Színház

Háry János

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Vannak nagy mesélő tehetséggel megáldott népek - Afrikában, Közép-Ázsiában -, akik művészien tudnak mesélni, sőt "hivatásos" mesélőik vannak. Álmodozó, szárnyaló képzeletű fajták, sűrű képteremtő nyelvvel, melyre rápattannak bölcs bolondjaik, s repülnek kalandról kalandra, történetről történetre, mint "a madár ágrul ágra". Ilyen nép vagyunk mi is. Népünk tapasztalatát hordják meséink, dalaink, és a mi falvainkban is voltak hivatott mesélők, nem csupán zenészek. (Majd jött a gramofon, majd jött a tévé...)
A Háry Jánosban Kodály zenéjének és Garay János Obsitos című meséjének találkozása népünk e két talentumának gyönyörű ötvözetét adja.
Háry János, aki ..."midőn bejárta szép Tirolországot, / A stájer hegyekben oly magasra hágott: / Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, / A hegyet végiglen, csak hason mászhatta..."
Kodály Zoltán gyönyörű daljátékát a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködésben mutatjuk be.

Történelmi mese, mely a Habsburg birodalom idejében, a porosz-magyar határon lévő Nagyabonyban, a bécsi udvarban és Milanóban játszódik. A mesélő, a birodalmat szolgáló, a napóleoni háborúban jeleskedő, a nagyot mondó obsitos Háry János, aki csodálatos, humoros, kalandos történeteivel szórakoztatja hallgatóságát. A szereplők nem kisebb személyiségek, mint Mária Lujza osztrák császárlány, Ferenc József császár, és Napóleon, kinek csapatát Háry maga győzi le térdre kényszerítve azt, elsöprő győzelmet aratva felettük. További számos kaland, hihetetlen történet elevenedik meg, csodálatosan szép, látványos és izgalmas képekben, prózában és énekben. Végre egy szép magyar értékes mesés történet a színpadon, mely minden korosztály számára örömet és maradandó élményt kínál, melyben a nagy magyar lélek szárnyal az álmok és képzelet világában, találkozva néha a valósággal.

A(z) Csokonai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2011. április 29., Csokonai Színház

Stáblista:

Szereplők

Háry János
Öreg Háry
Örzse (a mátkája)
Ferenc császár
A császárné
Mária Lujza (Napóleon felesége)
Ebelasztin báró
Öreg Marci (császári kocsis)
Krucifix generális
Magyar silbak
Burkus silbak
Ábrahám korcsmáros
Melusína grófnő
Estella bárónő

Hozzászólások

1/10
vakkond okt. 06. 23:51:50 1/10
Felvettem, töröltem. Szerencsére megvan az 1965-ös változat, inkább azt nézem, mint ezt a szerencsétlenséget.
9/10
FElepHánt 2011 júl. 11. - 14:16:18 9/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu
HÁRY JÁNOS Vidnyánszky Attila Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Elrettentõ indulás: végenincs nyitány, avitt hangzatokkal. A nagyabonyi kocsma sem ígér
jobbat, hosszú iddogálás után Miske László öreg Háryja az elsõ bíztató mozzanat. Áll
az idõ a burkus határon is, prózában sehogy sem tud beindulni a darab. Dánielfy Zsolt
behavazott és Kiss Gergely Máté magyar silbakjának népies huzakodása után, a délceg
ifjú Háry, a nagyszerûen éneklõ és imponálóan játszó Haja Zsolt virtuskodása lendít nagyot a határon és a cselekményen, majd Alekszandr Belozub forgó domboldalára hágva,
a teljes együttes tekint mutatós kórus-fináléval a messzi Bécs felé.
A bagett-kerítéses mézeskalács palotában szólal meg a "Tiszán innen, Dunántúl túl", vékonyka zenekari kísérete ellenére hatásosan mutatva a magyar népdalkincs õserejét. A "baharahahahaha" Wágner Lajos tolmácsolásában melengeti a szíveket, Bódi Marianna Mária Lujzája menüett-metrumban hódít. A kétfejû sast etetõ Örzse, Kun Ágnes Anna, telt mezzoszopránján kívül talpraesett, dinamikus játékával tûnik ki, Ebelasztin báró szerepében Cselóczky Tamás komikusi minõségben, létrával gólyalábazva brillíroz sistergõ humorral.
Paulini Béla és Harsányi Zsolt librettója minden lehetõséget megad az éneklés nélkül is
feltûnõen erõteljes operistáknak, Vidnyánszy Attila seregnyi ötlettel teszi mozgalmassá az áriákat, míg a tömegjelenetek grandiozitása nagyvonalú koncepcióját teljesíti be.
A harninckéttornyú Majland alatt Napoleonnal vívott csatában a teljes Habsburg-ármádia felvonul, Krucifix generális, Csíkos Sándor úgy vezényli a dragonyosokat, mintha az
ÁBéCéDé-t éneklõ gyermekkórus élén állna, Ferenc, a Császármorzsa és a Császárszalonna fenséges névadója, Nagy Garay Tamás a podagrájával küszködik, nem is sejti, hogy az óbesterré elõléptetett Háry nemcsak a franciákat páholja el, de az õ köszvénye fölött
is csodabalzsamos gyõzelmet arat.
Kodály Zoltán zenéje, az Intermezzón túl, igazán a Toborzó-ban bizonyítja elementáris eredetiségét, - a címszereplõ szárnyaló baritonja, a kórus és a félelmetes tánckar egymásra licitálva nyûgözi le a közönséget. Egyenesen lélegzetelállító, amit Gemza Péter
koreográfiájában a Debreceni Hajdú Táncegyüttes mûvel: három hosszú versszakon-refrénen keresztül képes fokozni az ördögi ritmusokat, a csizmacsattogást, sarokdübögést
a végén tapssal is erõsítve. Maratoni állóképesség, követhetetlen gyorsaság, fantasztikus huszárvirtus!!! ...és milyen gyönyörûséges mentében feszítenek:
Bianca Imelda Jeremiás fehérbe-feketébe öltözteti õket, csákójuk diadalmasan mered
az égnek, szinte láthatatlanná válnak mellettük a sötétbe bújtatott szegény franciák. A vörös szín csak hõsünknek és tüzes mátkájának adatik meg, mindkét öltözet tervezõi remeklés, ahogy a császáriak diszkréten halovány kollekciója is találó. Ebben az évadban
még nem találkoztunk ennél invenciózusabb, nagyvonalúbb jelmeztervezõi munkával!
A daljáték végül is népiesebb, irodalmibb indíttatású operett, ám a Debreceni Csokonai
Színház zenekara, Kocsár Balázs karmester jóvoltából, igényes komolyzenei hangzást valósít meg. Kiváló énekesek segítik ebben: Kun Ágnes Anna, élesnyelvû replikái mellett,
az est poétikus tetõzését jelentõ "Szegény vagyok, szegénynek születtem"-ben éneklésének nagyívû líraiságával szerez katartikus élményt. Néhány éve ragyogóan debütált a debreceni Végzet hatalmában a rosszban sántikáló Melitone barát szerepében, azóta itthon és külhonban egyaránt halmozza sikereit: Haja Zsolt, a ragyogó színészi adottságokkal is megáldott, egyre hõsibb bariton könnyedén énekli át a tomboló nagyzenekart, hitelessége töretlen a "Felszántom a császár udvarát" keserves panaszában is.
Vranyecz Artúr Diákja, jegyzettömbbel és egy elsõ generációs fonográffal dokumentálja
az eseményeket, az ördöngõs masinából elmosódott fátyolossággal meg is szólal az említett dal, a hajdani premier Háry Jánosa, Palló Imre elõadásában.
Így kapcsolódik a múltbéli magyaros irányultság a jelen igényes népszerûségéhez, bizonyítva, nem lehetetlen az operaszínpadon az értékes zene és a nemes szórakoztatás egységét megalkotni. Vidnyánszky Attila nagyoperai perspektívájú rendezésével éri el ezt a célt és a megérdemelt sikert. A tapsrend után muszáj még egyszer eljátszani, elénekelni, eltáncolni a Toborzót, melyben Háry János kölyök-alteregója is fergetegesen ropja, megnehezítve a kielégíthetetlen nézõknek a távozást... No de lesz ez még július 15-én is!
Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás