Mulasics László

Festőművész. Az 1980-as években kibontakozó Új Szubjektivizmus művészgenerációjának tagjaként különleges viaszfestés technikájával (enkausztika) és zománc- festményeivel tűnt fel és vált ismertté. A 90-es évektől Mulasics képi világa archaikus építményeket, misztikus tárgyakat, ősi kontinenseket, asztrológiai és alkímikus jeleket idéz. Sorozataiban a természet energiáját és újjászületését fejezi ki dinamikus, monumentális formavilágával. Tematikájuknál fogva Mulasics képein az anyagok (viasz, ólom, réz) önálló jelentést hordoznak - a viasz és fémek misztikus jelenléte nem idegen a 70-es és 80-as évek nyugat-európai avant-garde művészetben, így Joseph Beuys viasz munkáiban vagy Sigmar Polke metamorfikus képeiben. Finoman kidolgozott, rétegesen felépített absztrakt festményein az anyag érzéki tulajdonságai, a felület adottságai, a felszín gazdagsága válik elsődleges jelentőségűvé. A 2001-ben fiatalon elhunyt művész munkái mára mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban kiemelkedő művészeti gyűjteményekben és képtárakban megtalálhatók: enkausztikáit, zománc festményeit és vegyes technikával készített munkáit is viszontláthatjuk a Nemzeti Galériában és a Ludwig Múzeumban Budapesten és Bécsben, valamint Pécs, Graz és Sarajevo legkiemelkedőbb kortársművészetet képviselő állandó gyűjteményeiben.