Személy

Radnóti Miklós

fordító, író, versek
Született: 1909. május 5. (Magyarország, Budapest)
Meghalt: 1944. november 9. (Magyarország, Abda)

A modern magyar líra kiemelkedő képviselője, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. A Szemere utcai elemiben, a Markó utcai főreáliskolában és az Izabella utcai Báró Wesselényi Miklós fiú felső kereskedelmi iskolában végezte tanulmányait. 1926 őszén megismerkedett leendő feleségével, Gyarmati Fannival. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 1927-28-ban elvégzett egy tanévet a csehországi Liberec (Reichenberg) textilipari főiskoláján, majd onnan visszatérve nagybátyja nagykereskedésében helyezkedett el. Októberben barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt. 1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.


1929-30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában. Ősszel beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakára. 1931-ben bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tevékenységébe. 1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei. 1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön visszaemlékezésének függelékeként Makói évek címmel. 1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. 1944 májusában - többedszerre - újabb munkaszolgálatra hívták be.


Augusztus végén Győr mellé vezényelték, ahol egy árokban lőtték agyon. A Győr közeli Abda község határában tömegsírba temették. 18 hónappal később exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, benne utolsó verseivel. Életében megjelent kötetei: Pogány köszöntő (1930); Újmódi pásztorok éneke (1931); Lábadozó szél (1933); Ének a négerről, aki a városba ment (1934); Újhold (1935); Járkálj csak, halálraítélt! (1936); Meredek út (1938); Válogatott versek (1940); Naptár (1942) Tanulmánya: Kaffka Margit művészi fejlődése (1934) Prózai munkája: Ikrek hava (1940) Posztumusz kötete: Tajtékos ég (1946) Műfordításai: Apollinaire versei (Vas Istvánnal közösen, 1940); La Fontaine meséi (1942); Orpheus nyomában (1943); Karunga, a holtak ura (néger mesefordítások, 1944)

Hozzászólások

10/10
Nótárius máj. 05. 01:06:59 10/10
Ma 110 éve született.

"Hogyan legyünk magyar költő?

Szülessünk egyszerű Glatternek Pesten. Édesanyánk, ikertestvérünk haljon e szülésbe bele.

Tizenhárom évesen árvuljunk egészen el.

Járjunk egyetemre - részben a numerus clausus okán is - Szegedre. Itt találjunk társakra végre. Találjunk zsidó származású katolikus pap példakép-professzort.

Tanuljunk meg minden megtanulhatót.

A névváltoztatást kérjük a szigorlat idején.

„Védettség"-re hivatkozva csak a „Radnóczi"-t engedélyezze a hivatal.

Mi használjuk azért is a zsidó nagyapa szülőhelynevét.

A harmincas évek második felétől készüljünk a halálra szépen.

Legyünk tökéletesek. Éljünk és írjunk hibátlanul.

Ne nagyon írjunk újságot, nagyregényt, heti kritikát.

Ne törődjünk többé semmi mással, csak azzal, hogy a dolgot tökélyre vigyük. A dolog nem az élet. Az nem érdekes. Csak egy fontos dolog van már, csak egy dolog van már: magyar költőnek lenni.

Ahogy ez egyre nehezebb lesz, úgy legyen ez egyre magától értetődőbb.

Amikor városunk leendő gyilkosaink kezén van, azoknak kezén, kik minket már törvények segedelmével taszítottak - volna - ki a magyarság kebeléből, és emiatt bombázni kezdik, akkor dacolva barátaink felháborodásával írjunk verset Nem tudhatom címmel.

A magyar zsidó költők antológiájába sajnáljuk, de nem adhatunk verset.

A kicsiny dolgokat szeressük: a hitvest, a diót, a békét, az almafát.

1944 májusában vonuljunk be munkaszolgálatra. Harmadszorra is.

Dolgozzunk a bori Heidenau-lágerben, ahol nincsen egyetlenegy francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb sem - kizárólag méla zsidó és lezsidózott magyar.

Szedjünk sok szedret, csipkebogyót, írjunk szép, meg nem rezzenő, fegyelmezett betűkkel a kis füzetbe, hogy majd akkor is olvasható legyen, ha szétáztatja lapjait a sár, a vér, a testünk mindenféle nedve.

Ilyenkor már ne nagyon javítgassunk.

Elmosolyodhatunk egy pillanatra azon, milyen szép íróasztalt csináltattunk magunknak a Pozsonyi útra, aztán írjunk a tenyerünkben tartott fekete füzetbe tovább.

Vegyünk részt a cionisták kultúrdélutánjain, de szereplést - sajnáljuk - itt sem vállalhatunk. Máshol, más alkalommal a Szondi két apródját szavaljuk főként, mert azt szeretjük a legjobban éppen.

1944 augusztusának végén induljunk meg „hazafelé". Hazafelé.

Előtte, útközben, minden lehető alkalommal adjuk át verseink másolatát minden barátnak, ismerősnek - hátha megrongálódna, elkallódna a kis füzet.

Szegedi utászokból álljon ki keretünk.

Nézzük, ahogy bajtársainkat kezdik ölni.

Nézzük, ahogy nem engedik a szerbeknek, hogy nekünk enni adjanak.

Nézzük, ahogy Titelnél, a magyar határnál a keretlegények agyonverik azon bajtársainkat, akik a magyar himnuszt kezdik dünnyögni.

Lépjünk társaink holttestén keresztül.

Szenvedjünk el minden szenvedhetőt.

Nézzük, ahogy a végén két emberséges ember legyen a keretben: két német szakács. Több német ne legyen köröttünk.

Gyilkosunk szájába német szavakat adjunk.

Nézzük - segíteni már nincs erőnk -, ahogy bajtársunk sírunkat megássa.

Legyen rajtunk bricsesznadrág, világosszürke zakó, tépett viharkabát.

Legyünk nyugodtak: megkerülünk."

Írta: Bächer Iván
10/10
Nótárius ápr. 11. 15:53:20 10/10
Radnóti Miklós: Huszonnyolc év

Erőszakos, rút kisded voltam én,
ikret szülő anyácska, - gyilkosod!
öcsémet halva szülte-é,
vagy élt öt percet, nem tudom,
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot,
ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
mögötte két halott.

Mögöttem két halott,
előttem a világ,
oly mélyről nőttem én,
mint a haramiák;
oly árván nőttem én
a mélységből ide,
a pendülő, kemény
szabadság tágas és
szeles tetőire.

Milyen mély volt gyerekkorom
s milyen hűvös.
Hívó szavad helyett kígyó
szisszent felém játékaim
kis útain, ha este lett
s párnáimon vért láttam én
a gyermeket elrémítő,
nagy, hófehér pehely helyett.

Milyen mély volt gyerekkorom,
s milyen magos az ifjúság!
A két halál megérte-é? -
kiáltottam a kép felé,
mely ott sütött szobám falán.
Huszonnyolc éves voltál akkor,
a képen huszonöt talán,
ünnepélyes ifjú nő,
komolykodó, tünődő.

Huszonnyolc éves voltál akkor,
most ugyanannyi lettem én,
huszonnyolc éve, hogy halott vagy,
anyácska, véres szökevény!

Anyácska, véres áldozat,
a férfikorba nőttem én,
erősen tűz a nap, vakít,
lepke kezeddel ints felém,
hogy jól van így, hogy te tudod,
s hogy nem hiába élek én.

1937.
user11 2014 febr. 15. - 11:13:41
Felesége, Gyarmati Fanni ma éjszaka elhunyt életének 102. évében. A Jóisten nyugtassa mindkettõjüket.
offtopic
umma 2012 szept. 08. - 14:13:44
Én is szívembõl gratulálok Fanni néninek (bár nyilván ezt nem fogja elolvasni). Hatalmas példát mutatott az életével.
offtopic
user11 2012 szept. 08. - 12:49:52
Felesége, Gyarmati Fanni ma ünnepli 100. születésnapját.(2012.09.08.) A Jóisten adjon neki erõt, egészséget, jókedvet.
Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás