepével (akit Eastwood egy késõbbi interjújában csak a „puszták idiótájának” nevezett) vált országszerte ismertté a neve. Megkapta a titokzatos névtelen ember fõszerepet Sergio Leone western trilógiájában: Egy maréknyi dollárért (Per un pugno di dollari 1964), Pár dollárral többért (Per qualche dollaro in più 1965) és A Jó, a Rossz és a Csúf (Il Buono, il brutto, il cattivo 1966). Bár az elsõ ezek közül nyilvánvalóan Kuroszava Akira Testõr-ének (Yojimbo) újraforgatása volt, Leone új képi stílust használt: még vadabbnak, féktelenebbnek és sivárabbnak mutatta a vadnyugatot, mint a többi hagyományos western. Ez a spagettiwestern virágkorát jelentette. Mindhárom film nagy siker volt, kiváltképpen a harmadik, és Eastwood azonnal nemzetközi sztár lett, újrafogalmazva az amerikai cowboyokról alkotott hagyományos képet (bár az általa megformált karakter inkább csak gyors kezû mesterlövész volt, mintsem tradicionális hõs).

A hírnév újabb szerepeket hozott, még mindig a kemény fickó vonalon. Az 1968-as Kémek a Sasfészekben (Where Eagles Dare) címû film stábjában – a maga 800 000 dollárjával – a második legjobban fizetett színész volt. Ugyanabban az évben szerepelt Don Siegel Coogan blöffje (Coogan's Bluff) címû filmjében, ahol Eastwood egy magányos vidéki seriffet alakít, akinek egy nyomozás során a nyüzsgõ New Yorkban kell helytállnia. Ez a film egy több mint tíz éves együttmûködéshez vezetett Eastwood és Siegel között, és itt jött létre az a kemény, hõs rendõr karakter, amit majd Eastwood a Piszkos Harry-sorozat felügyelõjeként alakítani fog.

Eastwood mûfajt váltott, a Fesd át a kocsidat! (Paint Your Wagon, 1969) címû vadnyugati musicalben szerepelt. 1970-ben mutatták be a Kelly hõseit (Kelly's Heroes), melyben a kemény fickós akció szokatlan humorral keveredett, és Shirley McLaine westernje a Két öszvér Sarah nõvérnek (Two Mules for Sister Sarah). Az 1971-es év kiemelkedõ volt karrierje szempontjából: a háború és az erõszak utóhatásait vizsgáló, A tizedes háreme (The Beguiled) címû drámában ismét Siegellel dolgozott együtt, majd megrendezte elsõ filmjét a Játszd le nekem a Mistyt! (Play Misty for Me) címû thrillert, amelyben az egyik fõszerepet is õ alakította. Ekkor indult útjára Piszkos Harry sorozat is, amely új korszakot nyitott a zsarufilm mûfajának történetében. Harry Callahan minden idõk egyik leghírhedtebb nyomozójává vált, és megteremtette az öntörvényû igazságosztó zsaru imidzsét. A Piszkos Harryben (Dirty Harry 1971) és folytatásaiban (A Magnum ereje (Magnum Force 1973), Az igazságosztó (The Enforcer 1976), Az igazság útja (Sudden Impact 1983), Holtbiztos tipp (The Dead Pool 1988) Eastwood elõbb lõtt és csak utána kérdezett, nem csinált titkot belõle, hogy az áldozatok oldalán áll, és nem vérzik a szíve a hátba lõtt gonosztevõkért. A sorozat soha nem látott divatot csinált a Magnum pisztolynak, és szállóigévé vált Callahan mondása: „Rajta! Hadd legyen jó napom!” („Go ahead, make my day.”).

A hetvenes években két fontos, moralitás westernt is rendezett: Fennsíkok csavargója (High Plains Drifter 1973) és A törvényenkívüli Josey Wales (The Outlaw Josey Wales 1976). Továbbá 1973-ban Clint Eastwood megrendezte a késõbb 3 Arany Glóbuszra jelölt filmjét, a Szerelem korhatárok nélkült (er.: Breezy)Kay Lenz és William Holden fõszereplésével. Állítólag Eastwood is feltünt a filmben egy kis jelenet ereéig (Man In Crowd on Pier). 1974-ben Eastwood összeállt egy fiatal színésszel, Jeff Bridges-szel a Villám és Fürgeláb (Thunderbolt and Lightfoot) címû filmben, melyet Michael Cimino írt és rendezett. (Õ írta elõzõleg a A Magnum erejét is, és A szarvasvadász rendezésérért négy évvel késõbb Oscar-díjat kapott.) A kritikusok és a nézõk egyaránt megszerették a különös párost, a film az év egyik nagy sikere lett. Eastwood egy másik képességét mutatja be a képernyõn: a sziklamászást. A Bosszú az Eiger csúcsán (The Eiger Sanction) címû filmben, melynek rendezõje is õ volt, Eastwood egy 5.9-es szintû sziklamászót alakít kaszkadõr nélkül, csak a saját hegymászó tudását felhasználva. (Ez a film még a számítógép generálta ábrázolás CGI megjelenése elõtt készült, így minden ott látható jelenet valódi.)

