Személy

id. Markó Károly

festőművész, szereplő
Született: 1791. szeptember 25. (Lőcse)
Meghalt: 1860. november 19. (Villa l'Appeggi)
Festőművész.

A Felvidék egyik akkori szellemi központjában Lőcsén született. Fiatalon is festőnek készült, de pályája eleinte másképp alakult. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Miután megszerezte diplomáját mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812-1818 közt. Rozsnyón készítette első képeit, amelyek a híres bécsi festő, Joseph Fischer festményeinek másolatai voltak. Később is sok másolatot festett ismert festők műveiről.

1818-ban Pestre érkezett, ahol rajztudását akarta fejleszteni. 1822-ben Bécsbe utazik és a bécsi Akadémia tagja lett, ahol a történelmi és tájképfestészeti szakon tanult. Bécsben megnősült, nyolc gyereke született. 1826-tól Kismartonban élt, majd 1830-tól az Eszterházy birtokon. Továbbra is képeket másolt, műkereskedők megrendelésére. Egyre ismertebb és keresettebb lett. Pártfogója egy bécsi bankár megbízásából hazatért és megfestette egyik leghíresebb képét a Visegrád (1826) címűt. Ez a kép a magyar tájképfestészet legelső darabja.

1832-ben Itáliai körutazást tett, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában. 1838-ban megbetegedett, maláriás lett elhagyta Rómát és Pissába költözött, ott élt 1843-ig. 1843-1848 közt tovább utazik és Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa hírű ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére. Híre eljutott Magyarországra is.

1848-ban ismét költözik Appeggiben élt egészen 1860-ig haláláig. 1853-ban haza látogatott, ennek az útnak a hatására születettek, a Puszta és a Magyar alföldi táj gémeskúttal című festmények. 1840-ben kiállítást rendeztek műveiből, az első Pesti Műkiállításon. Még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Művei megtalálhatok Ausztria, Csehország, Dánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovákia múzeumaiban.

Főbb művei:
Az 1810-es évekből származó képei, elsősorban, másolatok, de már készített saját műveket is, az akvarell festék egyik fajtájával, a gouache technikával. Ekkor készültek a Csorsztin és Nedecz, (1820) valamint az Aggteleki-barlang-sorozat (1821). Uborkát tisztító lány (1831), Faunok elől menekülő nimfák (1831), Erdei út (1832), Tájkép Tivoli mellett (1846). Ismertek Bibliai témájú képei is. Krisztus megkeresztelése a Jordánban (1840), Tóbiás és az angyalok (1843), Jézus Jákob kútjánál (1854).

Hozzászólások

Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás