Színház

Kabaré

musical, 2 felvonás, 2021.

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

Berlin. Az 1930-as évek elején. Igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Hontalan kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak itt egymásnak találkozót. A város sötét szívében egy ócska lokál falatnyi színpadán estéről estére föllép a sikerre mohón áhítozó, extravagáns énekesnő, Sally Bowles, aki Amerikából vetődött ide. A véletlen sodorja őt össze az Angliából érkező fiatal, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshaw-val, és egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Az élet még csodálatos, még béke van...

A legendás musical és a belőle készült világhírű film Liza Minnelli-vel a főszerepben sokunknak nagy élménye. A cím hallatán azonnal dúdoljuk a népszerű dalokat, az Ananász-t, a Money-Money-t, a Mein Herr-t és a Kabaré-t.

Kisfiú: Chater Áron/Orbán Hunor/Orbán Tamás/Rátkay Ábel

A(z) Vígszínház előadása

Bemutató időpontja:

2021. október 9., Vígszínház

Stáblista:

Szereplők

Konferanszié, a Kék Angyal mulató művésze
Sally Bowles, a Kék Angyal elsőszámú vendégénekesnője
Fraulein Schneider, panzió tulajdonos
Herr Schultz, zöldség-gyümölcs kereskedő
Clifford Bradshaw, ír születésű amerikai író
Ernst Ludwig, berlini őslakos
Fraulein Kost, konzumnő
Bobby, a mulató pincére
Madame Mirelle, regényíró
Helga, táncoslány, friss tehetség a Kék Angyalban
Gazdag, elegáns úr, az UFA producere
Fiatal politikus
febr. 11.
  • 19:00
febr. 23.
  • 19:00
márc. 16.
  • 19:00

Hozzászólások

Edmond Dantes 2022 máj. 31. - 14:32:03 Előzmény Rojita
Igen, Mr. Alighanemre gondoltam :-) Nem népszerű? Hm... Nem sármos? Ezt ti jobban tudjátok, de Seress az? És a Konferanszié? Józan jó ötlet, kicsit fiatal még. Fesztbaum alkatilag nem passzol a szerephez, én is kedvelem. Hirtling túlkoros és sztem más alkat, Oroszt alig ismerem. Méhes is lekéste.
(Nnna, a végén mégis etikátlan lettem ... a kedvedért.)
9/10
Rojita 2022 máj. 30. - 22:12:57 9/10 Előzmény Edmond Dantes
Kíváncsivá tettél, h vajon kire gondoltál ideális show-királynak a Konferanszié szerepre? Végignéztem a társulati névsort és nehéz, mert mindegyiküket láttam már zenés szerepben....
(Alighanem az ismét ideszerződött Stohl Andrásra gondoltál, aki minden műfajban nagyon tud teljesíteni, így remekül énekel, táncol, de nem népszerű, nem charme-os. Víges múltja is alig van.

Fesztbaum Béla a másik jelöltem. Nagyon szeretem, minden műfajban kiváló, muzikális, szépen énekel. Remélem, h egyszer Ő lesz a Víg igazgatója.

Hirtling István is lehetne, bár Ő inkább arisztokratikus megjelenésű, ill. ilyen szerepeire emlékszem.

Józan László is jól táncol, énekel, igaz, Ő még inkább a fiatalabb korosztályhoz tartozik.

Méhes László is egyértelműen siker lenne. Neki is van jelentős, zenés múltja.

Még Orosz Ákosra gondolok, de Ő is még a fiatal korosztályhoz tartozik.)
Köztük van a jelölted?

A rendező és igazgató színészválasztása biztos összetett. Ha abból indulunk ki, h ki alkalmas egy zenés szerepre? Tk. minden színész. Hiszen, a zenei hallás megléte alapkövetelmény a pályainduláskor. Ha ez megvan, hangképzéssel minden énekhangot lehet fejleszteni. Persze, előnyben van az, aki eleve egy szép, tiszta, erős énekhanggal indul.
A színészválasztás sztem, a legkisebb mértékben függhet a rendezőtől. Lehet, h Ő egy szerepet egy konkrét színésszel képzel el, de az igazgató szerint van másik színész, akinek kevesebb szerepe van, jobban ráér, azzal dolgozzon.
És igen, van minden színházban közönség-kedvenc színész, akit évtizedek óta ismer a színház törzsközönsége és szereti. Kern ez a kategória. Ő az, ha bejönne a színpadra egy telefonkönyvvel és semmi mást nem csinálna, csak felolvasná a neveket, az emberek akkor is nevetnének rajta és tapsolnák, mert emlékeznének a múltbeli szerepeire. (Ettől függetlenül, ha csak orvosilag nem reménytelen, többet kellene a számait gyakorolnia. Hiszen, hallottuk már tisztán énekelni.)
A biztonsági rendezés is igaz lehet, h minden jegyet megvegyenek. Ezért mennek itt évtizedekig egyes darabok. Ezek a biztos telt házas előadások tartják el az elborult lila ködben lebegő külföldi vendégrendezők "sikerrendezéseit". (lsd Sirály)


Edmond Dantes 2022 máj. 30. - 16:24:21
A vígszínházi Kabaré-előadás inkább egy betétdalokkal, táncbetétekkel bővített színházi előadás, semmint egy musical, valamennyi prózai összekötő szöveggel. Színpadon először a régi operettszínházi Kabarét láttam és halvány emlékeim szerint ott tényleg musicalt játszottak. Úgy tűnt, mintha ezt az egészet a közönség és egyik-másik víges szereplő kedvéért turbózták föl -le?- hozzáírt prózai szövegekkel, viccekkel, szójátékokkal, de a turbózás inkább felhígított. A darabról nem írnék, úgyis mindenki ismeri vagy legalábbis azt hiszi, hogy ismeri, pedig pl. már a Broadway-n bemutatott musical és a belőle készült film is eltér egymástól. (Az ősbemutatón Frau Schneidert Kurt Weill felesége, az első Kocsma Jenny, Lotte Lenya játszotta.)

Úgy tűnik, a Vígszínház és a rendező, Béres Attila tökéletesen egymásra talált ebben a produkcióban, már amennyiben a biztonsági játék, kiszámítható rutin, bármilyen formabontó kísérlet hiánya felől vizsgálódunk. Unalomig ismert fogások: felvonás közben kigyúló nézőtéri fények, nézők közül felemelkedő, éneklő kisfiú, nézőtéren át-, ki-be járkáló színészek és hasonló attrakciók közepette köszönt be, mantrázza a Konferanszié unos-untalan: "Willkommen, bienvenue, welcome". Pár áthallásos napi aktuális sem hiányzott.. A Víg és mindenkori igazgatóinak örök -talán igaz, talán hamis- ütőkártyája, miszerint nem lehet kockáztatni egy olyan színházban, ahol "minden este le kell ültetni ezer embert"; nos ezt a vezérlő csillagot követték ezúttal is az alkotók. Nem érheti kifogás a forgó díszletet (Czigler Balázs) és a jelmezeket (Tihanyi Ildi) sem, a táncok (Barta Dóra) azonban igencsak közepesek és valahogy keveselltem őket, nem csupán minőségben, hanem "kilóra" is, bár lehet, hogy ebben a minőségben ennyi is elég volt. A rengeteg próza okán csaknem statisztáló zenekart Mester Dávid irányította.

A rendezés láthatóan a Konferansziét helyezte az előadás fókuszába, ami egy, ahhoz megfelelő adottságokkal rendelkező művész esetén is véleményes: Seress Zoltán jó színész (és egykor jó szinidirektor volt), de sem személyisége, sem életkora, sem énekhangja, pontosabban utóbbinak a hiánya nem predesztinálja a szerepre, különösen ennyire a középpontba állítva. Etikátlan volna nevesítenem olyan, már szintén nem annyira fiatal kollégáját, aki bizony elvitte volna a hátán a darabot és ellopta volna a show-t a Sallyt alakító Dobó Enikőtől, aki számomra felfedezés. Hangban-játékban egyaránt meggyőző, sokszor emlékeztetett Liza Minnellire, (szerintem) anélkül, hogy konkrétan a nagy elődöt akarta volna utánozni. Betöltötte a színpadot, sőt a híres zárószámot ("What good is sitting alone in your room") a nézőtérre benyúló kifutón adta elő, emlékezetesen.Szívesen meghallgatnám, megnézném más zenés műben, minél messzebb a Szent István körúttól. A fiatal Brasch Bence érdektelen, külsőre öregecskedő-korpulens Cliff. Tutira bebiztosítandó a (törzs)közönségsikert, a rendezés úgyszólván párhuzamos főszereplővé emelte Fräulein Schneidert és Herr Schultzot, azaz Igó Évát és Kern Andrást. Még jól emlékszem a Csókos asszony egykori fergeteges sikerére ugyanitt, benne egyebek közt Igó Éva (és Méhes László) nagy "kiugrására" és Kern András kabinetalakítására. Igó most sem okozott csalódást, énekben és játékban is hiteles volt, Kern, a végtelenített (játszd-újra-) Sam/Woody Allen a számtalanszor látott manírokkal és/de énekhang nélkül hozta az "örök zsidó" zöldségkereskedő figuráját. A közönség pedig -kétli valaki?- tapsolt önfeledten.

