Színház

A cigánybáró

operett, 2 felvonás, magyar, 2001.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Cigány, katona és pusztaromantika, szabadszerelem és bécsi erénybizottság, ezeket a jellegzetességeket látta a korabeli kritika A cigánybáró történetében. Strauss operettje szinte a mai napig is magyar darabnak számít. Magyar tárgyán kívül más magyar vonatkozásai is vannak: szövegírói magyarok (Jókai és Schnitzer), és Strauss is igyekezett magyaros zenei koloritot teremteni a népszerű figurák köré, zenéjével bravúros biztonsággal talált mindig célba: a színpadi hangulat zenei jellemzése határozott, világos, meggyőző.

Így írt a korabeli kritika:
'A cigánybáró megismerése után abban a boldog reményben élünk, hogy Strausst nemsokára ott üdvözölhetjük, ahová való: az Operában. Az első felvonás és a második felvonás fele kevés változtatással nyugodtan átvihető a Theater an der Wienből az Operába. A széles zenei bázisra felépített első finálé minden nagyoperának díszére válnék ... Alig hiszünk a fülünknek, amikor a komponista e részek után, mintha mi sem történt volna, elegáns salto-mortaléval visszatér a vidám táncmelódiákhoz. De akad itt még más meglepetés is. Szaffi alakja messze elüt a többi figurától. Ilyen operettfigura nincs a világon! Vajon csak a bécsi táncmelódiák közé beszűrődő cigányos dallamok keltik bennünk ezt az érzést? Aligha! A szív hangja, az egyszerű érzések őszinte hangja szólal meg Szaffiban, s ez az oka annak, hogy a néző ámul és meghatódik.'

A(z) Győri Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2001. február 17., Győri Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Barinkay Sándor (száműzött nemes)
Szaffi (cigánylány)
Zsupán Kálmán (gazdag sertéskereskedő)
Czipra (cigányasszony)
Homonay Péter gróf
Carnero (császári biztos)
Mirabella (nevelőnő Zsupánnál)
Arséna (Zsupán lánya)
Ottokár (a fia)

Alkotók

Hozzászólások