TOP10 BRAND
1
BLIKK 1 006 672 RU
2
24 995 044 RU
3
IDOKEP 993 412 RU
4
INDEX 966 212 RU
5
ORIGO 700 128 RU
6
TELEX 567 800 RU
7
PORTFOLIO 537 744 RU
8
BORSONLINE 497 284 RU
9
NLC 418 336 RU
10
PENZCENTRUM 386 580 RU
1
BLIKK 1 006 672 RU
2
24 995 044 RU
3
IDOKEP 993 412 RU
4
INDEX 966 212 RU
5
ORIGO 700 128 RU
6
TELEX 567 800 RU
7
PORTFOLIO 537 744 RU
8
BORSONLINE 497 284 RU
9
NLC 418 336 RU
10
PENZCENTRUM 386 580 RU
Színház

Csárdáskirálynő

operett, 3 felvonás, magyar, 2011.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Kálmán Imre 1882-ben született Siófokon. Apja jómódú gabonakereskedő volt, aki színházépítésbe fogott, hogy fellendítse Siófok kulturális életét, de vállalkozása megbukott. Így az elszegényedett család Budapestre költözött. Imre beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzést tanult. Hiába jósoltak azonban nagy jövőt neki, komolyzenei műveinek nem talált kiadót. Ezért a Vígszínházhoz szerződött korrepetitorként, illetve a Pesti Naplónál vállalt zenekritikusi állást. Amikor Kálmán Imre megkezdte a Csárdáskirálynő komponálását, szövegíró társaival, Leo Steinnel és Jenbach Bélával a készülő műnek az Éljen a szerelem! címet szánták. A darabot 1915 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben mutatták be, Csárdásfürstin, vagyis Csárdáskirálynő címmel. A bécsi közönség lelkesen ünnepelte az új Kálmán-operettet. A darab néhány év alatt meghódította a világot: Bécs után Berlin, majd 1916-ban a budapesti Király Színház következett. A háború bizonyossága az operettnek különös kontextust adott. A történet szerint Edvin herceg beleszeret Vereczki Silviába, a Pesti Orfeum híres "Csárdáskirálynő"-jébe. Azonban a család elvárásai szerint mást kell elvennie. Ezért Edvin anyja Budapestre utazik, hogy a dolgokat elrendezze. Ám az események még sok meglepetést tartogatnak... A Csárdáskirálynőnek olyan - mindannyiunk számára ismerős - slágerei lettek, mint "A lányok, a lányok, a lányok angyalok...", a "Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád...", vagy az "Álom, álom, édes álom..."
1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső jelentősen átdolgozta Stein és Jenbach librettóját. Színházunk ezt a változatot játssza, a dalszövegeket Gábor Andor fordította. Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta.

A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2011. október 7., Pécsi Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Leopold Mária (Lippert-Weilersheim hercege)
Vereczky Szilvia (sanzonett)
Kaucsiánó Bonifác gróf
Stázi (komtess)
Kerekes Ferkó
Miska főpincér
Ferdinánd főherceg
Tábornok
Kis (közjegyző)

Alkotók

Hozzászólások