Thomas Becket Canterbury-i érsek 1170. dec. 29-én történt vértanúhalála a morális következetességgel végigvitt élet hitelét példázza. "A vértanú sors a katolikus szemlélet szerint "Isten-közeli" sors, abban az isteni erők, a túlvilági erők, a sors erői működnek. A középkorban kikristályosodott katolikus szemlélet szerint minden evilági történet a Biblia valamely rész-történetét utánozza, a vértanúé lényegében Krisztusét. ?Mi a mártíromság értelme, milyen elhúzó erők szerepelnek, hogyan realizálódik a vértanúság értelme a kisemberekben, az érdekből végrehajtott gyilkosság hogyan fertőzi meg az egész életet: ez a költői élmény, s Eliot ezt írta meg." (Bécsy Tamás)
"Erkölcsi és lélektani szinten a színmű témája a legvégsőkig képviselt megalkuvásképtelen egyéni meggyőződés és a gyakorlatias megfontolásokból a gyilkosságtól sem visszariadó hatalom konfliktusa. Ez egészül ki a darab teológiai mondanivalójával: a világi értékek és a spirituális értékek rendje közötti konfliktussal, illetve a kétféle rendet elválasztó szakadék, a "szent" és a "profán" szféra közötti törés gondolatával." (Takács Ferenc)
A(z) Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház) előadása
Hozzászólások