Programkereső
Színház

Excelsior!

opera, 1 felvonás, magyar, 2011.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Fekete Gyula ötödik operájának hőse egy magánéleti kétségektől kínzott, ötvenes éveihez érkezett férfiú. Egy zeneszerző, akit történetesen Liszt Ferencnek hívnak. Az Excelsior! azonban nem dokumentumjáték és nem is történelmi darab, a hiteles tényeken alapuló történetet a fantázia mozgatja. A librettó szerzője Papp András így fogalmaz: "nem a zenészt látjuk, hanem egy olyan embert, aki válságos pillanatokban döntést hoz - elvileg lehetne bárki, de ami történik, az csak Liszttel történhetett".

A(z) Magyar Állami Operaház előadása

Bemutató időpontja:

2011. március 18., Magyar Állami Operaház

Stáblista:

Alkotók

Ajánlók és kritikák:

  • Revizor 2011. március 20. Égi és földi szerelem Eredetileg egy részben adták volna elő a művet, de aztán mégis lett egy szünet....

Hozzászólások

Spoiler
2/10
FElepHánt 2011 márc. 17. - 10:53:03 2/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál---- www.toptipp.hu

EXCELSIOR! ----- Gothár Péter ----- Operaház - Thália---
Mint nyomtató lovak, körbe-karikába kerengenek a négyszögbe zárt zenekar és sajnálatos módon, a zene körül. A lehári operett-hangzást alulmúló, olasz operafinálékat hatványozó zenei anyag méltatlan Liszthez és az Operához. A "hát kéé-rem..."-típusú felütések, a nyúlós Disney-dallamok, a bulvármusical-szintû hangvétel kiált a parodizáló groteszk után!
A rendezés ehelyett komor méltósággal terelgeti körbe a kétségbeesetten helytálló énekeseket. A törpebolygók között akad azért csillag is: Mester Viktória érzéki orgánuma, delejes muzikalitása, szuggesztív játéka most is igazi énekmûvészt mutat.
A francba! Franz Liszt szerepében Franz Schubert joviális figurája jelenik meg, bár meg kell adni, Fekete Attila nagyon szépen énekli a minél hosszabb hangokból konstruált, a Mosoly országát idézõ szólamot. Ragyogó alkalmat kínál a sztori: a nagy zeneszerzõ megélhetési hírességnek ajánlkozik a vatikáni kultúrkörbe, ráadásul még vadházasságát is legalizálni szeretné, ám a cári titkosszolgálat/!/ és a bíborosi ármány keresztbe tesz... Igazi krimi-bohózat, kár volt kihagyni. De láthatjuk a barbár Árpádház szentjét, kinek kezébõl és a zsinórpadlásról az áhított "Egy rózsaszál" helyett ezrével hullanak a vörös szirmok. Még egyszer feltámad a remény: a Schubert-i "Három a kislány" analógiájaként, Liszt három szerelme tûnik fel, a menyasszony Karolin hercegnõ,- in dreivirtel takt, azaz keringõben az exfeleség és csattanónak, kasztanyett-pergõtûzben Lola Montez, a legendás lovasbalerina! A
három gráciát, szédületes váltásokkal, másodpercnyi különbségekkel hozza a fantasztikus Mester Viktória, aki a hangbeli differenciáltság mellett, karakterisztikus játékkal, árnyalt mimikával jellemzi alakjait. Az iróniára hegyezett Kiss Tivadar Spiridon inasával párban bemutatott tangó-variációk, villanásnyi idõre egy egészségesebb értelmezés felé lendítik a
tetszhalott darabot. A pápa-mobil toló-klónján begördülõ, kappanhangú I.Ince szánalmas körforgalmi furikázása már csak a kihagyott lehetõségek kolumbáriumát gazdagítja, a kínjában megtérõ zeneóriás kimódolt "mennybemenetele", a nevetségességig fokozott fanfáros-
üstdobos kádenciával a magyar operajátszás szégyenletes mélypontját jelenti.
Válasz

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás