Színház

Elfújta a szél

musical, 2 felvonás, magyar, 2013.

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

Margaret Mitchell világhírű története regényként születetett meg, filmként virágzott és zenés darabként kelt ismét életre. Gerard Presgurvic francia zeneszerző ugyanis, akinek nevéhez a Rómeó és Júlia sikermusical is köthető, évtizedekkel a regény és a film után gondolt egy merészet és megzenésítette az elmúlt évszázad egyik leghíresebb történetét, Scarlett O'Hara életét. Párizsi bemutatója után a magyar alkotók, Kerényi Miklós Gábor valamint Somogyi Szilárd szabad kezet kaptak, és megszületett az Elfújta a szél hazai verziója, mely a Szegedi Szabadtéri Játékokon való bemutatkozás után beköltözött a Nagymező utcai teátrumba.

Scarlett O'Hara története 1861-ben kezdődik, amikor addig csupán szerelmi bonyodalmaktól terhes életébe hirtelen belép az amerikai polgárháború Észak és Dél között, ami mindent megváltoztat körülötte. Mérhetetlen szegénység tör ki, így Scarlettnek napról napra harcot kell vívnia a családi birtok, Tara megőrzéséért, és a megélhetésért. Dacból kötött házasságai rendre véget érnek, szerelmi kudarcai árán azonban végül mégis megadatik számára az újrakezdés lehetősége.

A regény alapján 1939-ben Victor Fleming rendezésében nagysikerű film is készült, amely 10 Oscar-díjat kapott.

A Budapesti Operettszínház az Elfújta a szél színpadra állításával a híres irodalmi művek adaptációinak sorát kívánta folytatni, maradandó értékeket és gondolati kalandokat biztosítva a zenés színház szerelmesei számára azért, hogy a szórakozás és feloldódás percei mellett igazi katartikus pillanatokkal is megörvendeztesse őket.

A(z) Budapesti Operettszínház előadása

Stáblista:

okt. 09.
  • Nagyszínpad
okt. 10.
  • Nagyszínpad
okt. 11.
  • Nagyszínpad
okt. 12.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad
okt. 13.
  • Nagyszínpad
  • Nagyszínpad

Hozzászólások

Mr. D 2014 szept. 13. - 22:12:45 Előzmény Edmond Dantes
Még tavaly láttam Szegeden a premiert és valóban szörnyen gagyi. És egyben szomorú is h az Operettszínházban ennyire lecsúszott a színvonal. Nem is tudom, mikor láttam utoljára ott olyan darabot, ami nem a R+J valamilyen variációja lett volna. Nem értem, miért kell ugyanazt a szart ezerszer is színpadra állítani más díszletekkel. Még kb a zene is tök ugyanolyan. A Rebecca még tetszett (az volt az utolsó darabjuk ami tetszett), de az Elfújta a szél meg a Ghost is a végig ásítozós kategória. A másik: mi a szarért kell ilyen X-Faktor meg mittudomén milyen gagyi tehetségkutatókból összekukázni a színészeket? Az hogy valaki tud énekelni(?), abból már következik h rá lehet bízni egy színházi fõszerepet is?
Edmond Dantes 2014 ápr. 18. - 10:48:48
Sehol senki és semmi hsz? Mondjuk nem nagyon csodálkozom. Lehet h tavaly a szegedi varázslatos csillagfényes esté(ke)n csak-csak elment ez a micsoda, de "hazai" környezetben igencsak gyengécske. Terjedelmes regény és film után terjedelmes-órátnézõs musical. A cselekmény: hosszú és nehezen követhetõ, színes-szagos, olykor lõporfüst-szagos -füstgépes zanza. Zene: mintha a Rómeó és Júliából kihagyott maradékot söpörték volna össze, picit átgyúrva, újrahasznosítva. (V.ö.: puncstorta v brassói aprópecsenye recept.) Vagy egy számítógépes program, Presgurvic/Rómeó 2.0
A produkció "rutiniert" ami itt nem (feltétlenül) pozitív jelzõ, sõõõt. Még egyszer: ami szabadtéren elmegy, az kõszínházban kevés..másfelõl meg túl sok. Rohangálások("csatajelenetek"),rengeteg fegyverropogás, zászlólobogtatás, pedig az eredeti filmes tömegjelenetek úgysem hozhatók át. Koreográfia szintén gyengécske. A szereplõk közül nekem kimagaslott Nádasi Veronika és Janza Kata + kis szerepében Serbán Attila. Na de!! Ez a cucc azért mégiscsak a "nagy négyesrõl" szól(na) leginkább! Vágó Zsuzsi (Scarlett) sokat sikítozik és rohangál, vokálisan és színészileg viszont ez a "mellény" (szerep) mintha túl méretes lenne neki. Szabó P.Szilveszter (Rhett)színészileg-zeneileg itt egyaránt fád és fakó, Bíró Eszter (Melanie) dettó, a ki-tudja-miért hõn imádott Ashleyt játszó mûvész neve inkább maradjon jótékony homályban...mint tette õ maga is, és hát Lehoczky Zsuzsa is sokat és szinte csak ájuldozott. Ha rosszmájú lennék (nem vagyok!), azt mondanám, elég lett volna egyszer...és nem hozni a tízszer is kért repülõsót. Mindenki jobban járt volna, õ is, mi is. Fõleg, ha otthon maradunk A zenére kicsiholt vastaps is mintha bágyadtabb lett volna a "kötelezõen" szokásosnál-vasfüggönyösnél, nem ok nélkül. Lehet h a közönség a pénzét tapsolta el s kérte-tapsolta (volna) vissza? :(