Hangfelvétel: Szécsi Zoltán
"A teljesség imamalmai. A cím talán mindent elmond erről az estéről. Jelzem, TALÁN, de nem biztos. Hiszen az estének is annyi arca van, ahányféleképpen Kőhalmi Ildikó forgatja a szavakat versekké, gondolatokká, érzésekké. A műveket magas fokú intenzivitás jellemzi. Szinte könyörögnek a könyv lapjairól, az értő - de leginkább érző - emberért. Nem kell mégsem azt hinni, hogy a tökéletességgel példálózunk. Szó sincs erről. Nagyon is emberi érzésekről van szó, ám egy teljesen másik világból, a Narancs Galaxisból.
Go beyond"
"Kőhalmi. Talán ennyi is elég lett volna a szerző neve helyén, hiszen sokan így ismerik. Van, aki Kavicsnak hívja, szívre szorítható, zsebben, marokban hordható gyógykő. Nekem DrágaKŐ. (...) Számos ember tudja, hogy verseket ír. Azt viszont - szerénysége okán - kevesen, hogy Vincze Lilla dalszövegeinek megírásában is közreműködött. Költeményei - akár az ujjlenyomatok -, egyediek és beazonosíthatóvá teszik az alkotót. Ha kell, magasabb szellemi szférákba visz, de ha a helyzet úgy kívánja, önmagát sem kímélve ír az átélt, tapasztalt történésekről, ebben az elembertelenedett világban" /Pethes Mária/
"Gyerekkorom óta írok, mindig azt hittem, igazából és komolyan, de rá kellett jönnöm, hogy az igazi és komoly csak az utóbbi néhány évben következett be. Nem tudok választ adni olyan kérdésekre, hogy miért és kinek... Az írás olyan alkotóeleme az életemnek, mint az önkéntelen mozdulatok, a reggeli ébredés, a kávé - vagy elkerülhetetlen vagy élvezetes. Úgy működik, ahogy a haj nő, csak önálló elképzelésekkel rendelkezik. Ha egy vers többé nem akar a világok közötti térben bolyongani, akkor eszközéül választ, hogy általunk ismert szavakká legyen." /Kőhalmi Ildikó/
A(z) Genéziusz Színház előadása
Hozzászólások