Programkereső
Színház

Mézeskalács

zenés mesejáték, magyar, 2010., 6 - 99 éves kor között

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
A mézeskalács-sütés jó mulatság: az íz, illat és tapintás édességét ünnepli. A kész mézesbábok már jelképek, a csillagok, bubák, huszárok és tükrös szívek titkos jelentését magunknak kell megtalálnunk. Ezt keresi Juli, a szerelmes királylány, és Pali, a harcias pásztorfiú.

A(z) Budaörsi Latinovits Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. december 4., Budaörsi Latinovits Színház

Stáblista:

Szereplők

Fekete Linda profilképe Fekete Linda
Édes (anya, boszorkány)
Páder Petra profilképe Páder Petra
Juli (kislány, királylány)
Kis Domonkos Márk profilképe Kis Domonkos Márk
Mézes Jancsi (mázesbáb)
Illés Dániel profilképe Illés Dániel
Pali (kisfiú, pásztorfiú, huszár)
Koncz Eszter profilképe Koncz Eszter
Luci (ördögfióka)
Mezei Léda
Mefi (ördögfióka)
Sütő András profilképe Sütő András
Belzi (ördögfióka)
Stubnya Béla profilképe Stubnya Béla
Arzén (ördögök királya)

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
8/10
FElepHánt 2010 dec. 08. - 13:55:29 8/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu--------------------- MÉZESKALÁCS---------- Felhõfi-Kiss László---------- Budaörsi Játékszín------------------ A mesebeli királylányt megelevenedett mézesbáb, Kis Domonkos Márk, a bumfordi Mézes Mackó kíséri kalandos útján Szabó T.Anna zenés játékában. Páder Petra szépen énekel, bizonyára prózában is meg fogja találni ezt a muzikális könnyedséget. Tilinkószó, hetyke létezés: Illés Dániel rátermetten vitézkedik mezítlábas pásztorfiúból nyalka huszárrá avanzsálva. Felhõfi-Kiss László lendületes rendezésében tempósan bonyolódik a mulatságos történet, melynek színterét Fógel Adrienn enyhén stilizált díszletei adják. Vibráló vonalrajzú a szál-erdõ, de kedvencünk a csálé-tetejû boszorkány-kunyhó. Lakója sem akárki: boszorkányban ennyire vonzót még nem nagyon láttunk, Fekete Linda életveszélyesen dekoltált éjlila köpönyegében játékban, énekben egyaránt lenyûgözõ. Csengery Dániel zenéjét kiegyensúlyozott dallamosság jellemzi, a varázsos érzelmesség a pokolbeli díszletfordulat után magátó értetõdõ könnyedséggel vált rock-os tombolásba. A mézes falatokra érzékeny ördögfiókák eddig is vidították a kis- és túl-koros közönséget, de most egybõl az ördögök királyának tüzes birodalmába érkezünk. A lamellás, lovagi jelmez-remeklésben feketéllõ Stubnya Béla, Rácz-Koncz Eszter és Mezei Léda csitrikrampuszok társaságában kiadós ütésekkel szeretgeti Arzén-apukát, mivel náluk minden fordítva van: a legnagyobb pofon jelzi a túláradó szeretetet. /Mekkora sikerük lenne Bel-Budapesten.../ A Jó Szavak Méze azonban megteszi hatását, Urmai Gábor, a markánsan diabolikus fejedelmi fõördög, frontemberként pokoli fináléba békíti a teljes társulatot. A hosszú taps után a kicsik mézeskalácsot is kapnak, a hatványozottan fiatalkorú ElepHántoknak be kell érni az ormánycsiklandó illatokkal...
Válasz

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás