Színház

Fáj

előadás, 2007.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

A "fáj" című előadás, amely Ágota Kristóf "A nagy füzet" című írása alapján készült, egy ikerpárról szól, akiket anyjuk a háború elől vidékre menekít. Ekkor a két gyerek még semmit sem tud a világról, csupán egy nagy akarat hajtja őket: túl kell élni. Sok rövid, mozaikszerű kép és jelenet meséli el túlélésük, vagy ha úgy tetszik, felnőtté válásuk történetét, melynek során meg kell tanulniuk, hogy mi a fájdalom, a nincstelenség, az éhség, az erőszak, a hazugság, a gyilkosság és a halál, és azt is, hogy mi a test, a vágy, a férfi, a nő, a szerelem és a boldogság. És bár felnőnek és túlélnek, a két elválaszthatatlan ikernek meg kell még tanulni a magányt is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves színészhallgatói felváltva játsszák a két ikret és a történet tizenegynéhány egyéb szerepét, és hol szöveggel, hol némán, hol zenével, hol énekkel mesélik el egy feje tetejére állított világ történetét.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) előadása

Stáblista:

Vélemény:

szavazat: 10/10 2009 szept. 13. - 00:02:25
2009 szept. 13. - 00:02:25
Bata Éva: Vígszh
Csémy Balázs: Kecskeméti Katona
Józan László: Vígszh
Klem Viktor: Radnóti szh
Kovács Ádám: bárka, katona
Majorfalvi Bálint: Komárom
Petrik Andrea: Radnóti szh
Réti Adrienn: Kecskeméti katona
Rusznák András: Tatabánya
Tar Renáta: Komárom
Trokán Nóra: bárka
szavazat: 10/10 2009 jan. 25. - 17:15:34
2009 jan. 25. - 17:15:34
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

FÁJ Forgács Péter Végzõs prózai osztály


Ágota Kristóf Nagy füzet-ét anno egy ÁLLtó helyünkben olvastuk el egy szeles busz-megál-
lóban: tõmondatai géppuska-tûzként terítettek le, azóta sem találkoztunk ilyen kegyetle-
nül eredeti, páratlan stílusú íróval. De hogy színpadra állítható?!?, azt álmunkban se képzel-
tük volna: Forgács Péter megtalálta a hasonlóan egyedi lehetõséget, nagyrészt bábszínház-
ként, élõ bábokkal játszatva a dermesztõen naturális cselekményt, stilizált gesztusnyelven
fogalmazva meg a brutális történéseket. Miközben jeles kõszínházaink gyenge kivitelezésû
soft porno peep-show-vá züllenek, /l. Ivanovék/, a Színmûvészeti Egyetem védõsáncai mö-
gött immár sokadszor találkozunk a korszerû színjátszás irányába mutató törekvésekkel. Má-té Gábor/Bethlen/, Gothár Péter/Háztûznézõ/, Zsámbéki Gábor /Háború/ már csak itt ké-
pes kifutni igazi formáját, de még a nagy Zsótér is ebben a közegben tudja elképzeléseit a
legtökéletesebben megvalósítani /Az anya, KMama/. Ebbe az illusztris sorba lépett most be
Forgács Péter, aki fõleg nyíregyházi rendezéseivel, már eddig is kitûnt /Hajszál híján/.
A legvadabb szituációt is artisztikus eszközökkel képes ábrázolni, elég egy kézfej, amelyrõl
cipõt rángat le a nyilas - és látjuk a tömegsírt, elég egy bakancs - és mindent tudunk a gaz-
dájáról. A jeleneteket, találóan illeszkedve, énekszámok kötik össze, Karády-dal, roma sira-
tó, Cseh Tamás nóta, szovjet himnusz. Folyik a vér, folyik a tej, folyik a nyers tojás az önsa-
nyargatók arcán, de a sohasem öncélú, vad gesztusokat szigorú arányérzék nemesíti eszté-
tikus stíluselemekké. Kiváló a társulat: folyamatos szerepcserék mutatják meg sokoldalúan
az ifjú színészek tehetségét, lendületük, állóképességük pedig egyenesen elképesztõ. Ská-
Állat-embertõl az Ember-állatig terjed és egytõl eggyig képességeik javát nyújtják, megmoz-
gatva a legtitkosabb lelki tartalékokat is. A robusztus alkatú Bata Éva Vica õserejû archai-
kus kántálásával, Klem Viktor fickós fürgeségével tûnt ki. A német katonatiszt patológikus
portréját Józan László zsótéri intellektussal állította elénk, Petrik Andrea drámai erõvel,
szuggesztív mimikával uralta a színpadot.
Nem a tehetségekben, nem a rendezõkben: a haverilag bebetonozott struktúrában van a
hiba! Hol játszható egy ilyen félelmetesen nagyszerû elõadás? Hol játszhatnak majdand
ezek a leendõ színészek? Lecseréli-e egyetlen intézmény kiégett elemeit friss erõkre? Kap
játékteret az értéket felmutató rendezõ? Kap játékTERMET egy új formáció, avagy egy már
sikeres elõadás? Nem és nem! Márpedig addig csak ábrándozva sóvároghatunk az igazi szín-
ház után... Vagy reménykedve megyünk el újra és újra az Ódry Színpadra, ahol lám, mindig
számíthatunk ilyen csodákra, amelyektõl mindez egy kicsit kevésbé fáj...
szavazat: 10/10 2009 jan. 25. - 17:10:30
2009 jan. 25. - 17:10:30
Tökéletesen egyetértek!!!
Ez valóban egy remekmû!!!
Kár, hogy valószínüleg most megy utoljára, a társaswág meg szétszéled rosszabbnál-rodszabb színházakba.../Többen, a legjobbak: Bata, Petrik, Józan, sajnos a Vígbe./
Hát rohanjon még a MÜPÁ-ba, aki tud! jan 30-31, úgy tudom.
szavazat: 10/10 2008 dec. 07. - 13:20:21
2008 dec. 07. - 13:20:21
A pontozási rendszerben valamit fejleszteni kéne, mert ez nem 10-es, hanem annál sokkal több.
A maximumnál több.