Színház

Csárdáskirálynő

operett, 2019.

Értékelés:

8 szavazatból
Szerinted?

A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.

Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.

 

A(z) Budapesti Operettszínház előadása

Bemutató időpontja:

2019. szeptember 6., Budapesti Operettszínház

Stáblista:

Alkotók

szept. 26.
  • Nagyszínpad
szept. 27.
  • Nagyszínpad
szept. 28.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad
szept. 29.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad
okt. 29.
  • Nagyszínpad
okt. 30.
  • Nagyszínpad
okt. 31.
  • Nagyszínpad
nov. 08.
  • Nagyszínpad
nov. 09.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad
nov. 10.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad
dec. 13.
  • Nagyszínpad
dec. 14.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad
dec. 15.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad

Hozzászólások

1/10
iustitia6605 szept. 17. 21:10:43 1/10
Nagy batorsag kell ahhoz ha valaki valami ujat akar mondani egy olyan mindenki altal ismert es szeretett operett ujrarendezesevel mint a Csardaskiralyno, es Vidnyanszky Attila nyilvan nagyon bator ember. Sajnos azonban ez az eloadas nagyon nagy csalodast okozott. Ami jo benne az az amihez meg egy nagyon arrogans rendezo sem igazan mer hozzanyulni – a csodalatos melodiak, melyeket szepen, precizen adnak elo a tehetseges es jo hangu szereplok. Sajnos azonban minden mas elhibazott. Teljesen hianyzik az a csodalatos hangulat, humor, erzelem es pezsges ami ezt a darabot mindig is jellemzte. A gyermeteg, eroltetett es poenkodo szovegvaltoztatasok inkabb irritalnak; igazan annyira vicces az ha valaki a Csardaskiralynoben peldaul ‘kocsognek’ titulal valakit? Ez nem humor hanem primitiv vasari ripacskodas. Tobb gyenge probalkozas is van hogy az amugy gyermeteg cselekmenyt valami komolyabb tortenelmi kontextusba helyezzek, de ezek teljesen hiteltelenek. A szinpadkep is teljesen elhibazott: az egesz szinpad ugy nez ki mintha valaki a Reichstag kiegett kupolojaba beepitett volna egy hatalmas spiral alaku tengeri szornyet (talan egy polipot?), vagy esetleg egy hatalmas szecesszios gramofontolcsert, de lehet ezt a tobbemeletes es tomerdek mindenfele lepcsovel felszerelt monstrumot akar egy vastagbel illusztrativ modeljenek is felfogni. Nem eleg hogy ezt a szornyuseget a darab egesz hossza alatt nezni kell, de raadasul meg allandoan ide meg oda forog is, es a szerencsetlen szereplok allandoan le meg fel lepcsoznek a tomerdek nyilason es atjaron keresztul. Ha ez egy uj rendezoi koncepcio, akkor teljesen arrogans es elhibazott. Talan jobb lett volna ezt a darabot ugy bemutatni ahogyan ismerjuk es szeretjuk mindenfele arrogans es celtalan rendezoi otleteles nelkul. Nem eleg hogy Vidnyanszky a Nemzeti Szinhazat gyakorlatilag egy nezo-mentes szinpadda varazsolta, kar lenne ha ez a fajta rendezoi felfogas az Operettszinhazat is maga ala gyurna. Ebben az eloadasban semmi sem igazalolja Vidnyanszky gyakran hangoztatott rendezoi zsenialitasarol szolo allitasokat, inkabb egy szornyen koltseges de alapjaban teljesen celtalan felujitasrol van inkabb csak szo.
5/10
hubánszkyhuba szept. 09. 12:29:01 5/10
Az Operettszínházban láttam a premier hétvégén. A rendezés nem a megszokott operett hangulatot hozza, ugyanis érződik, hogy a rendező inkább színházi, prózai műveket rendezett eddig és nem operettet, így a mű is elég prózaivá sikerült. Nem érvényesül benne a zene, az ének, főleg a darab második felében mintha az ének csak másodlagos, hangulatkeltő motívum lenne, ugyanis sokkal nagyobb szerep jutott a prózának. Hiányoznak a táncoló énekesek: az összes éneket az operettek során már jól megszokott tánc nélkül adták elő. Kiemelem, hogy a "Te rongyos élet" című ének közben a két énekes egyáltalán nem táncolt.
Pozitívum, hogy az eredeti dalszöveg és történet jelenik meg a darabban. A díszlet szokatlan, de teljes mértékben elfogadható, találkozik a darab mondanivalójával.
Összességében csak 5/10, mivel a rendezés nem igazi operett lett.
offtopic
Nótárius aug. 20. 00:53:02 Előzmény Fövenyi Gábor
A Csárdáskirálynő - Die Czardasfürstin
1971-es, NSZK-magyar-osztrák (!) koprodukciós operettfilmje is az átkosban belénk sulykolt változatnak számít? ;-)
Fövenyi Gábor aug. 19. 09:59:23 Előzmény Nótárius
Tudnék csatlakozni Nótárius Uram véleményéhez. Az kétségtelen, hogy a korábbi, megszokott operett-hangulatoktól jelentősen eltér az előadás. Persze ettől még lehetne jó, de nem az. A dalok közötti humorizálás nem mindig érintette meg a szívemet. Időnként kimondottan untam. Nem igazán értettem azokat a barátaimat, akik erről az előadásról, mint szenzációsan jóról emlékeztek meg. A sajtót nem mondom, mert nyilván politizál a média, főleg a rendező miatt. Én azt hiszem, hogy itt leginkább azért van hiányérzetünk, mert nem az átkosban belénk sulykolt változatot kaptuk, hanem az eredetit, és nyilván ezt még szokni kell. Legalábbis nekem. Azért egyszer meg lehet ezt nézni!
Nótárius aug. 13. 00:44:50
Kevés, vagy csak néhány betétdalukra korlátozott kivétellel, az operettek nem állnak közel hozzám. Ám eddig úgy tartottam, hogy a Csárdáskirálynő-höz, olyan mélyen gyökerezően erős, szinthogy megmagyarázhatatlan elfogultságom kötődik, hogy sokadszorra meghallgatva sem veszíthet fényéből. Néhány napja, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mégis csalódást okozott. A világhírű remekmű szerelem-igenlő "meséje" és a könnyed felszabadultságú, ismerős dallamok vitték az előadást; de valahogy mégis üresen csengőnek, erőtlennek, s főként a megragadó karaktereket nélkülözőnek éreztem a produkciót. Meglehet, hogy a régmúltakat felidézve, túlságosan nosztalgikus hangulatba kerültem; és ezért nem állhatta ki ezen feldolgozás élménye, valamint könnyen feledhető szereposztása, a nagy elődökkel való összehasonlítást.
Ha az új generáció, vagy bárki más ezt másként látta, azt én kétségbe nem vonhatom. 
Méltó tisztelettel e darab iránt, én ez esetben inkább eltekintek a számszerű értékeléstől.

A szabadtéri (!) előadások általam szerfelett kedvelt természetközeli hangulata viszont ez alkalommal is nagyszerű élmény volt!
10/10
totesz9 júl. 14. 04:23:07 10/10
Én a 13-i előadást láttam, nekem tetszett.