Személy

Psota Irén

színész, szereplő, közreműködő
Született: 1929. március 28. (Magyarország, Budapest)
Meghalt: 2016. február 25. (Magyarország, Budapest)

Értékelés:

36 szavazatból
Szerinted?

Sokoldalú, nagy formátumú színésznő volt. Gyermekkorától színészi pályára készült, eleinte Dávid Irén néven játszott. 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1952-ben a Madách Színházhoz szerződött, 1980-tól a Népszínház tagja volt. 1983-tól a Nemzeti Színházban játszott, 1990-ben visszatért a Madách Színházba. A nagy tehetségű művésznő színészi skálája rendkívül széles volt, karaktere éppúgy megfelelt a tragikus hősnő szerepére, a zaklatott lelkületű asszonyalakok, mint a komikus, vagy éppen groteszk színpadi figurák megformálására. Nemcsak prózai, hanem a zenés színház világában is remekül helytállt. Énekelt már sanzonokat és kabaréjelenetekben is fellépett. Számos film-, tv- és rádiószerepben találkozhatott vele a közönség. Többek között a Frédi és Béni című rajzfilmsorozat Vilmájának kölcsönözte jellegzetes, mély hangját. Könyvei: Psota Irén: Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk Psota Irén: PSOTA CD-je: Psota, Te édes


Díjai, kitüntetései:
Jászai Mari-díj (1959, 1962)
Kossuth-díj (1966, 2007)
Érdemes művész (1976)
Kiváló művész (1982)
Fővárosi Nívódíj (1990)
Erzsébet-díj (1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
A Nemzet Színésze (2000)
Pro Urbe Budapest díj (2003)
Prima díj (2009)
Gundel művészeti díj (2009)
Budapest díszpolgára (2014)


Vélemény:

2016 máj. 05. - 07:33:27
2016 máj. 05. - 07:33:27
De igen. A neve is oda volt írva a képhez. Ki más lenne? :-)
szavazat: 10/10 2016 ápr. 24. - 13:52:06
2016 ápr. 24. - 13:52:06
Lehettem volna- Psota Irén arcai ma este a Duna World-ön 20:40-kor.
2016 ápr. 01. - 18:49:35
2016 ápr. 01. - 18:49:35
Na már....nem akar megjelenni a kép.....
2016 ápr. 01. - 18:48:37
2016 ápr. 01. - 18:48:37
na, a kép meg lemaradt. :-)
2016 ápr. 01. - 18:47:47
2016 ápr. 01. - 18:47:47
Ezek szerint volt hajacskája. :-) Aranyos kis frizuja volt. Néha elgondolkodtam, miért hordott mindig valamit a fején, ami mindent eltakart.
2016 febr. 25. - 15:45:57
2016 febr. 25. - 15:45:57
életünk része volt Psota Irén. És micsoda nõ!
nagyon sajnálom...
2016 febr. 25. - 14:34:24
2016 febr. 25. - 14:34:24
A színészkirálynõ elment. A világunk üresebb lett és lesz nélküle. Pótolhatatlan. Isten nyugosztalja.
2014 ápr. 07. - 17:13:22
2014 ápr. 07. - 17:13:22
2014 márc. 28. - 21:23:19
2014 márc. 28. - 21:23:19 OFFTOPIC
(y) :-)
2014 márc. 24. - 18:45:44
2014 márc. 24. - 18:45:44
Szabad asszociáció...
2014 márc. 24. - 18:43:30
2014 márc. 24. - 18:43:30
A nemzet színészének lenni olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség. Igen hamar elhalálozáshoz vezet. Bár tehetségtelen vagyok és raccsolok is, nem vállalnám e kitüntetõ címet.
2014 márc. 23. - 16:38:21
2014 dec. 31. - 14:27:38
2014 dec. 31. - 14:27:38
Psota Irén (Budapest, 1929. március 28. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színmûvésznõ, érdemes és kiváló mûvész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Gyermekkorától színészi pályára készült. Eleinte Dávid Irén néven játszott.

