Programkereső
Színház

Csoda és Kósza

gyermekelőadás, magyar, 2013., 7 - 15 éves kor között

Értékelés:

9 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve?
Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában azt az örök párost teremti újra, mint amit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett.

A(z) Örkény István Színház előadása

Bemutató időpontja:

2013. november 24., Örkény István Színház

Stáblista:

Szereplők

Debreczeny Csaba profilképe Debreczeny Csaba Ficza István profilképe Ficza István Gálffi László profilképe Gálffi László Kerekes Viktória profilképe Kerekes Viktória Máthé Zsolt profilképe Máthé Zsolt Vajda Milán profilképe Vajda Milán Pogány Judit profilképe Pogány Judit Znamenák István profilképe Znamenák István

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
10/10
FElepHánt 2013 dec. 10. - 11:32:30 10/10
FeHér ElepHánt Kulrutális Ajánló Portál www.toptipp.hu

Szörnyû emlékeink is vannak az „ülõs” darabokról. A vitathatatlan nagyságok, Schilling és Zsótér elõadásai as szószátyár unalomba fulladtak. Igaz, éppen az Örkényben imádtuk az Arab éjszakát, több Schimmelpfennig opusz is okozott kellemes meglepetést. De hogy gyerek-darab színészei szimplán székekben ücsörögjenek, mozgás, jelmez és díszlet nélkül?!? -
az példátlan merészség.
Mácsai Pál koncepciója ennyire vészes elõjelek ellenére fényes diadalt arat. Elvileg felolvasószínház, a példányok ott zizegnek a játszók elõtt, ám az eleven artikuláció, a sajátságos effektusok, a szikrázó lendülettel átélt szituációk hiánytalan élvezetet generálnak.
Ficza István narrátori méltósággal kezdi Czigány Zoltán történetét, melyet Farkas Ádám, még mindig e.h., értõ kezekkel dramatizált. Megismerjük a Puszta Pizzéria legújabb csemegéit, mulatunk a Vajda Milán – Pogány Judit páros faluvégi beszólásain.
A traktor nehézkes beindítása, a lódobogás, a miniszteri Audi suhanása mind-mind a színészek test- és száj-zörejei által jönnek létre, tökéletes és költségkímélõ megoldás! Kerekes Viktória és Debreczeny Csaba is alkotói humorral vesznek részt a komédiában, gyerekek, felnõttek azonos örömére.
Több ezres állományú hangjátékgyûjteményünk bizonyítja, mennyire fontosnak tartjuk ezt a manapság méltatlanul elhanyagolt mûfajt. Végre nem vonja el figyelmünket a divatosan eluralkodó látvány-dömping, szárnyal a fantázia, talán még az olvasásnál gyakoroltnál is intenzívebben. Zenét hallgatunk így, kikapcsolódva a vizuális ártalmakból. Itt viszont, jóízû ráadásként, látjuk a nagyszerû elõadókat, élvezzük a pompás gesztusokat és a heves mimikát.
Máthé Zsolt irányításával gyakran zümmögõ kórussá is alakulnak, a végjátékban pedig az elementáris invenciójú Kákonyi Árpád kánonját éneklik, a higanymozgású muzik-kobold sajátkezû vezényletével.
A produkció középpontjában a táltoslovak Hacsek és Sajó-i kettõse áll. Gálffi László örökké értetlenkedõ, mindent félreismerõ Csoda, akinek aztán az éleseszû Kósza, Znamenák István próbálja elmagyarázni a valóságot. A két színész ragyogóan lovagolja meg a kínálkozó lehetõségeket, szeretnivalóan botladoznak a humor ösvényein. Könnyed játékkedvük nem csökkenti a szokatlan föladat teljesítésének bravúros virtuozitását.
Hozza a nagy mûvek korszerû olvasatát, jeleskedik zenésebb alkotásokkal is, megadja módját a népszerû komédiáknak és most íme, iskolásoknak, valamint az õket kísérõ boldog felnõtteknek nyújt, vakmerõ mûfaji húzással fergeteges örömöt: Mácsai Pál színháza kozmikus sebességgel szárnyal.
Válasz

Értékelés:

9 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás