Magyar népi pajzánságok.
Pajzán históriánk forrásai a magyar népi szerelmes történetek, szerelmi kiokosítók hol szomorú, hol
víg gyűjtései. Vásári bábjátékunk végigkíséri, hogyan lesz a szerelmi tűzkeresztségen éppen csak
átesett leánykából e téren sokat tapasztalt, meglett asszony. A virágnyelven elbeszélt, legjobb ízű
népi humorral fűszerezett történet fő témája „Ádámságunk” és „Évaságunk”, az emberi élet
különböző szakaszaiban. Szeretettel ajánljuk alig-serdült és korosabb nézőinknek egyaránt.
Az előadást látássérült nézőink számára akadálymentesítve, audionarrációval játsszuk. Ebben
partnerünk az AKKU Egyesület.
„2008-ban végeztem a Színművészeti Egyetemen. Ezt követően 6 évig a Miskolci Nemzeti Színház
színésze voltam. Nagy hálával tartozom az életnek, hiszen szebbnél szebb feladatokkal ajándékoz
meg az itt eltöltött idő.
2014 óta szabadúszó lettem, és Zsámbékot választottam lakhelyül.
Színészi tanulmányaim során véletlenszerűen rám talált a bábozás – bár én magam nem hiszek a
véletlenekben – és ez a találkozás olyan intenzíven érintett, hogy a mai napig szívügyem maradt. Úgy
éreztem, ha a sors úgy hozta, hogy megtanulhattam ezt a mesterséget, akkor élnem is kell ezzel a
tudással.
Rég dédelgetett álomként 2009-ben bemutathattam ’A halhatatlanság országa’ című első önálló
vásári bábjátékomat, amihez népmesei forrásokból dolgoztam. Megpróbáltam a mesemondást,
bábozást és népi éneklést ötvöző előadásommal a „gyökereket és szárnyakat” egyszerre keresni: egy
újszerű, felhőtlenül humoros játékot létrehozni, vigyázva azonban a mesében rejlő ősi tudás
sértetlenségére.
A bábjáték fogadtatása – gyermekek, s felnőttek részéről egyaránt – minden várakozásomat
felülmúlta: 2010-ben Kecskeméten, a Bábszínházak X. Találkozóján a szakmai zsűri díjjal jutalmazta.
Szép megerősítése volt ennek a választott útnak, amire épphogy csak ráléptem.
A folytatás jegyében született meg Fabók Mancsi Bábszínháza. Ez az egy személyes vándorszínház
igazán 2013- ban teljesedett ki, mikor is megismerhettem férjemet, s közös munkába foghattunk.
Keresztes Nagy Árpád élő népzenei kíséretének, s az előadások születése körüli alkotó- társi
munkájának köszönhetően találta meg színházunk, igazi hangját.” (Fabók Mariann)
Előadják: Fabók Mariann és Keresztes Nagy Árpád
Díszlet: Grosschmid Erik
Bábok: Lellei Pál
Szövegkönyv: népgyűjtések nyomán: Fabók Mariann
Zene: Keresztes Nagy Árpád
A(z) Fabók Mancsi Bábszínháza előadása
Hozzászólások