Életpályája

Szülei: Psota István és Dávid Ilona voltak. [1]1952-ben végezte el a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolát. 1952-ben leszerzõdött a Madách Színházhoz, ahol 1980-ig volt. 1980-1982 között a Népszínház, majd 1982-1990 között a Nemzeti Színház tagja lett. 1990-ben visszatért a Madách Színházba.
A Madách Színházban olyan színészóriásokkal játszott együtt, mint például, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Gábor Miklós. Minden mûfajban otthon érzi magát. Az általa ábrázolt alakoknak szinte nincsenek határai. Szerepei a tragédiától, a musicalen át, a vígjátékokig terjednek. Groteszk, olykor fanyar, temperamentumos, szelíd, vad, kemény, lágy, letisztult, vibráló. Minden szerepét összetetten, egyedi módon ábrázolja. A tragédiákban finoman meg tudja csillogtatni a humort, épp úgy, mint a vígjátéki szerepeiben a rejtõzködõ tragédiát. Teszi mindezt a csak rá jellemzõ egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthetõ orgánumával. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást.

Színházi szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 127; ugyanitt százhetvenhat színházi felvételen is látható.[2]
Kornyejcsuk: Bodzaliget....Davidjuk
Sarkadi Imre: Út a tanyákról....Juli
Lope de Vega: A hõs falu....Izabella
Kron: Halott völgy....Fatma
Mikszáth Kálmán: A körtvélyesi csíny....Ilonka
Iszajev-Galics: Nem magánügy....Dunja
Hubay Miklós: Egy magyar nyár....Kati
Zapolska: Dulszka asszony erkölcse....Mela
Hubay Miklós: István napja....Anna
Moliere: A mizantróp....Arsioné
Barta Lajos: Szerelem....Nelli
De Filippo: Vannak még kísértetek (Questi Fantasmi!)....Carmela
Gorkij: Éjjeli menedékhely....Anna; Vaszilissza
Moliere: Don Juan....Donna Elvira
Carlo Goldoni: Csetepaté....Lucietta
Brecht: Brecht-est....
Brecht: Courage mama....Kata
Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok....Vera
Gladkov: Szilveszter....Kláva
Shaw: Az ördög cimborája....Eszter
Somogyi Pál: Ilyen vagyok....
Wuolijaki: Puntila....Telefonoskisasszony
Jurandot: Harmadik csengetés....Percykowna
Horváth Jenõ: Balatoni Romeo....Veronika
Moliere: Tudós nõk....Armanda
William Shakespeare: Vihar....Ariel
Csehov: Cseresznyéskert....Varja
Szép Ernõ: Võlegény....Kornél; Anya
Heltai-Tardos-Darvas-Gádor: Tánczenei gimnázium....Ünnepi elõadó
Brecht: A kaukázusi krétakör....Gruse
Panova: Búcsú a fehér éjszakától....Tamara
Tardos Péter: Derûs öregek....Karola
Karvas: Éjféli mise....Angela
Bréal: Tíz kiló arany....Edmée
Ránki György: Muzsikus Péter új kalandja....Fuzsitus Pál
Brecht: Svejk a második világháborúban....Kopeckáné
Monnot: Irma te édes....Irma la Douce
Füst Milán: Boldogtalanok....Nemesváraljai Gyarmaky Róza
Csehov: Jubileum....Tatyána Alekszejevna
Shaffer: Ki megy a nõ után?....Belinda Sidley
Shaffer: Ki után megy a nõ?....Doreen
Büchner: Danton halála....Marion
