Színház

Asperges me...- Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében

előadás, magyar, 2009.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Az egyetlen magyar alapítású és máig működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézett - Pongrác testvérnek és Pázmány Péter jezsuitának tulajdonított - gondolat szerint Magyarország sorsa és a Rend sorsa tükrei egymásnak: Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani. Ez az állítás sokszor bizonyult igaznak az elmúlt évszázadok során: Nagy Lajos király és Hunyadi Mátyás korában - a két királytól is támogatva - az országgal együtt virágzott és gyarapodott a pálos rend, majd osztozott a lassú pusztulásban a török hódoltság százötven esztendeje alatt, hogy a XVIII. század végén Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők által is kivegye a részét a szellemi felpezsdülésből. Az ezt követő törés - II. József, 1786-os a pálosokat is érintő feloszlató rendelete - százötven évre vetett végett a Rend magyarországi történetének. Csak hetvenöt évvel ezelőtt, 1934-ben jöhettek haza a nép ajkán már évszázadok óta fehér barátnak nevezett szerzetesek. A kommunista hatalom 1950-ben betiltotta a pálos rend működését, ám a szerzetesi hagyomány titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után friss hajtásként négy helyen - Pécsett, Márianosztrán, Budán és Pálosszentkúton - indulhatott újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje. A pálos szerzők - többek között Ányos Pál, Csanádi Adalbert, Csúzy Zsigmond, Gyöngyösi Gergely és Virág Benedek - szövegeiből, verseiből és egyéb dokumentumokból, valamint a magyar történelmet felelevenítő költeményekből, megzenésített versekből álló művelődéstörténeti, történelmi összeállítás felidézi a Rend történetének néhány fontos epizódját és alakját az alapító Esztergomi Boldog Özsébtől kezdve az Erdélyi Fejedelemség létrejöttében érdemeket szerző fehér barát, Fráter György személyén keresztül a közelmúlt eseményeiig. A címként használt latin idézet a pálos szerzetesek esti befejező imádságából, a szenteltvíz hintés szertartásából való (Asperges me Domine, hyssopo et mundabor..., azaz: Hints meg engem, [Uram] izsóppal és megtisztulok...), s utal az imádság, a magány és a vezeklés pálos lelkiséget meghatározó hármasságára is.

A(z) Klebelsberg Kultúrkúria előadása

Stáblista:

Hozzászólások