Személy

Sir Arthur Conan Doyle

író, forgatókönyvíró, színész
Született: 1859. május 22. (Anglia)
Meghalt: 1930. július 7. (Anglia)

Értékelés:

13 szavazatból
Szerinted?


Vélemény:

2011 dec. 13. - 03:56:11
2011 dec. 13. - 03:56:11
Hali, nem akarok kötözködni, de ha már copy pastevel bemásolsz máshonnan valamit legyen az akár wikipedia, akár más illik feltüntetni a forrást.
szavazat: 10/10 2011 jún. 26. - 08:24:13
2011 jún. 26. - 08:24:13
Mûvei

Sherlock Holmes történetek:

Challenger professzor történetek:

* Az elveszett világ (The Lost World, 1912)
* Méregöv (The Poison Belt, 1913) (Megjelent Méregövezet címmel is.)
* A köd birodalma (The Land of Mists, 1926)
* A dezintegrátor (The Disintegration Machine, 1927)
* Amikor a világ sikoltott (When the World Screamed, 1928)

Történelmi regények:

* Micah Clarke (1888)
* A fehér csapat The White Company (1891)
* A nagy árnyék The Great Shadow (1892)
* A menekültek The Refugees (1892-ben írta, 1893-ban jelent meg)
* Rodney Stone Rodney Stone (1896)
* Bernac nagybácsi Uncle Bernac (1897)
* Sir Nigel (1906)

Egyéb munkák:

* J. Habakuk Jephson's Statement (1883) – novella a Mary Celeste hajóról
* Mystery of Cloomber (1889)
* The Captain of the Polestar, and other tales (1890)
* The Doings of Raffles Haw (1891)
* Beyond the City (1892)
* Round The Red Lamp (1894)
* The Parasite (1894)
* The Stark Munro Letters (1895)
* Songs of Action (1898)
* The Tragedy of The Korosko (1898)
* A Duet (1899)
* The Great Boer War (1900)
* The Exploits of Brigadier Gerard (1903)
* Through the Magic Door (1907)
* The Crime of the Congo (1909)
* The New Revelation (1918)
* The Vital Message (1919)
* Tales of Terror & Mystery (1923)
* The History of Spiritualism (1926)
* Rejtelmes világ a tenger alatt (The Maracot Deep, 1929)
szavazat: 10/10 2011 jún. 26. - 08:08:07
2011 jún. 26. - 08:08:07
Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én Edinburgh-ben született, ír szülõk gyermekeként. Apja Charles Altamont Doyle, anyja Mary Doyle. Kilencévesen beíratták a stonyhursti jezsuita elõkészítõ iskolába, de mire 1875-ben elhagyta azt, elvetette kereszténységét, szabadgondolkodóvá vált.[forrás?]

1876-tól 1881-ig orvostant tanult az Edinburgh-i Egyetemen, miközben az Aston kisvárosban (ma Birmingham egyik kerülete) dolgozott. Egyetemi tanulmányait folytatva hajóorvosként szolgált a nyugat-afrikai partokra tartó úton, s végül 1882-ben, Plymouthban kezdte meg praxisát. 1885-ben, a Tabes Dorsalisból doktorált.[1] Orvosi praxisa nem volt igazán sikeres, így mialatt a betegeket várta, történetek írására is maradt ideje. Az irodalom már fiatalon is vonzotta: még húsz éves sem volt, amikor elsõ irodalmi alkotása a Chambers's Edinburgh Journal újságban megjelent.

Csak miután praxisát átköltöztette Southsea-be, kezdett el mélyebben foglalkozni az irodalommal. Elsõ jelentõs alkotása A bíborvörös dolgozószoba volt, amely az 1887-es Beeton's Christmas Annualben jelent meg, s egyben Sherlock Holmes – akit Doyle egyetemi tanáráról, Joseph Bellrõl mintázott – is ebben a mûben tûnt fel elõször. Érdekesség, hogy Rudyard Kipling gratulációja közben ezt kérdezte: „Ez nem dr. Joe, az én öreg barátom?” Miközben Southsea-ben élt, segített megalapítani a Portsmouth AFC-t, a város elsõ labdarúgó klubját. Néhány legenda szerint Doyle volt a csapat elsõ kapusa. Valójában õ a csapat amatõr elõdjében, négy évvel a profi megalapulása elõtt játszott. (Ez utóbbi elsõ kapusa Matt Reilly volt.)