A Kabaré akkor is, így is, örökké él, ahogyan zeneszerzője, a még mindig csak 95 éves John Kander és egykori filmes sztárjai, Minnelli, Joel Grey és Michael York is...
Edmond Dantes 2022 máj. 30. - 16:13:14 Előzmény Rojita
A Kabaré eredeti = színpadi változatában ugyanazok a karakterek, mint a Vígben. Senkit nem hagytak ki és senkit nem tettek be. A filmváltozat szereplői térnek el tőlük részben .
9/10
Rojita 2022 máj. 29. - 17:00:21 9/10
Úgy látszik, kiforrt a darab az elmúlt félévben, nincs vele semmi gond, - nekem nagyon tetszett, sőt, azt kell mondjam, az idei évad 3 bemutatója közül ez volt a legjobb. (A szörnyű rendezésű Sirály és a mindent bele, csalamádé-rendezésű Szerelmek városa után).
Tegnap láttam Szilágyi Csengével, aki kellemes meglepetés volt. Bár, számtalan zenés szerepet kapott a hölgy a Vígben az elmúlt években, mindig úgy éreztem, h a hangja nem az igazi. Most viszont egy új Sz. Cs énekelt. Nagyon érződött, h az elmúlt hónapokban napi 8 órát hangképzésre járt és gyakorolt.
Érdekes volt, h az eredeti történetet átírták, nem szellemiségében, hanem színpadra alkalmazva. A világsikert befutott, sok-sok-díjas, 50 évvel ezelőtti Bob Fosse-film nagysága, látványa, hatalmas szereplőgárdája utánozhatatlan színházban. Így hagytak ki fontos szerepeket (a gazdag zsidó Natalia Landauert és a szegény zsidó Fritzet és a biszexuális Max bárót és kreáltak helyettük egy új szerelmespárt, - a zsidó Schultz urat és kapott nagyobb szerepet a panziótulajdonos Schneider kisasszony. Az új szerelmespár kapott 3-4 új énekszámot is, amelyek kellemesen olvadtak bele az ismert világszámok közé).
Látványos és ügyes volt a rendezés. Nem volt zavaró, h a szereplők a nézőtéri folyosón futottak be és ki, a Hitlerjugend-indulót éneklő kisfiú a földszint 7. sorából énekelt és ment fel a színpadra, - majd ügyes rendezői átkötéssel léptek át a következő jelenetre.
Seress Zoltán tökéletes konferanszié úgy hangban, mint mozgásban.
Szilágyi Csenge hangilag rendben volt, talán alkatilag túl szomorú Sally. (Lisa Minelli után úgy érzem, ez a kis énekesnő állandóan vibrál, mindig a kp-ban akar lenni, sikerre, feltűnésre vágyik a színpadon és egy privát éttermi vacsoraasztalnál is. Nincs személyes családi vágya, hiszen Ő sosem élt családban.)
Brasch Bence szépen éneklő, férfias Cliff.
Igó Éva most is gyönyörűen énekelt és vezette Kern kissé rekedt énekét. Kern tud énekelni, számtalan zenés szerepet játszott már, - talán most is kicsit többet kellett volna gyakorolnia.
Tehetséges volt az ének és tánckar, mindenki képes volt a teljes spárgára.
Látványos és ügyes volt a forgószínpad díszlete és az állandóan közlekedő vasúti szerelvény.
Az élőzenekar is élvezetes volt.

A korábbi hsz-ok közt nehezményezték a vulgaritást, (hát, azt kihagyhatták, nem hallottam ilyet) és az "el kell menni ebből az országból" - szlogent és a melegek elleni támadások kiemelését. Hát, tessék megnézni az eredeti filmet. 50 éve is ezeket a dolgokat emelte ki a film az 1930-31-es év Berlinjéből. Napjainkkal való hasonlóságot csak az veszi észre, aki lát. Akinek van meleg ismerőse, vagy hallotta külföldre elköltözött rokona magyarázatát.
A mostani vígszínházi színpadon hallható szlogenre csak azt tudom mondani, bár mennél el Schultz úr Berlinből, mert aztán jön 1933.


https://www.youtube.com/watch?v=hc0EwcCxnWI
2/10
ef 2022 ápr. 26. - 12:24:35 2/10 Előzmény rumci
Hát ezért kár volt műsorra tűzni szerintem is.
Azért elég egyértelmű volt a kiszólások miatt, hogy elsősorban a választások előttre és miatt időzítették a bemutatót. Ezzel le is silányítva ezt a nagyszerű darabot.
(Mondjuk nagyon erőltetettek voltak ezek a kiszólások : szabadkőművesek, karvalytőke emlegetése, meleg pár belekeverése akiket megtámadtak, el kell hagyni ezt az országot ismételgetése, oktatás, kultúra szabadságának elvétele stb.)
Dramaturgia is alacsony színvonalú volt, az eredeti darabban a két főszereplő kapcsolati szálán keresztül került megvilágításra a történelmi helyzet és mégis így emelkedett ki annak háttere , ez adta a dramaturgiát, itt ez utóbbi volt kihangsúlyozva, szájbarágósan, így teljesen szétesett a darab, és ezt persze a színészi gyenge játék sem tudta megmenteni.
Az angol(ír)-amerikai író is sokszor csak bambán állt a színpadon, már-már zavaróan, nem jött ki sem az ő sem Sally karaktere.
Az előadás vulgaritása pedig példanélküli volt.Nem ettől lesz egy darab modern és progresszív, bár a liberális öncélú "művészettől" ezt már megszoktuk.
Zeneileg is elég elnagyzolt volt a darab, jókora hiányérzetet adva aki ismeri az eredeti hangzást.
Hát igen. Volt szerencsém látni annak idején a Madáchbeli darabot, Pauditssal, Básti Julival, Hirtling Istvánnal, Psota Irénnel, Garassal, Laklóth Aladárral.
Egyenként is ég és föld az akkori színészek javára.
Nem beszélve Szirtes Tamás rendezőről.
Hát hol volt ez ahhoz képest .......
4/10
rumci 2022 jan. 21. - 00:17:59 4/10
A Cabaret-t akkor tűzze műsorára egy színház, ha vagy van egy olyan színésznő a társulatban, aki el bírja játszani és énekelni Sally Bowlest (nem okvetlenül szükséges, hogy az illetőt Liza Minnellinek hívják, de tagadhatatlanul előnyös), vagy ha van egy olyan rendező, aki újszerű koncepcióval friss tartalmakat tud közölni. A rendezés jelen esetben nem volt rossz, hiszen a látvány nagyon szépen és ügyesen meg volt komponálva, a zenekar meg igencsak jól játszott. Viszont olyan fokú színészínség jellemezte az előadást, hogy egyszerűen nem értettem, miért tűzték színre. Dobó Enikő se beszélni, se énekelni, se játszani nem tud (bár kétségtelen, hogy első ránézésre egy kicsit hasonlít LM-re), de legfőképp semmi energia, temperamentum nem árad belőle, pedig ez lenne a karakter lényege. A többi alakítás is igen gyenge, egyedül Seress Zoltán közelíti valamilyen szinten meg a Konferanszié karakterét. Megdöbbentő, hogy a szövegben megírt jó néhány – nem is bonyolult – poént képtelenek voltak még rutinos színészek is kijátszani. A rendezés profi munka (már ha a színészvezetést nem értjük ide), de sokat hozzá nem tesz a Cabaret recepciótörténetéhez. Így aztán marad a kérdés: miért tűzték műsorra?
5/10
DoctorMorreau 2021 nov. 29. - 01:56:16 5/10
Sajnos nem volt jó az előadás.
A Dobó Enikő-féle változatot láttam, de kifejezetten rosszul sikerült színpadra vinni a darabot, nevetni nem lehetett sokat, nem jött át az egy-egy poén, a színészek sem igazán az alaptörténet drámai, sem a vicces oldalát nem tudták megformálni.
Főleg a főszereplő hölgy Dobó Enikő - féle megformálása nem sikerült jól, nem volt karakteres performansz sajnos.

Kern András miatt értékelem igazán csak az egészet, őt jó volt látni, ő sem tündökölt, de miatta volt egyáltalán élvezhető a darab.
Remélem, még sokáig láthatjuk őt a színpadon.