Személy

James Blood Ulmer

előadó
Született: 1940. február 8. (79 éves) (Amerikai Egyesült Államok, St. Matthews, Dél-Karolina)

James Blood Ulmer 1940-ben született a dél-karolinai St. Matthewsben, ahol apja a baptista gyülekezetet vezette. Tőle kapta az első gitárját, négyévesen, hogy mielőbb részt vehessen a gospelzenekar munkájában. Hanem a rádiók ekkor kezdtek rock 'n' roll-, blues- és countrynótákat játszani, s ez nem kevésbé hatott rá. Különösen a blues, annak nyoma a mai napig kitörölhetetlen élmény marad. Igaz, Ulmer szülei "az ördög zenéjének" tartották, így stikában, a hátuk mögött kellett bluest játszania, míg döntésre nem kényszerült: az lesz a legjobb, ha a béke és a vágyai kedvéért inkább elhagyja a szülői házat. 17 évesen nekivágott hát a "világnak". Pittsburghben szinte mindent játszott, ami épp menő volt, s amiből éldegélni lehetett: előbb doo-wop együtteseket szolgált, aztán jöttek a funkybandák, majd Ernie Goldsmith triójához csatlakozva a dzsessz is. Öt év múltán, '64-ben továbbállt az Ohio állambéli Columbusba, ahol az 502 Club házizenekarában soulénekeseket kísért, az orgonista Hank Marr együttesében pedig mélyebbre merülhetett a dzsesszben. Ez volt az az idő, amikor egyszer betévedt a klubba Wes Montgomery, James Blood Ulmer gitáros istene. Blood akkor ott mindent úgy és mindent eljátszott, amit csak ellesett addig Montgomerytől, mégsem kapott tőle egyetlen jó szót sem, ami arra ösztönözte, hogy inkább megtalálja a saját hangját. Szerencsére a hatvanas évek közepén a fekete zene komoly lökést kapott az olyan kísérletező muzsikusoktól, mint amilyen Yusef Lateef, Archie Shepp és Pharoah Sanders volt. 1967-ben Ulmer Detroitba ment, akkor ott igen keményen zajlott a fekete zenei élet. A 20 Grand Club egyik házizenekarában vállalt munkát, majd a a Bluebird Clubban játszott hat hónapig, míg annak a tulajdonosa azt nem mondta neki, hogy inkább New Yorkban lenne a helye és keresse ott fel Miles Davist. Blood nekivágott New Yorknak, ám Miles Davis helyett Ornette Colemanra talált. Ez a találkozás több szempontból is kitörölhetetlen a pályafutásából: így került kapcsolatba a free dzsesszel, afféle muzsikusokkal, mint Rashied Ali, David Murray, Larry Young, Joe Henderson vagy Paul Bley, no és Ulmer átvette Coleman "találmányát", az úgynevezett "harmolodic" zenét, ami a hangok szabad áramlásán, a tonalitás elvetésén alapult. Az első James Blood Ulmer-album George Adams, Cecil McBee és Doug Hammond társaságában készült, s a Revealing címet kapta, ezt követte a Tales of Captain Black, majd az Are You Glad To Be In America?, a Free Lancing, a Black Rock és az Odyssey ? a funk, a rock és a dzsessz ötvözetével; olyan zenekaroknak mutatva utat, mint például a Living Colour. A Living Colour ugyancsak beskatulyázhatatlan gitárosával, Vernon Reiddel Ulmer a nyolcvanas évek elején a Decoding Society zenekarban játszott először. 2001-ben Reid vette rá Ulmert, hogy feldolgozza a blues klasszikusait, John Lee Hookert, Otis Rush-t, Muddy Waterst, Willie Dixont. Így született meg a Grammy-díjra jelölt Memphis Blood album, amit 2003-ban a No Escape From The Blues követett örökzöldekkel idézve meg a jövő blues-át.

Hozzászólások

Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás