"A Ma emberének is alapélménye az "elvágyódás" egy magasabb rendű világba, ahol a gondok megszűnnek vagy megszűnni látszanak. A vágy, az elvágyódás minden ember, de különösen a fiatalok természetes megnyilatkozása, hogy megkeressék életük értelmét és helyüket a világban. A nagy tanulság mégis az, hogy mindenkinek a valóságba kell visszatérnie, hogy vágyait realizálhassa. Vörösmarty annyira 'örök emberi' vonásokat tár fel ebben a műben, hogy szinte természetes módon illeszthető - minden korokon túl - számunkra a mai fiatalság ösztönéhez és világához." - írja Harag György a Csongor és Tünde rendezése kapcsán.
A(z) Vígszínház előadása
Hozzászólások