1885-ben elvette Louisa (vagy Louise) Hawkinst, aki tuberkulózisban szenvedett, s 1906-ban meghalt.[2] 1907-ben feleségül vette Jean Leckie-t, akibe még 1897-ben szeretett bele, s azóta plátói kapcsolatot tartottak fenn. Doyle-nak öt gyereke született, kettõ az elsõ feleségétõl (Mary és Kingsley) és három a másodiktól (Jean, Denis és Adrian).

1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel késõbb Londonba költözött, s mint szemész kezdett praktizálni. Önéletrajzában írta, hogy egy darab páciens nem lépett be ajtón. Ettõl még több ideje maradt az írásra, s 1891 novemberében ezt írta anyjának: „Erõsen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… azt hiszem sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.” 1893 decemberében így is tett – hogy a „fontosabb” dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson –, s legfõbb ellenségével, Moriarty professzorral együtt elveszejtette. Legalábbis nyilván halálukat lelték a vízesésbe ugrásban, ahogy azt Az utolsó esetben olvashatjuk. A tömeges panaszoknak köszönhetõen azonban Doyle egy frappáns megoldással visszahozta hõsét A lakatlan ház címû novellában: valójában csak Moriarty zuhant le, de mivel csapata óhatatlanul megbosszulta volna ezt Holmeson, úgy döntött, inkább hagyja, hogy halottnak higgyék. Sherlock Holmes összesen 56 novellában és négy regényben szerepel (valamint természetesen számtalan, más írók tollából származó történetben is).

A századfodulón, a dél-afrikai búr háborút követõen, aminek következtében a világ elutasítóan viszonyult az Egyesült Királyság magatartásához, Doyle írt egy röpiratot The War in South Africa: Its Cause and Conduct (a dél-afrikai háború: oka és lefolyása) címmel, amivel igazolta Nagy-Britannia szerepét a búr háborúban, s amit több nyelvre is lefordítottak.

Doyle úgy hitte, ennek a röpiratnak köszönhetõ, hogy 1902-ben lovaggá ütötték, majd Surrey fõhadnagy-helyettesévé nevezték ki. A témáról 1900-ban hosszabb könyvet is írt, The Great Boer War (a nagy búr háború) címmel. A huszadik század elsõ éveiben Sir Arthur kétszer is jelöltette magát a parlamentbe, mint „Liberal Unionist”, elõször Edinburgh-ban, majd Border Burghs-ben. Bár számos szavazatot kapott, nem választották meg.
A Crowborough-beli Arthur Conan Doyle szobor

Conan Doyle érdekelt volt az E. D. Morel újságíró és Roger Casement diplomata vezette kampányban is, ami a Kongói Szabad Állam átalakítására törekedett. 1909-ben megírta a The Crime of the Congo címû hosszú röpiratát, amiben leleplezte a kongóbeli borzalmakat. Közben megismerkedett Morellel és Casementtel, akikrõl Az elveszett világ címû regénye fõszereplõi közül kettõt mintázott. Késõbb mindkettejükkel megszakította a kapcsolatot: az inkább baloldali beállítottságú Morellel akkor, amikor az az elsõ világháború során a pacifista mozgalom egyik vezetõjévé vált, Casementtel pedig, amikor a diplomata ír nézetei miatt elárulta az Egyesült Királyságot. Doyle megpróbálta – sikertelenül – megmenteni õt a halálbüntetéstõl, azzal érvelve, hogy Casement megõrült, így nem felelõs cselekedeteiért.

