Színház

A félkegyelmű

dráma, 2018.

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?

Szentpétervár, 1869. A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre szélesedik. Az ország vezetése pompába öltözve hizlalja magát. A pénz, az önzés és a felületesség prioritássá válnak a mindennapi életben. Mocskos és zajos utcák. Minden ház aljában kocsma. Az emeleten bordély. Apák és fiaik vakulásig vodkáznak. Próbálják felejteni, hogy egykor emberek voltak. Anyák és lányaik az emeleten árulják testüket. Erre a világra néz Dosztojevszkij pétervári saroklakásának egyik ablaka. A másikból egy távoli templom tornya látszik. Dosztojevszkij leül az íróasztalához, és írni kezd. Vajon a krisztusi szeretet meg tudná menteni a mai világot? – teszi fel a kérdést, amelyre a fiatal alkotócsapat ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében próbál választ találni.

Közreműködnek: A BUDAPESTI VI. KERÜLETI ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA NÖVENDÉKEI

A(z) Vígszínház előadása

Bemutató időpontja:

2018. február 28., Vígszínház

Stáblista:

Szereplők

Miskin herceg
Nasztaszja Filippovna
Parfjon Rogozsin
Lizaveta
Ferdiscsenko/Burdovszkij
Keller/Tockij
Adelaida/Vera
Alekszandra
Ivolgin/Doktorenko
Jepancsin tábornok

Alkotók

Hozzászólások

9/10
(A)Netta 2018 jún. 09. - 15:08:16 9/10
Nem értek egyet, szerintem nem kell hozzá nagyon "művészléleknek" lenni. Én legalábbis minden vagyok, csak művészlélek nem.
Az előadás közben még akadt 1-2 részlet, amit nem értettem és zavartan ráncoltam a szemöldököm, de a végére minden összeállt, és csodálatos élménnyel távoztam. Való igaz, hogy nyitottan kell beülni rá, és végig figyelni kell, de ez utóbbi nem a darab kivitelezéséből, hanem magából a témából és a benne megfogalmazott gondolatok komplexitásából fakad.
Nagyon tetszett, hogy főleg az elején, a színészek önmagukat narrálták; illett a koncepcióhoz a minimalista berendezés; aki pedig kitalálta, hogy Wunderlich József loopolással adja hozzá a zenét és a hangulatábrázolást, azt külön díjjal jutalmaznám!
Azt sem bántam, hogy nem ragaszkodtak betűről betűre az eredeti műhöz (képtelenség is lett volna, hisz akkor 1 hétig ott ülhetnénk), hanem megragadták a cselekmény sarokpontjait és rendesen kidomborították azokat. Bár Nasztaszja Filippovna jellemét valóban lehetett volna egy picit jobban árnyalni, belőle hiányzott a könyvbéli felismerés, hogy... Na nem spoilerezem le. :)
Az egész csapat nagyszerű munkát végzett, mert a darab valóban gondolkodásra késztetett és még másnap reggel is elemezgettem magamban. Szerintem valami ilyesmi hatást kell kiváltania egy jó színházi előadásnak, ha nem egy vígjátékra ülünk be, amin pusztán szórakozni akarunk.
1/10
_anita_ 2018 jún. 06. - 14:08:14 1/10
nekünk nagyon nem tetszett, annak ajánlom aki nagyon "művészlélek"