Színház

Deviancia

színmű, 1 felvonás, magyar, 2010.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

- A deviancia c. színdarab főszereplője zsanett, egy mentálisan fogyatékos lány. Állást kap egy kertészetben, mely egyúttal virágüzletként is működik, Bea, a nővére egyben kolléganője is, aki magánéleti gondjaival képtelen megbirkózni, több-kevesebb sikerrel igyekszik megvédeni húgát a számos megpróbáltatástól, melyek érik, nem ritkán másik kolléganőjük, Noémi részéről.

- A vegetáló kertészet-virágüzlet tulajdonosa Sanyi bácsi elbocsátja régi barátját és
alkalmazottját a vele egykorú Bandi bácsit, Bandi bácsi az egyetlen kertész a kertészetben, a helyére Zsanettet bevallottan az állami támogatásért alkalmazza, Bandi bácsi természetesen nem adja könnyen a bőrét, jól tudja, hogy ötvenes évei végén reménytelen az újbóli elhelyezkedése. Kirúgásáért eleinte a vétlen Zsanettet hibáztatja.

- Anya, a két lány édesanyja magába zárkózva él, mindkét volt férjét (két lánya apját)
gyűlöli, sikertelen életéért hibáztatja, újabban a hithez fordul, ettől nem függetlenül egy
aprócska, vegetáló kegyszerboltot üzemeltet, e tevékenysége azonban korántsem párosul
feltétlen keresztény életszemlélettel, se türelemmel se megbocsátással.

- A virágkertészet padlásán a két eladólány (Bea és Noémi) titokban marihuanát termeszt,
zárás után ezt füstölve filozofálnak életük keservein.

- A történet semmilyen didaxist nem tételez fel, és semmilyen életvezetési receptet nem ajánl, csupán egy lehetséges forgatókönyvet kínál, amelynek történetesen fogyatékos szereplője is van. /Német Ákos/

A(z) Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Szereplők

Bea (eladó egy kertészetben)
Zsanett (autista lány, a féltestvére)
Noémi (eladó egy kertészetben)
Rákné (Bea és Zsanett anyja, kegyszerárus)
Sanyi bácsi (főnök egy kertészetben)
Bandi bácsi (kertész, majd munkanélküli)

Alkotók

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2010 aug. 02. - 15:44:32 10/10
A rakéta-arányokhoz méretezett, 30X4 méteres betonbunker hosszanti falán többszintes, lépcsõkkel, rézsûkkel összekötött polcrendszer sorjáz, alá-, fölé- és mellérendelt szintjein játszódik Németh Ákos darabja. A díszlettervezõ Trón Árpád festményeivel is gazdagítja a hátteret, a tudatalatti bugyrokból feltörõ képek, az ecsetvonások szélsõséges expresszivitásával már magukban is látványos devianciát képviselnek. Vegetáló kisvállalkozások, elbocsátás ötven évesen, fogyatékos lány gyalázása és szexuális megkörnyékezése: napjaink ismert jelenségei, melyek tömören szerkesztett, nagyon jól megírt jelenetekben, biztos kézzel egyénített figurák szerepeltetésével realizálódnak. Jámbor József rendezõ vibráló változatossággal használja ki a kétdimenziós tér extrém lehetõségeit, szüntelen mozgással és apró gesztusokkal egyaránt találóan jellemzi a szituációkat, szereplõválasztása, színészvezetése is telitalálat.

A padláson, önellátásra kender-ültetvényt gondozó kertész-lány, bonyolultságában ellentmondásos alakját, kiforrott színészi eszközökkel Szoták Andrea formálja meg. Csúcsjelenetében ámuló kolleganõjének, táncolva játssza el képzeletbeli diszkó-kalandját, miközben a valóságban egyre erõsebb drogokkal ellensúlyozza magánéleti kudarcait. Anyja többszörösen elvált, keserû csalódásaiban fuldokló kegyszerárus: Berki Szofi az elfojtott gonoszság ikonja, kinek számára nincs kiút, hiszen még a szentképeken is "drága a perspektíva..." A végén felülkerekedik, hiteles metamorfózissal ábrázolja a váratlan siker kisszerû diadalát. Tinédzser létére, Hell Krisztina lefegyverzõ biztonsággal alakítja a fogyatékos Zsanettet, elváltoztatott hangja, kõmerev arca, szögletes mozgása bámulatos remeklés, egyetlen egyszer húzódik piciny mosolyra a szája, mikor idõs fõnöke közeledik hozzá, - lám, milyen kétélûek a dolgok: kívülrõl nézve ez erõszakos csábítás, neki viszont talán az egyetlen öröm.

Somody Ildikó kitûnõen játssza a rosszindulatú, felszínesen ármánykodó széplányt, akit talán csak elítélt apjához fûz valamilyen csökött érzelem. Liptai Dorottya hajával húzza fel tánciskolájába az arra tévedõt, Trón Árpád tai-chizó börtönõrként, Krisztus-képként is emlékezetes. A dráma nagy része monológokban zajlik, Hajdú Péter is magában beszéli meg munkaerõ- és párválasztási gondjait, Sanyi bácsija finoman kimunkált, cizellált elemekbõl felépített alakítás. A rendezõ jeleníti meg a munkanélkülivé váló kertészt, aki hosszú magánbeszéd kíséretében, ujjaival formázott babával ajándékozza meg a helyébe lépõ autista lányt. Tétova, elnyelt szavai, a sértõdött számonkérés, mellyel fõnökéhez fordul, a végkifejlet ironikus megoldásában öntudatos elégedettséggé lényegül: lehet fürge üzletkötõ a gondos levendula-ültetõbõl...

A Zsámbéki Nyári Színházban, Jámbor József immár sokadik magyar dráma õsbemutatóját rendezte meg, Garaczi László Csodálatos vadállatok-ja, Filló Vera Szobalánynak Londonba után, ez a kitûnõ színmû is meg fogja találni útját más színpadok felé is.