Színház

Fel is út, le is út!

komédia, 2 felvonás, magyar, 2008.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Bois d'Enghien, akinek állása nincs, de adóssága rengeteg, elhatározza, hogy sürgősen szakít szerelmével, a Párizs szerte híres énekesnővel, Lucette-tel, hogy feleségül vehesse Duverger bárónő lányát, aki csinos ugyan, de hozománya még csinosabb. D'Enghien azonban nem meri bevallani az igazat - inkább hazudik. Ám ahogy történni szokott, a kezdeti kis hazugságokból először hógolyók, majd lavinák támadnak, s a bonyodalmat tovább fokozza a tartásdíjért kuncsorgó volt férjek, betegesen féltékeny tábornokok, sikamlós kuplékat farigcsáló együgyű közjegyző-segédek, családtagok, inasok, házmesterek és rendőrök egyre őrültebb kavalkádja... Vajon miért baj az, ha a Figaro egy szalonra eső példányszáma vetekszik egy újságosstand kínálatával? Milyen félreértésekhez vezet egy csokorba rejtett gyűrű? Milyen férjről álmodik Viviane, és milyen vőről a mama, Duverger bárónő? Miért fontos bútordarab a szekrény, és hány ajtó megléte szükséges feltétlenül egy igazi párizsi szalonban? Mi történik akkor, ha a szereplők számánál eggyel kevesebb a nadrágok száma, és hogyan lehet gondoskodni eme ruhadarab igazságos elosztásáról? Ki üldöz kit és miért? Miért bukkan fel folyton egy revolver, és vajon elsül-e?
Szex és pénz a tárgya Feydeau talán legfergetegesebb bohózatának, amely végig az alapkérdés körül forog: ki kit ad el, s ki adja el önmagát?

A(z) Magyar Színház előadása

Bemutató időpontja:

2008. február 15., Magyar Színház

Stáblista:

Szereplők

Lucette Gautier (énekesnő)
Irrigua tábornok
Bois-d'Enghien
Duverger bárónő
Viviane (a lánya)
Cheuneviette
Fontanet (hírlapíró)
Marceline (lucette gautier nővére)
Mimi galant (énekesnő, Miss Betting, nevelőnő)
Firmin (Lucette inasa)
Jean (Bois-d'Enghien inasa)
Emile (a báróné inasa)
Antonio (tolmács)
Virágárus

Hozzászólások

oszlanyiakos 2008 okt. 21. - 16:14:51
Az elején azt hittem, hogy egy eléggé rossz darabra ültem be. Már azon gondolkoztam, hogy a második felvonást már nem várom meg, de aztán elkezdõdött a vígjátéki rész!
Kicsit furcsán hangzik az elsõ mondatom, de én olyan ember vagyok, aki ha elmegy egy vígjátékra, akkor azt is várja (bár a dráma inkább a kedvencem).
Igazából a stílus volt számomra idegen, amit meg kellet szoknom.
Ezt a darabot egy tipikus burleksz (börleksz) filmhez hasonlítanám 20 –as évekbõl.
Aki ezt a stílust kedveli, annak mindenképpen ajánlom!
Végeredményben egy kedves felhõtlen szórakozást nyújt az embernek 3 felvonásban.
.