Színház

A holdbeli csónakos

színmű, 2 felvonás, 150 perc, magyar, 2003.

Értékelés:

9 szavazatból
Szerinted?

"A Holdbeli csónakos három síkon játszódó történet. Remélem, képesek leszünk mindhárom történet elmesélésére.

Az első egy szerelmi történet: Jégapó, magyar fejedelem, gyönyörű leányával, Pávaszem királykisasszonnyal él Ukkonvárban. Medvefia királyfi, a lapp trónörökös, a várban apródkodik. A két fiatal olyan közel van egymáshoz, hogy a közelségtől nem látják, mennyire illenek egymáshoz. Ezzel gyakorta vagyunk így. Valami távoli, elérhetetlen dologra vágyunk (Pávaszem például a Holdba szeret bele), és ami ott van az orrunk előtt, észre se vesszük...

A második történetet lényegére Weöres Sándor azzal mutatott rá, hogy valamiféle különös, sajátos kicsinyítő képzővel láttatta művének magyar hőseit, Pávaszemet, Medvefiát, Jégapót, Vitéz Lászlót, Paprika Jancsit, Bolond Istókot. Ők ugyanis, még egy csetlő-botló, identitását kereső, szuverenitását őrizni próbáló fiatal kultúra gyermekei. Szemben az "egész ember" uralkodókkal, a kínaival, sumnéral, akik nagy múlttal rendelkező, "kész" civilizációk fiai. Sajnálatos, mondta egyszer Weöres, hogy a darabnak ezt a kulturális önazonosságról szóló vonulatáról meg szoktak feledkezni.

És végül, egy különös, transzcendens történetet is szeretnék megmutatni. Pávaszem királykisasszony lelki átváltozását. Őt fiatal, tanulatlan, elkényeztetett lányként ismerjük meg, aki a kalandok során felnőtt, önálló döntésekre, felelősség vállalásra képes nővé érik. Gondoltam, ezeket egyszer el kell mondani, hiszen a Holdbeli csónakos remek játék, amin remélem, mindenki nagyon sokat fog nevetni."

Valló Péter, rendező

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2003. október 17., Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Sólyomárus leány, később Sólyomistennő
Jégapó (magyar fejedelem)
Pávaszem (leánya)
Nagymedve (lapp fejedelem)
Medvefia (lapp trónörökös)
Huang-Ti (kínai császár)
Dumuzi (sumir főpap)
Memnon (szerecsen fejedelem)
Idomeneus (krétai király)
Temora (kelta istennő)
Helena (spártai királyné)
Vitéz László
Bolond Istók
Paprika Jancsi
Gyöngyvér (Jégapó udvari énekesnője)

Vélemény:

2011 febr. 19. - 18:11:06
2011 febr. 19. - 18:11:06
Végülis majdnem három év után választ kapni...nem semmi :) Mindettõl függetlenül nem azt mondtam, hogy Attilának tökéletes hangja volt (pedig az volt!), de Ozsgyáni színészileg mindenképpen kevesebbet nyújt, mint Attila. Persze ízlések és pofonok ugyebár...
szavazat: 10/10 2011 febr. 19. - 17:08:34
2011 febr. 19. - 17:08:34
Ozsgyáninak nagyon szép színû a hangja. Szerintem Kaszás rekedtes volt, hallgasd meg Youtube-on.
2010 márc. 02. - 21:12:04
2010 márc. 02. - 21:12:04
Vasárnap láttam a darabot a családommal, mindannyiunknak tetszett. Volt ami kevésbé tûnt jó megoldásnak, illetve nem mindegyik színész játéka volt elég eredeti (pl. Marton Róbert), de ettõl függetlenül tetszett a darab gondos színrevitele, a különbözõ területekre (zene,látvány,fény, tánc) való odafigyelés.
2008 aug. 21. - 02:13:45
2008 aug. 21. - 02:13:45
Picit most irigyellek ám! Mi Ozsgyán Mihállyal láttuk már (nagyon sokáig meg sem akartuk nézni Attila nélkül). Tetszett, de valahogy...nem volt az igazi :(
2008 jún. 06. - 00:26:34
2008 jún. 06. - 00:26:34
Én is láttam a Holdbéli csónakost. Valójában csak azért mentem el, hogy lássam a színpadtechnikát. Bemutatónak jó volt.
Alapjában véve engem nem fogott meg különösebben a darab. Voltak benne aranyos kis poénok, az unokám betegre röhögte magát és Stohl tényleg jó volt benne,a díszletek nagyon ötletesek voltak, de a sok díszletmozgástól elveszett a darab lendülete, nem lehetett elmélyülni a sztoriban. Ezt a szép mesét sokkal szebben is fel lehetett volna "öltöztetni", bár a vár nagyon tetszett.
Egy biztos, hogy mély nyomot nem hagyott bennem.( Igaz, akinek a Gyertyák csonkig égnek c. darab Agárdival az etalon, nem is lehet csodálni.)
2008 ápr. 19. - 16:45:56
2008 ápr. 19. - 16:45:56
nagyon komoly én nagyon bírtam :D:D:D
2008 jan. 27. - 21:20:06
2008 jan. 27. - 21:20:06
Szamomra Szinetar Dora es Kaszas Attila sem lett volna onmagaban garancia, azonban mar nelkuluk lattam a darabot.

Sajnos valoban sokszor musical szeru volt, amit en kemenyen negativumkent eltem meg.

Megint -mint mindig a Nemzetiben- ugy ereztem, hogy van rengeteg technikai lehetoseg, amit kotelezonek ereznek hasznalni, a lenyeg meg valahogy hatterbe szorul.

Stohl tenyleg eleg jo volt, nem ugy, mint a Lear kiralyban.