Személy

Vörösmarty Mihály

író, fordító, szerző
Született: 1800. december 1. (Magyarország, Pusztanyék)
Meghalt: 1855. november 19. (Magyarország, Budapest)

Magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken (1807-11), a középiskolát a székesfehérvári ciszterci (1811-16) és a pesti piarista gimnáziumban (1816-17) végezte. 1817-1821-ben a pesti egyetem hallgatója volt. 1817-ben meghalt apja, a család nehéz anyagi helyzete miatt 1818-tól Perczel Sándor három fiát nevelte Pesten. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába). 1822-1823-ban joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett Görbőn. 1824. december 20-án letette az ügyvédi vizsgát, de nevelői állását 1826 augusztusáig megtartotta. Ettől kezdve Pesten csak az irodalomnak élt.


1827-ben nagy szegénységben élt, 1828 és 1832 között a kor legjelentékenyebb tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt és szépirodalmi mellékletét, a Koszorút szerkesztette. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i alakuló ülésén Vörösmartyt rendes tagjává választotta, rendszeres fizetéssel. 1837-tól 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke. 1843. május 9-én feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát, négy gyermekük született. 1849 júniusában, a Habsburg-ház trónfosztása után Kossuth a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezte ki.


Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, Világos után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. 1850-ben Pesten följelentette magát a katonai törvényszéken. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán, 1853 tavaszán Kápolnásnyéken. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, ennek ellenére 1855. november 19-én meghalt. November 21-én temették el a Kerepesi temetőben. Lírai költeményei: Szózat (1836), A Guttenberg-albumba (1839), Ábránd, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban (1845), Országháza (1845), Az emberek.

Hozzászólások

mulao 2009 szept. 09. - 15:33:41
Jóvan, majd.:)
offtopic
Semprini 2009 szept. 09. - 15:17:09
Nem úgy mint én a te hozzászólásaidban. .-P
mulao 2009 szept. 09. - 15:15:58
Én eddig a Csongor és Tündét olvastam, de nem találtam annyira jónak, egyszer elment, bár lehet túl fiatalon olvastam.A végefelé keztem értelme azért taláni benne.
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás