Színház

Bánk bán

dráma, magyar, 2016.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk Bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és "nemzetietlen" gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad. A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani.

Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség - hűség hazához és hűség a szerelmeshez -, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása. Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között. A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező - sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre - nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.

A(z) Békéscsabai Jókai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. március 11., Békéscsabai Jókai Színház

Stáblista:

Szereplők

II. Endre (a magyarok királya)
Gertrudis (a királyné)
Ottó (merani herceg, Gertrudis testvéröccse)
Bánk bán (Magyarország nagyura)
Melinda (a felesége)
Soma (Bánk fiacskája)
Mikhál bán (Melinda bátyja)
Simon bán (Melinda bátyja)
Petúr bán (a bihari főispán)
Myska bán (a királyok nevelője)
békétlenkedők, köpönyegforgatók, haszonlesők
Bendeleiben Izidóra (thüringiai leány)
Biberach (egy lézengő ritter)
Rendfőnök asszony
Rendfenntartó, rendbontó
Vendég (egy idegen)

Hozzászólások

Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás