Színház

Egy piaci nap

előadás, 2018.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

„Mivel hogy itt-tartózkodásuk akadályát képezi a megnyugvásnak, a lehető legsürgősebben… nem is: hat órán belül szíveskedjenek más településre költözni.”

1946. Kunvadas: fiktív magyar falu Szolnok közelében. Nemrég ért véget a második világháború, és a deportált zsidók közül csak kevesen tértek haza. Hadnagy Sándort, a falusi tanítót, háborús bűnökkel vádolják meg, és politikai csaták kereszttüzébe kerül. Eközben egyre jobban lángra kap a lincshangulat. A szegénység és az éhezés hisztériát generál, a falusiak pedig ellenséget keresnek: csapattá szerveződnek, és nekiindulnak, hogy a saját mércéjük szerint igazságot szolgáltassanak. A történelem pedig rövid időn belül megismétli önmagát.

Závada Pál valós eseményekből és eredeti dokumentumokból kiindulva írta meg legújabb, Egy piaci nap című regényét, amely az elmúlt évek egyik legfontosabb kortárs irodalmi alkotása volt. A Kossuth-díjas író a magyar történelmi múlt egy sokak számára máig ismeretlen, rendkívül megrázó, brutális eseménysorát vette alapul: a kunmadarasi zsidók elleni pogromokat. Závada rákérdezett az eset mélyén lévő emberi motivációkra, és ezen keresztül egy nagyívű emberi történetet írt a történelmi traumáinkról és a közösségi felelősségről. A 2017-ben Libri irodalmi díjra jelölt regényt a Mohácsi-testvérek adaptálják színpadra, így a Radnóti Színház egy magyar ősbemutatóval zárja 2017/2018-as évadát.

Bemutató időpontja:

2018. május 13.,

Stáblista:

jan. 20.
  • 17:00
jan. 23.
  • 19:00
jan. 24.
  • 19:00
febr. 01.
  • 19:00
febr. 02.
  • 19:00
febr. 07.
  • 19:00
márc. 11.
  • 19:00
márc. 19.
  • 19:00
márc. 20.
  • 19:00

Vélemény:

2018 máj. 20. - 10:07:23
2018 máj. 20. - 10:07:23
Fölösleges angolul zsidózni. Magyarul többen értik = hasznosabb.
2018 máj. 17. - 17:28:50
2018 máj. 17. - 17:28:50
Závada Pál 2016-ban írt azonos című regényének színpadi változatát mutatták be a napokban a Radnótiban. Bár mint annyi mindent, a II. világháború utáni zsidóellenes pogromokat, zsidók elleni verbális és/vagy tényleges, fizikai támadások eseteit is szőnyeg alá söpörte-söpri a történetírás, azok léteztek, megtörténtek. A világháború véget ért 1945-ben, a holokausztot túlélt maradék zsidóság elleni honi gyűlölködés, uszítás és megpróbáltatásaik nem értek véget. Egy "csokorra való" ügy -benne a regény és a színdarab alapjául szolgáló "sajnálatos" eset- rövid összefoglalója itt olvasható:

http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=140:antiszemita-zavargasok-pogromok-es-vervadak-1945-1948&catid=16:esetek

Uszítás, gyűlöletkeltés, megfélemlítés, kirekesztés: ismerős jelenségek. A múlt elmúlt (vagy mégsem?), a jelen velünk él, a jövő sötét és fenyegető...lehet.

A téma, a kunmadarasi pogrom körülményei és története és a belőle készült darab rendkívüli erejű hangütése illetve az irodalmi-történelmi nyersanyag nagyon passzol a Mohácsi-testvérek dramaturgiai (Mohácsi István) - rendezői (Mohácsi János) stílusához. Az előadás, a maga egyvégtében két és negyed órás hosszúsága, az idősíkok folytonos váltogatása, a népes szereplőgárda állandó jelenléte és szüntelen pulzálása ellenére nem fárasztó, tökéletesen leköti a néző figyelmét. Khell Zsolt függöny- vagy lamellaszerű, szó szerint és átvitt értelemben is keretes díszlete maga is játszik, keretbe foglal, mozog, hangokat ad és hangokat adnak vele. Remete Kriszta jelmezei korhűek. Tizennégy színész és négy zenész (Némedi Árpád játszik is, zenél is) játssza, mozogja vagy üli és éli át az előadást végig a színen töltve, a két főszereplő-feleség beszélgetései közepette. Kettőjük közül Radnay Csilla emelkedik a teljes "mezőny" fölé -férje szerepében Pál András is jó-, Martinovics Dorina alig marad el kolléganője mögött. A produkció fő erőssége mégis a magasrendű ensemble-kultúra, a társulat csúcsra járatott összjátéka. A felsoroltakon kívül játszik még: Porogi Ádám, Lovas Rozi, Sodró Eliza, Gazsó György, Kelemen József, László Zsolt, Schneider Zoltán, Róbert Gábor, valamint Józsa Bettina és Konfár Erik eh.-k és a három további muzsikus: Kovács Márton (egyben zeneszerző is), Gyulai Csaba és Móser Ádám.