Színház

56 csepp vér

musical, magyar, 2016.

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

Alig negyedszázada annak, hogy 1956 előzményeiről, következményeiről, emlékéről, áldozatairól beszélni nyíltan szabad. Csak lassan születnek meg azok a művek, amelyek a magyar színházművészet zenés világába is beemelik ezt a nemzet történelmében oly fontos szerephez jutott forradalmat. A musicalirodalom első 56-os alkotása a jubileum kapcsán most újra meghallgatható, és ezúttal végre színházi kulisszák között - épp az Erkel Színházban, amely a korábban Köztársaság nevű tér sarkán áll, és amely épület és közvetlen környezete emblematikus tanúja a szabadságharcnak. A mű zeneszerzője Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, az Opera egykori főigazgatójának, a zeneszerző-karmester Mihály Andrásnak fia.

Pintér Tamás ötlete nyomán a szöveget és a verseket írta: Horváth Péter. Zenéjét szerezte: Mihály Tamás

A musical annak az oly sokszor emlegetett igazságnak kíván emléket állítani, hogy a forradalmat fiatal emberek csinálták. Fiatalok, akik szabadságra vágytak és egymásra. Öntudatlanok voltak és szerelmesek. Megannyi névtelen Romeo és Júlia. Közülük választ ki egyet és meséli el izgalmakban bővelkedő, szertelen humorral átszőtt, ám végül tragédiába torkolló heroikus történetét Horváth Péter író. A zeneszerző Mihály Tamás pedig a rockzene elementáris erejével gondoskodik róla, hogy sose felejtsük el őket.

Partner: Székesfehérvári Vörösmarty Színház

A(z) Vörösmarty Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. október 1., Vörösmarty Színház

Stáblista:

Szereplők

Lőrinc páter
Robi, majd Rómeó
Mercutio, korábban Medve
Szvetlána, majd Dajka
Herceg (Szvetlána apja, szovjet hírszerző ezredes)
Őrnagy (Júlia apja, ávós, keresztneve Mihály)
Őrnagyné (Júlia anyja, szépasszony, Magdaléna)
Tibor (Júlia bátyja, ávós főhadnagy)
Lear (színész, Robi apja)
Szakaszvezető
Asszony (Lear felesége, Robi anyja)

Alkotók

Hozzászólások

10/10
sincifinc 2016 okt. 24. - 21:16:05 10/10
Véleményem szerint egy rendkívül színvonalas elõadást láthat a közönség. Felesleges nagymagyarkodástól mentes, az 56-os hõsöknek méltó emléket állító produkció, számomra fõleg a második felvonás és a finálé volt teljes katarzis.
Véleményem szerint bõven túlszárnyalja a 10 évvel ezelõtti õsbemutatót, fõleg a fõszereplõ srác volt sokkal jobb színészi játékban mint anno Palcsó Tomi. Feke Pál pedig Kaszás Attila emlékének méltó emléket állítva alakítja Lõrinc Pátert.
Õszintén szólva nem értem Timberio nevû felhasználó hozzászólását, ugyanis a leírás alapján nem is figyelte a történetet (Júlia nem orosz származású, valamint utána néztem és az 56'-os emlékbizottság ezt az elõadást nem is támogatta közpénzbõl, hagyomános színházi keretek között jött létre (amiben nyilván van önkormányzati támogatás, na de az melyik színház esetében nincs?).
1/10
Timberio 2016 okt. 23. - 21:42:32 1/10
A darab lényegét sokkal jobban megfogta volna, ha 56 csepp takonynak nevezik el.
Közpénzbõl készült szemetet manapság nem érdemes kritizálni, mert manapság közpénzbõl csak gagyi készül. De ez a darab pontosan mutatja, hogy attól, hogy a szert nemzetiszínû szalaggal kötik át, ráadásul igen drága ingyen katalógussal tukmálják, attól még szar marad.
A rendezõ nem küzdött sokat a koncepcióval, eltapsolt közpénzbõl 50 millát a két óriás monitorra, csináltatott semmire nem jó padlólángokat, amiken keresztül tûz tör elõ, efölött ugráltatta a népes stábot, akikkel eldaráltatta a szöveget.
Vicc.
A történet rendkívül bárgyú, ennél csak a dalok tûnnek gyorsabban felejthetõ fércmûveknek.
A félidõben otthagytuk, amikor kiderült, hogy az orosz tatjana nem menekül, mert Rómeót szereti.
A szememben a nagy magyar elbutulást nem is az jellemzi, hogy elkészült a mi adónkból ez a szemét, mert ezen jól kerestek néhányan. A szomorú az volt, hogy nemezeti hevület gyanánt rengetegen ottmaradtak a 2. felvonásra.
Ha jót akarsz, te az elsõre sem mész be.