Parti Nagy Lajos, egyik legjelentősebb kortárs költőnk, szín-darabjával új műfajt teremt, a neve huszerett. A legnemesebb értelemben vett operett-paródiát látunk, középpontjában az elmúlt évtizedben már-már mitikus hőssé vált, lestrapált és kortalan Sárbogárdy Jolánnal. Az ő műve a megelevenedő huszerett, az ő története, az ibusári állomás pénztárosáé, aki sivár és elfuserált életéből - a szerzői ambíció szárnyán - a tejszínhabos operett-világba vágyakozik, oda, ahol az élet gyönyörű, és a szerelem beteljesül.
"A Bajkhállóy huszármente, háborús dalmű, három felvonásban... Amikor elmegy a gyékényesi gyors, egyszercsak felhangzik a nyitány. Felzeng a hangosbeszélő. Vonósok, fújósók, bombardon, minden. Éjeim harapdált gyümölcse. Saját pelikánjával etette Sárbogárdi Jolán? Te úristen, hogy utálom ezt az egész kupit! Ahogy ázik, pudvásodik a délután... Ül az ember az üres pénztárban... Ősz van, fúj a muszka szél a csatatérről... Bajkhállóy a végén visszajön. Az bezzeg vissza, és Amália egymáséi lesz, ásó, kapa, satöbbi. Vágtatnak sebtén."
A(z) Honvéd Együttes előadása
Hozzászólások