Színház

János vitéz

színmű, magyar, 2014., 8 - 99 éves kor között

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?

Közreműködnek: a Színművészeti Egyetem IV. éves színész hallgatói, valamit a Kaposvári Egyetem színésznövendékei.

"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül" - írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben.

Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a "magyar Odüsszeiának" - ahogyan Kosztolányi nevezte.

A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában - ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk - a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett "magyar népjelleg" egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse. (Szász Zsolt)

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2014. március 7., Nemzeti Színház

Stáblista:

nov. 18.
  • Nagyszínpad
nov. 19.
  • Nagyszínpad

Hozzászólások

8/10
ambrosius 2015 nov. 16. - 22:39:24 8/10
Kacsoh Pongrác János vitéze és annak zenéjét átdolgozó Kenessey Jenõ is meglepõ módon a kitûnõ Batta András OPERA kézikönyvébõl igencsak hiányzik.
Ennek ellenére a kedves magyar opera él, most éppen az Erkel színpadán. Palcsó Sándor rendezésében (és ha nem tévedek Õ az apa, a tenor, 1929-es születésû néhai Palcsó Sándor) bizonyítja vele az Opera, hogy a mûfaj örök.
Azonban az énekesek frissek, újak, kedvesek, bocsánat a Haumann Péter francia királya, mint korelnök mellett Kalmár Magda mostohájától, aki, még a tapsrendben is „kihajtja” Iluskát”!
Ma éppen debütált igen jól, mint Iluska Zavaros Eszter és kitûnõen, énekben-játékban Szemere Zita a francia királykisasszony szerepében, de számomra Cseh Antal Bagója volt a csúcs.
A Heltai Jenõ által is jegyzett szövegkönyv a hazaszeretetrõl, magyarságról és igaz szerelemrõl ma is meghatóan mûködik. Édes volt a hallania nagyszámú fiatal, gyermek közönség reakcióját, és gratulálok a szülõknek, akik elhozták õket.
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás