Színház

Helló, náci!

színmű, 70 perc, magyar, 2010., 15 - 99 éves kor között

Értékelés:

9 szavazatból
Szerinted?
Egy mindennapos bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrség szolgálatkész közreműködésének. Ez ilyen egyszerű. Persze ha az elkövető neonáci, az áldozat meg feketemunkás, akkor kissé bonyolultabbá válik a helyzet, a frontvonalak összekavarodnak, csak a rendőrség marad az, ami, a rendőrség mindig rendőrség marad.

A(z) Kolibri Pince előadása

Bemutató időpontja:

2010. január 16., Kolibri Pince

Stáblista:

Alkotók

dec. 14.
  • 16:00
jan. 17.
  • 15:00
  • 18:00
jan. 18.
  • 16:00

Vélemény:

szavazat: 8/10 2016 máj. 20. - 13:36:19
2016 máj. 20. - 13:36:19

3 erõteljes alakítás, legjobban Fehér Dani tetszett.

szavazat: 10/10 2010 febr. 16. - 15:30:19
2010 febr. 16. - 15:30:19

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál------------- www.toptipp.hu -------------------- HELLO, NÁCI! ----------------------- Tóth József ------------------------ Kolibri Pincze -------- Döngõ acéllemez a padló, vaskos plexiszékek, Tóth József díszletében a cellát spotlámpák fényrácsa határolja. Itt kerül össze egy órára a verekedés után elõállított lengyel vendégmunkás és a kölyök-náci. Feszült kíváncsisággal lessük párbeszédüket: - értjük a komcsivá vedlett öreg kripto-nyilasokat, a felvételi nélkül bekerült, feleslegesen képzett ifjú történelemtanárokat, a középkorú Fideszbõl jobbra szorult karrieristákat, de hogy mitõl válik nácivá egy 17 éves kamasz, hát az bizony rejtély... Tudjuk, hogy azonnal egymásnak ugranak, tudjuk, hogy a rendõr közbelép, az elsõ meglepetés az, amikor a siheder tátott szájjal hallgatja a szovjet nómenklatúra luxus-Csajkáinak felújításából élõ autószerelõk történetét, a vörös bõr-ülések, a fekete lakk dicshimnuszát. Mészáros Tamás politikai korrektségre szocializált egyenruhása akkurátusan bilincsel, mindenkihez van egy kedves és egy keménykedõ szava, talán a már régebbrõl ismert német fiúhoz húz, de az "idegen"-t is tüntetõen "Kovalik Úr"-nak szólítja. A nyakigláb Hitlerjudend félelmek és kételyek között õrlõdik, reá leselkedik a nagyobb veszély, Ruszina Szabolcs pontosan érzékelteti belsõ bizonytalanságából sarjadó tétova agresszivitását. Érett érzelmesség, dacos ellenállás jellemzi Szanitter Dávid lengyelét, alakításának tere és mélysége van, külön elismerés jár a tört németség bravúros megalkotásáért. Tóth József rendezése töretlen tempóval vezet a végkifejletig: szembesülhetünk azzal, hogy a már-már megértõ szánakozásunkat kiváltó, Martens-bakancsos legényke még csak félig náci, de a jövõben aztán életveszélyesen azzá válik. Pedig milyen jól elcsevegtek közös filmélményeikrõl, még a rend zord õre is beszállt különvéleményével: végsõ fokon egyszerû, kedves fiatalemberek! A híres tömegpszichológiai kísérletben a résztvevõk felváltva voltak rabok és börtönõrök és másodperceken belül vedlettek át a lehetõségeknek megfelelõen, - a nagyszerû elõadás a tapsrendben villant egy hasonlót: ingüket, zubbonyaikat cserélgetve, három variációban hajol meg a fantasztikus triumvirátus, hiszen bárki lehet idegen, bárki lehet rendõr és majd' mindenki náci is... A Bárka Hamletjében értelmetlen truvájkodás volt a sorsolásos szerepcsere, de itt igazán beleférne! Vetésforgóban, esténként váltogatva kellene játszani! Katonai kellék biztosan akad, - sajnos, van kitõl kölcsön kérni...