Személy

Jankovics Marcell

rendező, forgatókönyvíró, műsorvezető
Született: 1941. október 21. (78 éves) (Budapest)

Rajzfilmrendező, könyvillusztrátor és művelődéstörténész. 1960: a Pannónia Rajzfilmstúdió, most Pannónia Kft. munkatársa. 1997: ügyvezető. 1971-77: a Képzőművészeti Gimnáziumban, 1981: az Iparművészeti Egyetemen animációt tanít, egyetemi magántanár, DLA (Doctor of Liberal Art), 1965: önálló filmrendező. A tv-ben ismeretterjesztő és művelődéstört. sorozatokat készít. 1998-tól a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1996-2000 között a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1999-től a Magyar Illusztrátorok Társasága tagja. 1974: Balázs Béla-díj; 1975: Oscar-díjra jelölték a Sisyphus c. filmjéért; 1977: Cannes-i Arany Pálma a Küzdők c. filmjéért; 1978: Kossuth-díj; 1982: Ifjúsági-díj; 1984: érdemes művész; 1984: Minden idők legjobb rajzfilmje díj a Fehérlófia c. filmért Los Angelesben; 1988: Életmű-díj.


Meghatározó alakja a magyar animációs filmművészetnek. A Nepp József teremtette Gusztáv-sorozatban Nepp Józseffel, Dargay Attilával s (az akkor még) Pannónia Rajzfilmstúdió más munkatársaival dolgozott együtt. A Küzdők (1977) című rövid munkája klasszikussá vált. Az egyszerre humoros és groteszk műben az antik szobrokhoz hasonló alkatú szobrász az alaktalan márványból atlétát farag, ám a kész márványember őt öregemberré faragja.


A János vitéz című filmjében, mely az első magyar egész estés rajzfilm, több stílus is keveredik. Ez részben az alkotótársak különféle stílusának köszönhető, de már itt is megjelenik Jankovics vonzalma a népművészeti motívumok iránt, s az akkoriban világhódító útját járó Sárga tengeralattjáró sem maradt hatás nélkül a rendezőre. Alkalma volt az egyes epizódok karakteres megjelenítésére anélkül, hogy szétesett volna az egész film. A néprajzhoz, a magyar népművészethez és kultúrtörténethez való visszanyúlás jellemzi későbbi munkáit (Magyar népmesék, Mondák, Fehérlófia). Rajzfilmjeinek, egymásból születő epizódjainak kialakult egy nagyon karakteres, mozgalmas, gomolygó, ám mégis tömör, stilizált stílusa. A Fehérlófia (1980) c. műve is egész estés rajzfilm, mely ősi népmesei elemekből táplálkozik.

Hozzászólások

Miki1900 2008 okt. 03. - 15:58:41
János vitéz, a Sziszifusz és a Küzdõk, Fehérlófia
http://www.youtube.com/watch?v=K5MdFdAe_JY

http://www.youtube.com/watch?v=2cRfmAMdIeM
Miki1900 2008 okt. 03. - 15:55:08
Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21.) rajzfilmrendezõ, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus.
Apja Jankovics Marcell (1906-1970), banktisztviselõ, anyja Bartha Margit (1906-1981?) volt.
Nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949), író, politikus, ügyvéd volt.
Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott.
Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza.
A gyermek Marcell 1955-tõl a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, ott is érettségizett.
1959-1960-ban segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm kft) került, ahol fázisrajzolóként kezdett dolgozni.
1965-ben rendezõnek nevezték ki. 1965-tõl 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerû Gusztáv címû rajzfilmsorozatot.
1971-72-ben a Képzõ- és Iparmûvészeti Gimnáziumban tanított animációt.
1973-ban a Hanna-Barbera megvette a János vitéz forgalmazási jogát angol nyelvterületre, örök idõkre. Soha nem vetítették.
1974. Sisyphus c. munkáját Oscar-díjra jelölték.
1977-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját a rövidfilmek kategóriájában. Az akkori kultúrpolitika jellemzõ epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére.
1981-tõl pedig az Iparmûvészeti Fõiskolán tanít szintén animációt.
1983-ban elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.
1994-tõl a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja lett.
1996-tól kinevezték a Pannóniafilm Kft ügyvezetõ igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül.
1997-tõl a Magyar Iparmûvészeti Egyetem DLA minõsítésû egyetemi magántanára lett.
1998-2002 a Nemzeti Kulturális Alap elnöke.
1998-tól Magyar Mûvelõdési Társaság elnöke.
2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja.

wiki, jobb, mintasemmi, hátnem?
Miki1900 2008 okt. 03. - 15:43:28
mester!
Parno Graszt lemezbemutató koncert a Müpában február 14-én!