A világ furcsa haláltáncot jár. A bolygón végigsöpör(t) egy járvány. Nemcsak Ázsiában, nemcsak Afrikában - hanem itt nálunk, Európában is. Mindenhol... Bezárkóztak az országok. Kiürültek az utcák, a városok. Megteltek a kórházak, a halottaskocsik. Megváltozott a létünk. A járvány magával sodorta korábbi életünket, megszakította társas kapcsolatainkat, leépítette korábbi biztonságérzetünket. Kicsit elveszettebbek, kicsit magányosabbak, kicsit tapasztaltabbak lettünk. A halál hol tombolva táncol(t), hol csendesebben. Az emberiség pedig egy pillanatra elcsendesedett. Egy pillanatra. Danse macabre. De vajon valóban most járja-e a világ haláltáncát? Nem az a létezés és pusztítás-e a mi haláltáncunk, amiben él(t)ünk, és amit magunk körül hagy(t)unk létünkkel? Danse macabre - azután CSÖND. Azután folytatjuk... úgyanúgy a haláltáncukat.
A(z) Pataky Klári Társulat előadása
Hozzászólások