Színház

Carmina Burana

zenés előadás, 2018.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar felirattal.

O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”.
Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”.

Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész és Bogányi Tibor karmestergordonkaművész 15 éve munkálkodnak közösen azon, hogy a komolyzenei hangversenyeknek szélesebb közönségréteget nyerhessenek meg azáltal, hogy koncerteket egyedülálló vizuális élménnyel gazdagítanak: a zenéhez Zászkaliczky Ágnes válogat projekciós anyagot kimondottan az adott zenedarabokra készített festményeiből. A Magyar Állami Operaház felkérésére született meg eddigi legnagyobb szabású vállalkozásuk, a Carmina Burana szuperprodukció, amelynek látványvilágát a világhírű, budapesti központú Freelusion Stúdióval együtt alkották meg.

„A Carmina Burana alapkoncepcióját Könnyű Attila forgatókönyvíróval hármasban dolgoztuk ki. Nem sokkal később rátaláltunk a Freelusion csapatára, akiknek egyedülálló technikai és művészi szakértelmével új szintre emelhettük a „vizuális koncertek” koncepcióját. Ennek az együttműködésnek köszönhetően egy olyan real time (azaz az élő zenével szinkronban, élőben vezérelt – a szerk.) háromdimenziós vizuális anyagot dolgoztunk ki, ami tökéletes összhangban van a zenével. A koncepciónk lényege az, hogy nem a látvány diktálja a tempót, hanem a zene: nem a karmesternek kell „lekísérnie” egy kész filmet vagy animációt, mint például sok filmzenei koncerten, hanem a zene áll az első helyen, és minden más ehhez alkalmazkodik. Egy olyan animációt kellett tehát létrehozni, amely alkalmas arra, hogy a koncert alatt, élőben követhesse a zenét.
Orff rendkívül érzékletesen követi és kifejezi a dalok mondanivalóját a muzsikában. Épp ezért, az orffi koncepcióból kiindulva olyan „mágikus képeket” válogattunk ki, amelyek erősítik, de nem nyomják el a zene hatását, és nem illusztrálják, hanem elmélyítik a szöveget. A három nagy téma mentén szerveződik a vetítés hangulati dinamikája. Olyan ősi szimbólumokból építkeztünk, amelyek a magyar és az egyetemes jelképrendszerben is fellelhetők. Papp Tímeával, a Freelusion kiváló koreográfusával kidolgoztuk, hogy mely tételek alatt legyen tánc, amelyeket a Magyar Nemzeti Balett kiváló balettművészei táncolnak, Reményeink szerint egy mágikus, virtuális valóságba repítjük el a nézőket Orff elementáris muzsikája és az egyedülálló vizuális élmény segítségével.”
Bogányi Tibor és Zászkaliczky Ágnes.

Közreműködik: Bordó Sárkány Régizene Rend.
Bevezető: Vecsei H. Miklós

A(z) Magyar Állami Operaház előadása

Stáblista:

Hozzászólások