Színház

Bánk bán

előadás, 2019.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

1213, II. Endre magyar király udvara. Mivel Endre járja az országot, helyette otthon, Esztergomban felesége, a meráni Gertrudis uralkodik. A magyar urak fortyognak: nem elég, hogy Gertrudis idegenszívű, nem magyar vérből származik, nem csak a magyaroknak oszt kiváltságokat, de ráadásul még nő is!

Erre tér haza Bánk bán, az ország nagyura, aki hol féltékenyen őrjöng itthon hagyott felesége, Melinda hűtlensége miatt, hol puhítani próbálja a főurakat és csillapítani az indulatokat, hol csak meztelen fegyverrel; magánkívül sok ideig tipeg-topog, mert főúri és magánéleti vágyai és kötelességei között képtelen döntéseket hozni.

A Bánk bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus a felszínre bugyog. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni.

„ PETÚR (…)
Egy oly teremtés, akinek nem ez
hazája, - cinteremjeinkben a-
kinek lenyúgodott szülői nem
tevék le csontjokat, - ki gyermeki
játékainkban is nem osztozott volt:
bennünket az vajon szerethet-e?

BÉKÉTLENEK
Nem, nem!”

///
„BÁNK BÁN
Világot, itt! világot!”

 

A(z) Katona József Színház előadása

Bemutató időpontja:

2019. december 20., Katona József Színház

Stáblista:

Szereplők

II. Endre, a magyarok királya
Gertrudis, a királyné
Ottó, Berchtoldnak, a merániai hercegnek fia, Gertrudisnak testvéröccse
Bánk Bán, Magyarország nagyura
Melinda, a felesége
Mikhál Bán, Melinda bátyja
Simon Bán, Melinda bátyja
Petúr Bán, a Biharti főispán
Bendeleiben Izidóra, Thüringiai leány
Biberach, egy lézengő ritter
Tiborc, paraszt
nov. 19.
  • 19:00
nov. 23.
  • 19:00
dec. 22.
  • 19:00

Hozzászólások

Edmond Dantes febr. 18. 14:29:33
Hah, minő ármány lőn, hogy szomorújátékunk, a Bánk bán bemutatója itt először csupán nemrég vala: ama teátrumban, mely írójának nevét alapíttatása óta (sőt!) viselé! E rövid -tán nem pontosan korabeli nyelvhasználattal írt- bevezetővel bátorkodnék jelezni, hogy a Katona József Színház újdonsága (piha!) az eredeti nyelvezettel, mindenféle és -fajta "magyarítás", átírás nélkül került színre. (Színészeink több-kevesebb sikerrel igyekeznek gesztusokkal, testbeszéddel érthetőbbé tenné szövegüket.) E tény hamari realizálásának pillanatától fogva (na jó, már előtte is tudtam, mire számítsak), szóval innentől fogva számomra eme előadás: paródia. Paródia akkor is, ha véresen komoly, -vannak véresen komoly paródiák!- paródia akkor is, ha netán nem illik (nem illik?) és paródia akkor is, ha netán a rendező nem annak szánta volt. Lett légyen nékem falsch véleményem, vállalom. Ezen egyetlen német szót engedtessék beillesztenem, miként egyszer Gertrudis száján is kicsusszan egy "Scheisse!" szisszenés. Fél órácskát rángatóznak a színészek ütemesen techno-zenére, időnként sejtelmes zenezörejek hallatszanak (zene: Hunyadi Máté, Bencsik Levente) és az agancsokkal díszített, háromszög alakú, faburkolatos, ötletes díszletben időnként Weber Vadászkórusára masíroznak fel s alá, puskával vállukon a szereplők. A szereplők, akiknek kiválasztása -számomra legalábbis- jelentős mértékben ugyancsak parodisztikus: a vállaltan-tudottan hegyomlás-méretű, földig érő bundája alatt edzőruhát viselő Elek Ferenc, aki már színre lépésekor kaczagtató, kabaréjelenetbe illő jelenség; Szirtes Ági, aki -nem titok- jó hatvanasként játssza a huszonéves, helyettesítő á l a m f ő i rangjától megrémült, Varia-(széke) trónja karfájába kapaszkodó Gertrudist; a szerepét oroszlánbőgéssel végigharsogó, ám tétlen Dankó István; a parasztból overallos munkássá elő(?)léptetett, panaszát bocsánat-hogy-élek attitűddel elmotyorgó Bezerédi Zoltán és van egy hisztis, olykor egyszál-bugyis, túl kanosnak nem mondható Ottónk: Dér Zsolt. A máskor vérbő, életteli Pálos Hannát ezúttal fakóbbnak találtam, noha ebben a verzióban Bánk miatta öl s nem hazájáért ... viszont végre megtudtam: a Nagyúr hitvese spanyol volt miként fivérei, Mikhál (Takátsy Péter) és Simon (Rajkai Zoltán). Rujder Vivien épp ellenkezőleg: fajsúlyos szereplővé igyekszik válni Izidóra alig létező alakjában, ahogyan szinte jágói súlyú, jelentős lézengő ritter lett Kovács Lehel Biberachja. Ja, és van Bánk, Bányai Kelemen Barna: nálánál tétovább, súlytalanabb, deheroizáltabb Nagyurat aligha hordozott még e hon, vélhetően a rendező, az ifjú Tarnóczi Jakab koncepciójához igazodva. Arra legalább jó volt ez a nyelvében ...khm ... korhű produkció, hogy megértsem: miféle nyersanyagból kellett Egressy Béninek operalibrettót faragnia és miért kellett annyiszor átdolgozni a prózai s operai szövegkönyve(ke)t. Jut még idő a száztíz perc alatt idegenellenességre -na ja: a színpad csak úgy hemzseg németektől, spanyoloktól- meg céltudatlan hatalomvágyra, hímsovén férfi felsőbbrendűségre (Petúr fő aduja), nők elleni erőszakra (Ottó-Melinda), bár Melinda ellenkezése ... hát nem éppen érhető tetten. Kurz a szaldó: két halott asszony, a két özvegy, Endre és Bánk kiegyezik, a záró jelenetben pedig a közönségnek háttal ülve, megjelennek a gyerekek, itt az új nemzedék. Nem történt semmi extra, minden megy tovább úgy mint eddig: ki tudja, meddig?