A Mindenáron vesztes (Every Which Way But Loose) (1978) címû filmben Philo Beddoe rá nem jellemzõ és szokatlanul komikus szerepét alakította egy szeretetreméltó orangután társaságában. A kritikusok leszólták a filmet, ám az a mozikban hatalmas sikert aratott, és az 1980-ban leforgatott, Bármi áron (Any Which Way You Can) címû folytatásával együtt a két legjobban jövedelmezõ Eastwood-produkció lett. 1979-ben újabb emlékezetes alakítást nyújtott Frank Morris, a szökött fegyenc szerepében, az igaz történeten alapuló Szökés Alcatrazból (Escape from Alcatraz) címû filmben.

A negyedik Piszkos Harry filmet, Az igazság útját, 1983-ban mutatták be, ami átsegítette Eastwoodot a 80-as évekbe. (Még Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is használta egyik beszédében a sorozatból elhíresült mondatot: „Hadd legyen jó napom!”.) 1984 decemberében mutatták be a Párbaj a városban (City Heat) címû filmet, amiben Eastwood Speer nyomozót játszotta, Burt Reynoldssal a fõszerepben. A film világszerte megbukott, Reynoldsot pedig az év legrosszabb színészének választották. 1985: Eastwood visszatért a vadnyugati történetekhez és a Shane címû klasszikus western iránti tiszteletbõl megrendezte annak új képi megfogalmazását Fakó lovas (Pale Rider) címmel, melyben a fõszerepet is õ játszotta. 1988: Az ötödik és egyben utolsó Piszkos Harry mozifilm, a Holtbiztos tipp (The Dead Pool) mindent összevetve sikeres volt, mégsem vonzott annyi nézõt a mozikba, mint az elõzõ részek.

Elsõ igazi rendezõi sikere a Bird – Charlie Parker élete (Bird) címû film volt, amelyben Charlie ’Bird’ Parker neves dzsessz-zenészre emlékezett, és amelyért a legjobb rendezõnek járó Golden Globe-díjat érdemelte ki 1989-ben, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Pálma díjra jelölték. A film tiszteletadás Charlie Parker személye, zenéje és élete elõtt: Eastwood rendszeresen látogatta a koncertjeit, ezen alkalmakat máig élete legfontosabb élményei közt említi – mélyen személyes ügynek, kötelességének érezte, hogy leforgassa ezt a filmet.

Eastwood szerepelt a Rózsaszín Cadillacben (Pink Cadillac 1989), majd a következõ évben A zöldfülû (The Rookie 1990) címû akció-vígjátékban. 1990-ben rendezte és játszotta Az elefántvadász (White Hunter, Black Heart) címû filmet, amely szabad feldolgozása John Huston (az Afrika királynõje címû film rendezõje) élettörténetének. A film kapott néhány elismerõ kritikát, annak ellenére, hogy Katharine Hepburn (az Afrika királynõjének nõi fõszereplõje) a történet több elemének igaz voltát vitatta. 1992-ben rendezõként és színészként is részt vett a Nincs bocsánat (Unforgiven) címû revizionista (szokatlan hangvételû, a lelki motívumokra és a realisztikus környezetrajzra hangsúlyt helyezõ) westernfilm létrehozásában, melyben rajta kívül még több ’nehézsúlyú' színész is szerepelt: Gene Hackman, Morgan Freeman és Richard Harris. A film nagy siker volt mind a kasszáknál, mind a kritikusok körében, kilenc Oscar-díjra jelölték, amelybõl négyet meg is nyert – Eastwood személy szerint kettõt: a legjobb film és a legjobb rendezõ díját.

Nagy kasszasiker lett az 1993-ban bemutatott Wolfgang Petersen rendezte Célkeresztben (In the Line of Fire) címû akciófilm, amelyben egy régebbi hibája miatt bûntudattal küzködõ titkosügynököt alakít. Még ebben az évben együtt játszott Kevin Costnerrel a saját rendezésû Tökéletes világ (A Perfect World) címû akció-thrillerben. A filmet a kritikusok többsége szerette, de a közönséget eléggé megosztotta: Amerikában megbukott, a világ többi részén viszont nagy kasszasiker lett. Zavarba ejtõ alkotás, mindenképpen Eastwood egyik legrendhagyóbb rendezése, a szökött bûnözõ és az általa elrabolt kisfiú között kialakuló apa-fiú-szerû kapcsolat újszerû és mély bemutatása.

1995-ben újabb mûfaj kerül Eastwood repertoárjába, Meryl Streeppel az oldalán – saját rendezésében – egy romantikus drámában játszott, melynek címe: A szív hídjai (The Bridges of Madison County). A történet alapjául szolgáló regény világszerte bestseller volt, a filmet pedig a mozikban telt házak elõtt játszották. (Meryl Streepet e szerepéért jelölték tizedszerre Oscar-díjra.) 1997: teljes egészében a rendezés felé fordul, elkészíti az Éjfél a jó és a rossz kertjében (Midnight in the Garden of Good and Evil) címû krimit, majd az Államérdek (Absolute Power) címû politikai thrillert, melyben a kiöregedõ betörõ szerepét is õ játszotta. 1999-ben egy újabb thrillert rendez: Az igazság napja (True Crime) címmel, melyben színészi feladatokat is vállal. 2000-ben forgatja az Ûrcowboyok (Space Cowboys) címû sci-fi vígjátékot, melyben Tommy Lee Jones, Donald Sutherland, James Garner és õ maga négy kiöregedett, de tettre kész ûrhajóst alakítanak fergeteges sikerrel.

Következõ rendezése a 2002-ben készült Véres munka (Blood Work) címû thriller volt, melyben Eastwood egy öreg, de ravasz volt FBI-os nyomozót alakít, aki az úgynevezett ’számos-gyilkos’ nyomában jár. A Titokzatos folyó (Mystic River) címû filmdrámáját 2003-ban mutatták be, mely Cannes-ban Technikai-mûvészi Vulcain-díjat kapott. Ugyanekkor vehette át „egyedülálló mûvészi tevékenységének” elismeréseként az Arany Hintó bronz szobrocskát. A Millió dolláros bébi (Million Dollar Baby, 2004) címû filmje, melynek rendezõje, szereplõje, zeneszerzõje és producere is egyben, megkapta a legjobb rendezõ és a legjobb játékfilm Oscar-díját. 2006-ban két nagy volumenû háborús filmet is rendezett: Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima) és A dicsõség zászlaja (Flags of Our Fathers). Az elõbbi a szigetet védõ japánok, az utóbbi pedig a véres ostromban részt vevõ amerikai katonák története. Mindemellett „A Levelek Ivo Dzsimáról és A dicsõség zászlaja együtt egy háborúellenes film” – mondta Eastwood.[4]

2007-ben õ volt a Grace elment címû film zeneszerzõje. A filmért 2 Golden Globe díjra jelölték a legjobb betétdal kategóriájában a 2008. január 13-án megrendezésre kerülõ eseményre. 2008-ban az Elcserélt életek(Changeling) címû film rendezõje és producere egyaránt Eastwood volt. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2008 novemberében tûzték elõször vetítésre. Az igaz történeten alapuló filmdráma fõszereplõje Angelina Jolie. A 2008-as díjszezonban a filmet három Oscar-díjra jelölték (köztük Jolie alakítását is a legjobb nõi fõszereplõ kategóriában). A rendezésért Eastwoodot a Brit Filmakadémia (BAFTA) díjára jelölték. 2008. december 12-én mutatták be a Gran Torino címû filmjét is, mely kisebb költségvetése (33 millió dollár, szemben az Elcserélt életek 55 milliójával) és kevésbé ismert színészgárdája ellenére sokkal sikeresebbnek bizonyult: 326 millió amerikai dollár volt a film összbevétele, így a Gran Torino lett Eastwood legsikeresebb filmje, azonban a mûvész azt nyilatkozta, hogy ez volt az utolsó szerepe. 2009. október 18-án ellátogatott az elõször megrendezésre kerülõ Lumiére Filmfesztiválra, Franciaország Lyon városába. Eastwood volt a filmes seregszemle díszvendége, és az életmûdíj tulajdonosa is, majd a hétvégi Olympique Lyon és FC Sochaux-Montbéliard bajnoki futballmeccs népszerûsítésének céljából a mérkõzés kezdõrúgását is õ rúghatta.

