Színház

"Csendes csodák"

előadás, magyar, 2003.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

A "Csendes csodák" Remenyik Sándor egyik legszebb verse. Arra tanít, hogy éljünk figyelmesen és próbáljuk a kis dolgokban megtalálni az örömöt, hiszen ezek az élet igazi csodái.

A(z) Turay Ida Színház előadása

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

10/10
Johann 2014 jan. 03. - 15:22:00 10/10
Jó néhány éve már, hogy hallhattam Hûvösvölgyi Ildikó e szép estjét a Madách Színházban (természetesen nem a nagy színpadon, hanem - ha jól emlékszem - a Tolnay Szalonban). Ez volt az egyik elsõ olyan színházi élményem, amire egymagam mentem el. Gimnazista koromban Reményik Sándor volt a kedvenc költõm, elsõsorban ez adta a motivációt. Talán mondanom sem kell: nem bántam meg a vállalkozásomat. (Azóta pedig igencsak rákaptam a hirtelen felindulásból elkövetett magányos színházba menetelekre.) A mai napig tisztán emlékszem: nem volt teljesen egészséges a mûvésznõ, mégis vállalta a fellépést. Ráadásul épp a torka/hangszálai nem volt(ak) rendben. Nagy köszönettel tartozom neki azóta is. Ki tudja, ennyire kedvet kapok-e ehhez a mûfajhoz, ha akkor ott elmarad az elõadás.
Egyébként attól tartottam, már régóta nincs mûsoron sehol ez szép Reményik-est. De aztán néhány hete rábukkantam a Turay Ida Színház honlapján: örömmel látom, hogy továbbél a produkció ennek a társulatnak a gondozásában, ráadásul a közeljövõben is látható-hallható lesz: január 21-én Székesfehérvárott (ld. http://www.turayidaszinhaz.hu/havi-musor ). Sajnálom, hogy mindebbõl itt, a port.hu-n semmi sem érzékelhetõ. Mint ahogyan azért az itt is megfigyelhetõ gyakorlatért is nagy kár, amit legutóbb a Tormay Cécile családregényébõl készült elõadás, A régi ház fórumában is fájlaltam: kategorikusan nem tüntetik fel a szerzõt (itt Reményik Sándort), legfeljebb hol jobban, hol kevésbé eldugott megjegyzés formájában, így a rendszer adatbázisába nem is kerül be, s a szerzõ adatlapján meg sem jelenik az adott elõadás. Ezzel is csökken annak az esélye, hogy (szerzõ szerint) minél többen rábukkanjanak. Mire jó ez?