PS Annyi bizonyos, hogy a Bánk bánt nem lehet úgy játszani mint 100, 60 vagy akár csak 30 évvel ezelőtt. De akkor hogyan lehet? Hogyan kell? Lehet? Kell? NAT?
3/10
kadimre febr. 11. 00:33:44 3/10
Igazsag szerint nem tudtam mit kezdeni ezzel az elaodassal. A Bank Ban valosagban nem egy nagy mu, hazafias mondanivaloja ma mar inkabb szatirikusan hat, es a szemelyes konfliktusok sem eletszeruek. Ebben az ontudatosan modernizalo rendezesben nem konnyu eldonteni hogy a rendezo inkabb szatirizalni akarta a darabot, vagy inkabb komolyan venni azt. A veretes szoveg neha nagyon hatosos, kulonosen mert ellenpontot alkot a cselekmenyt korulvevo majdnem bohozati elemekkel. A vegeredmeny azonban sajnos kiabrandito: az este unalmas, a szinpadi esemenyek inkabb tragikomikusak, es a karakterek sorsa erdektelen. Mi ertelme volt ezt a darabot egyaltalan bemutati? Olyat is hallani hogy a Bank Ban bemutatasa politikai elvaras volt a Katona Jozsef szinhazzal szemben. Ha valoban igy van, akkor talan ertelmezheto is lehet ez az eloadas: a szinhaz talan igy akart egyszerre eleget tenni az elvarasnak, es egyszersmind karikirozni a darabot es azokat akik ezt nemzeti ugynek tekintik?
10/10
Felhő febr. 06. 11:49:35 10/10
Holnap megnézném még egyszer. És holnapután is!
9/10
Lili Marleen 2019 dec. 29. - 23:55:00 9/10
Nézhető sőt élvezhető formában sikerült színpadra tenni Tarnóczi Jakabnak a drámát.Kicsit ugyan furcsa a veretes nyelvezet és a modern rendezés (techno zene) de a nagyszerű színészi játék összhangba tudja hozni ezt az ellentétet.Szirtes Ági (Gertrudis) , Kovács Lehel (Biberach) Pálos Hanna(Melinda) különösen nagyon tetszett. :)