Mérimée: A mûvésznõ hintaja....Camilla Perichole
Garcia Lorca: Yerma....Yerma
Molnár Ferenc: Olympia....Olympia
Brecht: Koldusopera....Polly
Szophoklész: Magyar Elektra....Elektra
Ránki György: Egy szerelem három éjszakája....Melitta
Shaw: Szent Johanna....Johanna
Herman: Hello, Dolly!....Mrs. Dolly Levi
Shaffer: Black Comedy (Játék a sötétben)....Clea
William Shakespeare: III. Richárd....Anjou Margit
Lengyel Menyhért: A waterlooi csata....Militta Marko
Szalkay Antal: Pikko herceg és Jutka-Perzsi....Jutka-Perzsi
Németh László: Papucshõs....Ilonka
Tennessee Williams: Tetovált rózsa....Serafina Delle Rose
Wilder: Hosszú karácsonyi ebéd....Lucia
Stoppard: Nagy szimat avagy az igazi mesterdetektív....Mrs. Drudge
Szophoklész: Oidipusz király....Iokasté
Nagybánkai-Táncz: A szüzesség acél-tüköre....Potifárné
Ibsen: Peer Gynt....Aase
Williams: Az iguana éjszakája....Maxine Faulk
Karinthy Ferenc: Szellemidézés....Csilla
Bertolt Brecht: Kurázsi mama....Kurázsi mama
Karinthy Ferenc: Hosszú weekend....Rita
Katajev: Bolond vasárnap....Heléna Tudorkina
Móricz Zsigmond: A murányi kaland....Szécsi Éva
Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete....Johanna
Wilde: Bunbury....Lady Bracknell
Makszim Gorkij: Vássza Zseleznova....Vássza Zseleznova
William Shakespeare: Lear király....Goneril
William Shakespeare: Hamlet....Gertrud királyné
Bertolt Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása....Özvegy Hocinesze
Simai Kristóf: A szerelemféltõk Gyapai Márton, avagy: Feleségféltõ gyáva lélek....Gyapai Mártonné
Shaw: Pygmalion....Pearce-né
Szakonyi Károly: A hatodik napon....
Habeck-Adameck: Egy perc volt az életünk....A színésznõ
Betti: Bûntény a Kecskeszigeten....Agata
Athayde: Margarida asszony....Margarida asszony
Cormon-D'Ennery: A két árva....Frochard-né
Ibsen: Kísértetek....Helena Alving
Bellon: A csütörtöki hölgyek....Sonia
Murrell: Sarah, avagy a languszta sikolya....Sarah
Fejes Endre: Cserepes Margit házassága....Mama
Örkény István: Macskajáték....Orbánné
Mihic: Kis árva agarak....Miniszterasszony
Euripidész: Trójai nõk....Hekabé
Psota Irén: Spontán-Psota....
Katona József: Bánk bán....Gertrudis
Tolcsvay László: Doctor Herz....Mutter
Kander-Ebb: Zorba....Mme Hortense
Péreli Gabriella: Roncsderbi....Veronika
Kander-Ebb: Cabaret....Fräulein Schneider
Goggin: Apácák....Mária Regina nõvér
Schiller: Stuart Mária....Hanna
Kocsák Tibor: A vörös malom....A Rex Infernus
Albee: Három magas nõ....
Marriott-Foot: Csak semmi szex, angolok vagyunk....Eleanor Hunter
Molnár Ferenc: Nászinduló....Mrs. Nielsen
Sondheim: Egy nyári éj mosolya....Madame Armfeldt
Bart: Oliver!....Mrs. Corney
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása....Claire Zachanassian
Springer-Kolozsi: Psota!....
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma....Lengeffyné
Bennett: Hölgy a furgonban....Miss Shepherd
Coward: Forgószínpad....Lotta Bainbridge

Filmszerepei

Játékfilmek
Életjel (1954)
Mese a 12 találatról (1956)
Csendes otthon (1957)
Sóbálvány (1958)
Égi madár (1958)
Ház a sziklák alatt (1958)
Szent Péter esernyõje (1958)
Bogáncs (1959)
Játék a szerelemmel (1959)
A megfelelõ ember (1960)
Merénylet (1960)
Rangon alul (1960)
Fûre lépni szabad (1960)
Légy jó mindhalálig (1960)
Nem ér a nevem (1961)
Napfény a jégen (1961)
Házasságból elégséges (1962)
Lopott boldogság (1962)
Egyiptomi történet (1963)
Isten õszi csillaga (1963)
Utolsó elõtti ember (1963)
Tücsök (1963)
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964)
Férjhez menni tilos! (1964)
És akkor a pasas… (1966)
Iszony (1966)
A völgy (1968)
Hideg napok (1968)
Isten és ember elõtt (1968)
Az oroszlán ugrani készül (1969)
A nagy kék jelzés (1970)
Én vagyok Jeromos (1971)
Ki van a tojásban? (1974)
Egy erkölcsös éjszaka (1977)
Áramütés (1978)
Szabadíts meg a gonosztól (1979)
Võlegény (1982)
Az utolsó kézirat (1987)
Erózió (1992)
Ördög vigye (1992)
A Hold és a csillagok (2005)
Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Frédi és Béni, avagy a két kõkorszaki szaki (1960)
Elektra (1962)
Csiribiri (1965)
Pompadour bikiniben (1967)
Nyaralók (1967)
Ketrec (1968)
A Hanákné ügy (1969)
Csárdáskirálynõ (1971)
Szilveszter 1971 (1971)
Kukori és Kotkoda (1971-1972)
Gõzfürdõ (1973)
Csalódások (1973)
Zöld dió (1974)
Kérem a következõt! (1974)
Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!… (1975)
Második otthonunk: Az áruház (1977)
Peer Gynt (1977)
Hungária kávéház (1977)
Pygmalion (1981)
Ugye nem felejtesz el (1982)
Buborékok (1983)
Linda (1984)
Az eltüsszentett birodalom (1985)
Az öt zsaru (1998-1999)
Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001)


Psota Az oroszlán ugrani készül c. filmben (1969)
Könyvei

Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk (Iris Kiadó, 1988)
PSOTA (Urbis Kiadó, 2004)
Csak a halálom elõtt olvasható el, de siess! (Urbis Könyvkiadó Kft., 2008)
Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagylemezek
1983 - Psota (Hungaroton Records)
1986 - Akarsz-e játszani? (Hungaroton Records)
1990 - Roncsderby (Hungaroton Records)
Válogatás lemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1999 - Psota, te édes - dalok, sanzonok, musical részletek (Hungaroton Records)
Egyéb lemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1985 - Azt írja az újság (Rádiókabaré Major Tamással) (Hungaroton )
Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászai Mari-díj (1959, 1962)
Kossuth-díj (1966, 2007)
Érdemes mûvész (1976)
Kiváló mûvész (1982)
Fõvárosi Nívódíj (1990)
Erzsébet-díj (1992)
a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
A Nemzet Színésze (2000)
Pro Urbe Budapest díj (2003)
Prima díj (2009)
Gundel mûvészeti díj (2009)

Jegyzetek

Jump up  MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Jump up  2013. január 14-i lekérdezés
Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház.hu
A Madách Színház honlapján
Magyar színházmûvészeti lexikon. Fõszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
Mûvészvilág
Szarvas István: Psota: Este levettem a púpomat, és elmentünk mulatni - Hetedhéthatár
Psota Irén lemezei
Megható, szomorú, elgondolkodtató riport Psota Irénnel
Színházi Adattár [1]

Forrás: Wikipedia
2013 jún. 07. - 22:57:53
2010 dec. 30. - 09:12:37
2010 dec. 30. - 09:12:37
Most él vagy meghalt?
2010 jan. 25. - 21:55:21
2010 jan. 25. - 21:55:21
Az egyik nagy kedvencem.
Szinte mindenben tetszett amiben láttam.
Van egy felesleges,vadonatúj példányom a Szerelmeim,szerepeim és a szemtanúk c.könyvébõl.Eladnám.
Ha érdekel valakit írjon az outside@mailbox.hu címre.