Doyle az igazság buzgó szószólója volt: személyesen nyomozott két lezárt ügyben, ennek köszönhetõ, hogy két bebörtönzött ember kiszabadult. Az elsõ esetben (1906-ban) George Edalji, egy félénk, félig brit, félig indiai ügyvéd volt érintett, aki állítólag fenyegetõ leveleket írt, s állatokat csonkított. Edaljit elítélték, s annak ellenére benn tartották, hogy a csonkítások a lecsukatása után is folytatódtak. Részben ennek az ügynek köszönhetõ, hogy 1907-ben megalapult a Court of Criminal Appeal, tehát Doyle nem csak George Edaljinek segített, munkája esélyt adott egyéb bírói tévedések jóvátételére is. Conan Doyle és Edalji történetérõl szól Julian Barnes 2005-ös Arthur & George címû regénye.

A másik, 1908-as eset Oscar Slaterhez, egy játékbarlangot kezelõ német zsidóhoz fûzõdik, akit azért ítéltek el, mert állítólag Glasgowban megvert egy 82 éves nõt. Az ügy ellentmondásossága – és belsõ megérzése, miszerint Slater ártatlan – felkeltette Doyle érdeklõdését. Késõbb ez a férfi is kiszabadult, jórészt az õ erõfeszítéseinek köszönhetõen.

Feleségének 1906-os, valamint fia (Kingsley), testvére, két sógora és két unokaöccse I. világháború-beli halála miatt Doyle depresszióba esett. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált. Olyannyira érdekelni kezdte a téma, hogy The Land of Mist (a köd földje) címmel írt regényt Challenger professzorról. Életének ezen szakaszából alighanem a The Coming of the Fairies (1921, a tündérek érkezése) rendelkezik a legfurcsább szemlélettel: Tökéletesen meg volt gyõzõdve arról, hogy a cottingley-i tündéreket mutató fényképek – amiket könyvében felidéz – valódiak, s a természetrõl, valamint tündérekrõl és szellemekrõl szóló elméletekkel állt elõ. Ezen irányú munkája volt az egyik indok arra, hogy a Szovjetunióban a Sherlock Holmes kalandjai címû novelláskötetét okkultizmus miatt elõször nem engedték megjelenni.

Doyle az amerikai mágussal, Harry Houdinivel is barátkozott, aki kitûnõ ellenfél volt a spiritualista mozgalomban. Bár Houdini azt bizonygatta, hogy a spiritualisták trükköket alkalmaznak (és következetesen csalónak állította õket), Doyle azt hitte, barátja maga is természetfeletti erõvel rendelkezik, amely nézetét a The Edge of the Unknownban (az ismeretlen pereme) ki is fejtette. Houdini képtelen volt meggyõzni Doyle-t arról, hogy az õ mutatványai valójában egyszerû trükkök, ami barátságuk keserû, nyilvános megszakadásához vezetett.

Richard Milner amerikai tudománytörténész szerint elképzelhetõ, hogy Doyle mûve volt a piltdowni ember néven hírhedtté vált 1912-es átverés, egy hamisított õsemberlelet, ami negyven évig járatta a bolondját a tudományos világgal. Milner azt állítja, Doyle-nak volt erre motivációja, mégpedig bosszút állni a tudományon, amiért leszólta egyik kedvenc médiumát. Ezen kívül Az elveszett világ is tartalmaz néhány rejtett utalást, miszerint érdekelt volt a hoaxban.[3] Samuel Rosenberg 1974-es könyve, a Naked is the Best Disguise (a meztelenség a legjobb álruha) megpróbálja megmagyarázni, hogyan hagyott Doyle apró utalásokat írásaiban, amikbõl gondolkodásmódjának rejtett, elfojtott tulajdonságaira jöhetünk rá.

Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, életének 71. évében halt meg, szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetõben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot emeltek róla Crowborough-ban – ahol 23 évig élt –, valamint Edinburgh-ban is, közel a szülõházához.
szavazat: 10/10 2011 jún. 26. - 08:07:45
2011 jún. 26. - 08:07:45
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (Edinburgh, 1859. május 22.–Crowborough, 1930. július 7.), skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei (amelyek jelentõs újításnak számítottak a krimi történelmében), valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert. Termékeny író volt, akinek egyéb mûvei közt találhatunk tudományos fantasztikus történeteket, úgymint a számtalan filmfeldolgozást megért Az elveszett világ, történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát és prózát.

A Conan név eredetileg harmadik keresztneve volt, de idõs korában már vezetékneve részeként használta.