Az amerikai filmszínházak 2009. december 11-én mutatták be Invictus címû filmjét, mely Nelson Mandela életét dolgozza fel Morgan Freeman és Matt Damon fõszereplésével. Az alkotást 3 Golden Globe-díjra (Clint Eastwood, Matt Damon, Morgan Freeman) és 2010 februárjában 2 Oscar-díjra ( Matt Damon, Morgan Freeman) jelölték.

Eastwood a rendezést amolyan második karriernek szánta, ám végül nagyobb kritikai elismeréseket kapott rendezéseiért, mint színészi játékáért valaha is. Az olyan kitûnõ rendezésû, de borúlátó drámáiról lett ismert, mint a Nincs bocsánat, a Titokzatos folyó, a Millió dolláros bébi, A dicsõség zászlaja, és a Levelek Ivo Dzsimáról. 2006-tal bezárólag huszonhét – nagyon változatos mûfajú, többségében személyes indíttatású – filmet rendezett, jól ismert a filmiparban hatékonyságáról és azon törekvésérõl, hogy filmjeit lehetõség szerint alacsony költségvetésbõl készítse el. Eddigi pályafutása során 5 Oscar (köztük egy életmûdíj) és 102 más díjat nyert, számos (64) jelölés mellett.

Eastwood ezek mellett sok filmjének a producere is volt egy személyben, a dollár-trilógia után, az 1970-es évek elején létrehozta saját produkciós cégét, a Malpaso Productions-t.

A Malpaso hosszú évek óta a Warner Bros. stúdióhoz kötõdik (elõtte sokáig az Universal-lal volt kapcsolatban), arról híres, hogy soha nem fut ki az idõbõl, mindig költségvetésen belül marad, és stabilan visszahozza a befektetést.

A Malpaso spanyolul rossz lépést, félrelépést jelent, arra utalva, hogy amikor Eastwood elvállalta az elsõ névtelen ember szerepet, akkor az ügynöke azt mondta neki, hogy ez egy ballépés a karrierje szempontjából. Amikor a trilógia nagy siker lett és Eastwood elhatározta, hogy saját produkciós céget alapít, ez az elnevezés megfelelõen ironikusnak tûnt.

Amióta a cég létezik, Eastwood legtöbb filmjének õk végzik a produkciós munkáit. Az évek alatt jó kapcsolatot épített ki más filmkészítõkkel, újra és újra ugyanazzal a stábbal dolgozott: látványtervezõkkel, operatõrökkel, vágókkal és más technikai szakemberekkel. Személy szerint is jó a kapcsolata a Warner Bros. stúdióval, amely a legtöbb filmjét finanszírozta és forgalomba hozta. (Bár, egy 2004-es a The New York Times-nak adott interjújában Eastwood megjegyezte, hogy még most is néha nehéz meggyõznie a stúdiót, hogy az támogassa a filmjeit.)

Clint Eastwood már kölyökkorában szerelembe esett a dzsesszel, lemezeket hallgatott, autodidakta módon zongorázni és énekelni tanult, elhivatottan csapkodta a billentyûket. Kedvenc elõadói is ebbõl a korból valók: Count Basie, Thelonius Monk, Dave Brubeck, Charlie Parker, Duke Ellington és társaik.

Clint Eastwood elsõ rendezõi munkájának (Játszd le nekem a Mistyt!) fõcímdalát saját kezûleg szerezte, s azóta filmzeneként – az elhagyhatatlan szimfonikusok mellett – csakis dzsesszt társít mozgóképeihez. Jó ízléssel válogat számokat és kér fel komponistákat, magától értetõdõ módon zeneszerzõként is részt vesz a munkálatokban. A Nincs bocsánat óta valamennyi filmjéhez hozzáteszi saját zenei tehetségét: néha dalt ír, máskor témákat komponál. Szerzeményeit maga játssza fel, nem idegen tõle sem a hangszer (a zongorán kívül, gitáron is remekül elboldogul), sem a stúdiókörnyezet, sem a zenekar, szólistaként és csapatjátékosként egyaránt jól teljesít.

Az Éjfél a jó és a rossz kertjében zenéje – melyben magától értetõdõ módon Eastwood saját szerzeményei is megszólalnak – telitalálat: a cselekmény délen játszódik, a francia stílusban épült házakkal határolt, fasorokkal tarkított utcák fülledt hangulatához pedig csakis dzsessz illeszthetõ. Az Eastwood által szerkesztett filmzenei album parádés allstar válogatás, szerepel rajta Cassandra Wilson, Diana Krall, Tony Bennett, Joshua Redman, Alison Krauss, még Kevin Spacey is dalra fakad.

Clint Eastwood soha nem vált hivatásos zenésszé, mégis megkapta azt, amire csak egy dzsessz-zenész vágyhat. 1997-ben meghívást kapott a dzsessz Mekkájaként méltán híressé vált Carnegie Hallba. A mélyen barázdált arcú, õsz gentleman odalépett a mikrofonhoz, finoman megigazította kifogástalan nyakkendõjét, majd a következõ szavakkal konferálta fel a nagy eseményt: „Hölgyeim és uraim, a nevem Clint Eastwood és imádom a dzsesszt.”. Udvariasan biccentett a zenekar felé, majd zongorához ült és nekikezdett: megosztva játszott saját szerzeményeket (Play Misty for Me, Claudia’s Theme…) és klasszikusokat (Round Midnight, Take Five …). Ez volt az Eastwood: After Hours, a Night of Jazz show.

Rendezõként és zenészként egyaránt sokat tett a dzsessz népszerûsítéséért, a zenészek pedig örömmel kapcsolódtak be a közös munkákba. Eastwood egy ízben azt nyilatkozta, hogy soha nem lesz képes méltó módon kifejezni és visszaadni mindazt, amit a dzsessztõl kapott.

Eastwoodot rendezéseiért és produceri közremûködéséért tíz alkalommal jelölték Oscar-díjra, öt alkalommal érdemelte ki a díjat. A Nincs bocsánat és a Millió dolláros bébi címû filmjeiért két-két díjat kapott: nem csak mint a legjobb rendezõ vehette át a díjat, hanem producerként a legjobb film kategóriában is. Egyike a ma élõ azon három rendezõnek (Milo¹ Forman és Francis Ford Coppola mellett), akik a legjobb film kategóriában díjazott filmek rendezésért is átvehették a szobrocskát. Eastwood 74 évesen a legidõsebb rendezõ volt, aki bekerült ebbe az elit körbe. 1994-ben életmûvének, munkásságának elismeréséül megkapta az Oscar életmûdíjat az Irving G. Thalberg emlékdíjat, amelyet annak a kreatív producernek adnak át, akinek munkái következetesen kiváló minõségû filmprodukciókat jelentenek. Kétszer jelölték a legjobb fõszereplõ kategóriában (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi), ezekért nem kapta meg az elismerést.

* 1998-ban megkapta a Golden Globe-díj filmeseknek járó Cecil B. DeMille-életmûdíjat.
* 2000-ben megkapta a Kennedy Center-díjat, amelyet minden évben öt személy érdemel ki azok közül, akik az amerikai kultúra területén életútjuk során kiemelkedõt alkotottak a zene, tánc, színház, opera, film vagy televízió terén.
* 2001-ben a San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztivál – mint a filmmûvészet mesterét – az Akira Kurosawa Award életmûdíjjal tüntette ki rendezõi munkásságáért.
* 2003-ban – a filmipar kiemelkedõ figurája – megkapta az UNESCO által 1995-ben alapított Federico Fellini Gold Medal díjat rendkívüli filmkarrierjének, és különösen filmrendezõként végzett munkájának elismeréséül.[10]
* 2004-ben a Titokzatos folyó címû filmjéért Franciaország legrangosabb filmmûvészeti díját: César-díj a legjobb külföldi filmnek kapta.
* 2006-ban Grammy-díjra jelölték a legjobb filmzenei album kategóriában a Millió dolláros bébi zenéjével és megkapta a Stanley Kubrick Britannia Award for Excellence in Film díjat a Brit Filmakadémia Los Angeles-i csoportjától. Peter Morris elnök szerint Eastwood „vitathatatlanul nemzetközi ikon, és hatalmas teremtõ erõvel rendelkezik a kamera elõtt és mögött egyaránt.”
* 2007-ben Eastwood volt a Jack Valenti Humanitarian Award (Jack Valenti Humanitárius-díj) elsõ díjazottja, amiért a filmiparban végzett munkája során pozitívan és tiszteletteljesen viszonyult a világhoz. Ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb francia állami elismerést, a Francia Becsületrend lovagi fokozatát, melyet Jacques Chirac köztársasági elnök adott át neki, aki tiszteletét fejezte ki a 76 éves filmes „mérhetetlen színészi tehetsége és filmrendezõi zsenialitása” elõtt. A francia elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy Eastwood „Hollywood legjobbját testesíti meg".
szavazat: 10/10 2011 máj. 19. - 22:36:48
2011 máj. 19. - 22:36:48
Tényleg sokoldalú, nagyszerû figura, de pár korai westernfilmjén kvül a többiben nem tetszik igazán; pedig sokat megnéztem...
2011 ápr. 05. - 16:50:05
Összes hozzászólás